Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

Dr. Veress Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Veress Dóra

Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

Drogok és veszélyeik: a kokain

A kokacserje leveleit évszázadok óta ismerik, fogyasztják a dél-amerikai indiánok stimuláló, étvágycsökkentő hatása miatt. Elsősorban szertartások, ceremóniák, vallási ünnepek során használták, egyébként tiltották fogyasztását.
Drogok és veszélyeik: a kokain>>

Az elzárás alatt pszichológus, lelkész és szociális munkás áll az elítéltek rendelkezésére, hogy könnyebben, kevesebb lelki károsodással tudják átvészelni a börtönben töltött éveket. A rehabilitáció részeként az elítéltek dolgozhatnak, tanulhatnak, önfejlesztő programokon vehetnek részt, illetve rekreációs tevékenységeket folytathatnak.

Mindez az elmélet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a börtönélet teljesen másról szól. Az elzárt emberek testi és szellemi jóléte nem elsősorban a munkától, a pihenéstől vagy a tanulástól függ, hanem attól, hogyan tudnak beilleszkedni a börtön mindennapi életébe, mennyire fogadják el a belső szabályokat, hogyan érvényesítik saját akaratukat. A bűnelkövetők szempontjából az egyetlen cél a túlélés, aminek része a saját szükségletek kielégítése és a veszélyes helyzetek elkerülése.

Az egyéniség elvesztése, börtöniskola - Beilleszkedés egy új társadalomba

A teljes folyamat az ítélet elhangzásakor (ha nem hamarabb) kezdődik, amikor a vádlott elítéltté változik és ettől a pillanattól kezdve a társadalom megbélyegzi őt. A börtönbe vonuláskor az addig önálló élettel rendelkező ember elveszíti függetlenségét. A börtönben megfosztják személyes tárgyaitól, egyenruhát köteles viselni és számmal azonosítják. Ezek a változások erősen megrengetik még a legmagabiztosabb emberek önértékelését is.

Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek

Elismerte bűnösségét Stohl András kedden a Budakörnyéki Bíróságon; a színész-műsorvezetőnek súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés vádja miatt kellett megjelennie a bíróságon.
Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek>>

Az egyéniség elvesztését követő második trauma a börtöniskola. Ez nem más, mint a börtön belső világa, mely teljesen idegen és újszerű a friss elítélteknek. Ugyan filmekben sokszor látni, hogyan működik egy börtön, de szembesülni azzal, hogy ez a valóságban milyen, nagyon megterhelő. Az elítéltnek a belépést követően igazodnia kell a belső szabályokhoz, melyek eltérnek a kinti világ rendjétől. A lehető leggyorsabban ki kell ismernie a hierarchikus viszonyokat, és el kell helyeznie saját magát ebben a viszonyrendszerben. Fel kell ismernie, kik a dominánsak, kik az áldozatok, kik a láthatatlanok és így tovább, mindezt azért, hogy igazodni tudjon hozzájuk, és saját magát meg tudja védeni a felesleges konfliktusoktól. A beilleszkedéshez vezető út következő lépcsője a börtön nyelvezetének megismerése és elsajátítása. Nagyon fontos továbbá, hogy az újonc idővel kapcsolatokat tudjon kiépíteni, belső barátokra, segítőkre, szövetségesekre leljen. Mindez nélkülözhetetlen a túléléshez ebben a világban.

A börtönélet kedvezőtlen hatása az emberi lélekre

Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?

Ugyanazon mennyiségű alkohol a különböző személyeknél más-más fokú ittasságot-részegséget okoz, köszönhetően az egyéni toleranciának. Nagyobb mennyiségű ital fogyasztása vagy alacsonyabb alkoholtolerancia súlyos mérgezést okozhat.
Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?>>

1941-ben Zimbardo, amerikai pszichológus kísérlettel bizonyította, hogy csupán a bebörtönzés ténye milyen hatalmas változásokat indít meg az emberek lelkében. Vizsgálatai során 24 teljesen egészséges egyetemistát választott ki és két csoportba, az elítéltek és a fogvatartók csoportjába osztotta őket. Beköltöztek a labor alagsorában kiépített börtönhelyiségbe, majd a börtönőrnek kinevezett fiataloknak megmondta, hogy nyugodtan büntethetnek belátásuk szerint, ha azt indolkotnak látják. Az őrök kekiszínű ruhát és napszemüveget kaptak, hogy az elítéltek még véletlenül se tudjanak velül szemkontaktust kialakítani, a fogvatartottaknak pedig rosszul szabott, kényelmetlen börtönruhát kellett viselniük. A kísérlet megdöbbentő eredményt hozott. Az első nap után a kísérleti alanyok viselkedése megváltozott. A fogvatartók elkezdtek dominánsan viselkedni és egyre kegyetlenebb büntetéseket, bántalmazásokat találtak ki. Az elítéltek eleinte lázadást szerveztek, később teljesen megtörtek és passzívvá váltak. A pszichológiai helyzet olyan megterhelő volt a fogvatartott diákoknak, hogy 6-nak szorongásos rohamai és idegösszeomlása lett. Kórházba kellett őket szállítani és 6 nap után félbeszakítani az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet.

Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből

Nincs ma Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna a népszerű műsorvezető, színész, Stohl András balesetéről. Feltehetően drogok hatása alatt, ittasan balesetet okozott, ahol 3 ember sérült meg. Súlyosbító körülmény, hogy a mentők megérkezte után elhagyta a helyszínt, ráadásul nem ez volt az első közúti balesete.
Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből>>

A való világban ugyan ennyire nem szokott elfajulni a helyzet, de az új rendszerhez való alkalmazkodás itt is nyomot hagy a fogvatartott személyiségén. Az állandó fenyegetettség és egymás heccelése előhívja az agresszív viselkedésmintákat, ezért a börtönön belül gyakoriak az összetűzések. Ezzel párhuzamosan a bezártság is alakítja a fogvatartott érzésvilágát. A társadalomtól, a barátoktól, családtól való elszigeteltség, illetve a börtönön belüli élet okozta stressz magában hordozza a mentális betegségek kialakulásának lehetőségét is. A személyiség rejtett hajlamait felerősíti a börtönbeli élet, így pánikbetegség, depresszió és különböző szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Az önbecsülés elvesztése, a kiszolgáltatottság, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz öngyilkossági gondolatokat eredményezhet. Nem ritka azonban az sem, hogy téves eszmék, hallucinációk jelentkeznek a fogvatartottaknál. Ezek időbeni felfedezésére és kezelésére börtönpszichológusok állnak rendelkezésre, illetve szükség esetén kórházba is szállítják az elítéltet.

Érdekes módon másként viselik a börtönéletet a fiatalok és az idősebbek. A fiatalok nehezebben illeszkednek be, kezdetben több a konfliktusuk, később viszont jobban adaptálódnak az új szabályrendszerhez. Az idősebbek ezzel szemben a kezdetektől kerülik a nyílt konfliktust, de passzív ellenállásuk hosszan megmarad.

A bebörtönzés nem a legjobb büntetési módszer

Egyre több vizsgálat mutatja azt, hogy a börtön nem megfelelő módja a büntetésnek, mivel az elítélt a szabadulásakor több rosszat visz magával a való életbe, mint jót. Olyan magatartásformákat sajátít el a fogvatartás alatt, amiknek meglétéről korábban is tudott, de nem alkalmazta azokat. Ilyen például az agresszivitás, a kizsákmányolás, a könyörtelenség. A másik komoly probléma, hogy a büntetési idő alatt nem „megjavulnak“ a rabok, hanem a rabtársak egymástól új bűnelkövetési módszereket tanulnak, illetve elsajátítják azokat az ismereteket, amik hozzásegítik őket ahhoz, hogy kicsússzanak a rendőrség karmaiból. Egy harmadik és talán legsúlyosabb következménye a börtönlétnek az, hogy a fogvatartott elveszti a bűnösség érzetét, így érzéketlen lesz az áldozatokkal szemben és képtelen a részvét, a megbánás kifejezésére.

A fenti káros következmények csökkentésében nagy szerep hárul a büntetésvégrehajtási intézményben dolgozó ellátó személyzetre és a börtönpszichológusokra. Különböző stresszkezlési technikák, relaxációs módszerek elsajátításával meg lehet könnyíteni az elítéltek helyzetét. Pár-, és családterápiával össze lehet kovácsolni a széteső kapcsolatokat, alkohol-, és drogelvonó kezelésekkel pedig csökkenteni lehet a káros szenvedélyeket.

(WEBBeteg - Dr. Veress Dóra)

Módosítva: 2011.04.27 09:41, Megjelenés: 2011.04.27 09:41

CIKKAJÁNLÓ

 Alvászavar
Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?
A te életedet mennyiben befolyásolja a migrén? Alábbi tesztünkből kiderül.
Az öngyilkossági statisztikákban hosszú ideig az elsők között szerepelt hazánk, ám a legutóbbi adatok azt mutatják: világszinten már nincs az első...
A magyar oktatásban sajnos nincs egységes, kidolgozott integrációs és oktatási-nevelési terv egyes, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére....
A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a...
Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb...
Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért...
Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot...
"Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban...
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.