Whitney Houston tragikus halála

2012. február 12-én egy újabb híresség távozott az élők sorából. Brittany Murphy, Michael Jackson és Amy Winehouse után Whitney Houstont is holtan találták szállodai szobájában.

Az amerikai pop ikon sajnálatos halála újabb szomorú mérföldkő, mely a vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az énekesnő halálát ugyanis nem illegális drogok, hanem vényköteles gyógyszerek túladagolása okozta. Whitney Houston önpusztító életmódja miatt halála megjósolható volt, mégis felkészületlenül ért mindenkit.

Houston holtteste mellett a helyszínelők rengeteg nyugtatót és altatót találtak. Az énekesnő családtagjai elmondták, hogy a néhai sztár rendszeresen szedett szorongásoldókat, altatókat, melyeknek hatását az alkoholfogyasztás nagymértékben fokozza. Túladagolásuk szédülést, ájulást, egyes esetekben kómát és halált okozhat, alkohollal való együttszedésük életveszélyes is lehet.

A gyógyszertúladagolás egyértelmű jeleit mutatta

A drog-és alkoholproblémákkal küzdő Whitney Houston a halála előtti estéken a gyógyszer túladagolás egyértelmű jeleit mutatta, illetve a gyógyszerek és alkohol kölcsönhatása is jelentkezett nála. Szemtanúk szerint a Grammy-előpartin meglehetősen szeszélyes és összeszedetlen volt. Rengeteg alkoholt fogyasztott, s noha az autogramra váró rajongókkal kedvesen mosolygott, perceken belül kiszámíthatatlan hangulatba került, majd agresszívan rátámadt a biztonsági őrökre, akik megpróbálták őt a kocsijába segíteni.

Houston már korábban is többször viselkedett hasonló módon, ami csak azt támasztja alá, hogy ezek a gyógyszerek nagymértékben befolyásolták a személyiségét és viselkedését.

Több sztár is a vényköteles szerek túladagolásának áldozata lett

Korábban Heath Ledger és Michael Jackson halálát is vényköteles pszichiátriai gyógyszerek túladagolása okozta, ami ezen szerekkel való visszaélések súlyosságára hívja fel a figyelmet.

Még Jackson 2005-ös gyerekmolesztálási pere során szivárgott ki, hogy a sztár minden este a szokásos dózist többszörösen meghaladó mennyiségű szorongásoldót szed be, amit az alkalmazottai váltottak ki számára, álnéven.

Heath Ledger 2008-as halálát is benzodiazepinek és opioidok okozták. Az USA-ban és Ausztráliában a benzodiazepinek a leggyakrabban felírt vényköteles gyógyszerek közé tartoznak. Az Ausztrál Kriminológiai Intézet jelentése szerint tavaly a benzodiazepinek, mint drogok használata jelentősen túlszárnyalta az opioidokat (pl. heroin, morfin).

Houstonról köztudott volt, hogy fellépései előtt szorongásoldót használt, ám ebből idővel egyre többre van szükség ugyanazon hatás elérése érdekében.

Sztárnak lenni nem könnyű!

Whitney Houston élete és halála jó példa arra, hogy a sztárság nem állapot, amit egyszer elér az ember, hanem egy folyamat, melyben ellentétes erők alakítják a személyiséget. Ezekből az erőkből a nagyközönség többnyire a sikert, a hatalmas vagyont és a korlátlan hatalmat érzékeli, aminek köszönhetően a sztárok úgy érzik, hogy mindent megtehetnek és mindenre képesek.

A sztárságnak azonban van egy sötét és magányos oldala is, amiről senki sem beszél szívesen. Az ismertség növekedésével egyre több új barát jelentkezik, akiket az érdekeik motiválnak és nem a valós érzelmeik. A sztár egy idő után nem tudja eldönteni, hogy ki a valódi barátja, kiben bízhat meg igazán, ezért egyre magányosabbnak érzi magát. Ráadásul a magánéletét is elveszíti, mivel minden pillanatban lesifotósok hada követi. Egyre gyanakvóbbá válik, ami csak fokozza az elszigetelődését. Emellett megjelenik a félelem is, hogy mi lesz akkor, ha elveszíti a népszerűségét? Mihez fog kezdeni akkor és hogyan tartja fenn a már megszokott életszínvonalat? A sztárság és az ezzel járó felhajtás a családtagokra is rossz hatással lehet, ami csak fokozza a félelmet.

Ebben a kettősségben a sztárok kezdetben csak zavarodottságot éreznek, nem találják a helyüket. Később viszont elszakadnak a valóságtól és azonosulnak az új szereppel. A megváltozott körülmények a személyiségre is hatással vannak, jelentősen torzítják azt. Ez a változás eleinte csak a színpadon mutatkozik meg, később azonban a való életben is sztárként kezdenek viselkedni.

A sztárságról mindenkinek a pompa jut eszébe, így érthető okokból az érintettek is csak erről szeretnek beszélni. A negatív hatásokról: az egyedüllétről, bizalmatlanságról és a félelmeikről hallgatnak. Ezekkel az érzésekkel a megfelelő megküzdési mechanizmusok nélkül csak úgy tudnak szembe nézni, ha drogokhoz és alkoholhoz nyúlnak.

Ez lett Whitney tragédiája is, mivel a magánélete rendeződését és egy sikeres visszatérést követően sem tudott lemondani ezekről a pótszerekről. Hiába vett részt néhány rehabilitációs kezelésen mindig csak a drogfogyasztást ismerte el problémaként. Környezetével azt próbálta elhitetni, hogy neki soha sem voltak alkoholproblémái, így ennek élvezetéről nem is kell lemondania. Emiatt a tévhit miatt szabadon és mértéktelenül fogyasztott alkoholt úgy, hogy közben szorongásoldókat és fájdalomcsillapítókat szedett. Halálához is valószínűleg ez vezetett.

Sokak szerint a sztárok tragikus halála arra figyelmeztet, hogy a drogproblémákkal küzdőket segíteni kellene, ahelyett, hogy elítéljük őket. A korábban említett sztárok mellett sokan még ma is élnének, ha a társadalom a büntetés és elítélés helyett a támogatást, kezelést és egészséges élet irányába terelést választaná velük szemben. A droghasználók nem bűnözők, hanem

(WEBBeteg - CS. K., Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos / Dr. Veress Dóra, általános orvos)