A prosztatarák diagnózisa

Szerző: WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit,
családorvos szakorvosjelölt

A diagnózis felállítását részletes kivizsgálás előzi meg a fizikális vizsgálatoktól a speciális laborvizsgálatokon keresztül az ultrahangos vizsgálatig, ám a prosztatadaganat diagnózisa csak a szövettani vizsgálat alapján állítható fel egyértelműen.

A prosztatarák téma cikkei
6/1 Mi a prosztatarák?
6/2 Prosztatarák - Kik a veszélyeztetettek?
6/3 A prosztatarák tünetei
6/4 A prosztatarák diagnózisa
6/5 A prosztatarák kezelése
6/6 A prosztatarák megelőzése

A prosztataproblémákkal orvoshoz forduló beteg kivizsgálásának első lépése rendszerint az urológus szakorvos által végzett fizikális vizsgálat. Ennek során az orvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát (rektális digitális vizsgálat). A vizsgálat kicsit kellemetlen, de nem fájdalmas, és a vizsgáló orvos számára elengedhetetlen információkat szolgáltat.

Vérvételre minden esetben számíthat a gyanú felmerülése esetén. A laboratóriumi eredményből következtetni lehet a beteg általános állapotára, bizonyos eltérések pedig egyéb, esetleg addig nem ismert betegségekre utalhatnak. A vérvétel eredményéből megállapítható, hogy a rákos áttét eredményeként romlott-e a vesék funkciója vagy alakultak-e ki esetlegesen csontáttétek.

Olvasson tovább! Prosztatavizsgálat - Mire számíthat az orvosi rendelőben?

Mit jelezhet a PSA-szint?

A prosztatarákkal kapcsolatban létezik egy speciális laborvizsgálat, amely során az úgynevezett prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét állapítják meg a vérben. A PSA-t a szervezetben kizárólag a prosztata sejtjei termelik: mind az egészséges, mind a rákosan elfajult mirigysejtek. A vérben a mennyisége annál nagyobb, minél több sejt termeli, azaz a prosztata mérete minél nagyobb.

A PSA-érték jelentése

A PSA meghatározott vérszintjét szokás különböző értékekhez viszonyítani, mivel annak abszolút értéke, azaz valós mennyisége nem minden esetben eléggé informatív. A beteg korával, a prosztata ultrahanggal meghatározott méretével, a PSA szintjének növekedésével, illetve a szabad és kötött PSA arányának meghatározásával teszik informatívabbá a vizsgálatok eredményét.

Nagyon magas értékek rendszerint előrehaladott betegséget, akár áttétek jelenlétét valószínűsítik. Ugyanakkor emelkedett értéke nem kizárólag prosztatarákra utal, jóindulatú prosztatatúltengésben és bizonyos prosztatagyulladásokban is megemelkedik a szintje, viszont normálérték mellett is jelen lehet prosztatarák. Éppen ezért a vizsgálat önmagában nem jelzi a betegség fennállását, a diagnózishoz egyéb vizsgálatok is szükségesek.

A PSA szintjének mérése nagyon jól alkalmazható a prosztatarák követésére: a betegség diagnózisa után szintjének alakulása alapján becsülhető a kezelés pozitív hatása, a rákos folyamat javulása vagy éppenséggel az állapot rosszabbodása, a betegség terjedése.

A PSA-szint meghatározását a rektális digitális vizsgálat és ultrahang előtt célszerű végezi, mivel ezen vizsgálatok a vérszintet növelhetik, így téves eredményt okozhatnak.

Ultrahangos vizsgálat

A prosztata megtekintésére jól használható az ultrahangvizsgálat végbélen keresztül történő formában. Ennek során az ultrahangkészülék egy speciális tartozéka segítségével a végbél felől láthatóvá válik a prosztata, vizsgálható annak mérete, szerkezete. A vizsgálat kellemetlen, de nem fájdalmas, és nagyon gyors. Már igen kis elváltozások is láthatóvá válnak, azonban nem csak a rákos területek tűnnek ki a vizsgálat folyamán, így ez az eljárás sem ad biztos, cáfolhatatlan eredményt.

Stádium meghatározás és Gleason-score

Hasonlóképpen nagyon sok daganattípushoz, itt is a nemzetközi szakmai gyakorlatban elterjedt TNM rendszert használják. A T a helyi tumor-kiterjedést, az N nyirokcsomó-áttétet, míg az M távoli áttétet jelent. A következő táblázatban található a különböző stádiumok jelentése:

A prosztatarák stádiumbeosztása

Az egyértelmű, hogy minél előrehaladottabb stádiumról van szó, annál rosszabbak az életkilátások. Emellett a szövettani megjelenés is fontos jele a folyamat agresszivitásának. Meghatározására egy pontozási rendszert alkalmaznak, amelyet Gleason-scorenak neveznek. A normális sejttől legkevésbé eltérő daganatos sejt az 1-es számú, míg a legkevésbé hasonló az 5-ös számú. A patológus megjelöli a leggyakoribb és a második leggyakoribb sejttípust, így alakul ki egy a Gleason-szám, amely 2 (1+1) és 10 (5+5) közötti értéket vehet fel. A 7 vagy annál alacsonyabb Gleason-szám a kedvező prognózisba tartozik, míg a 8 és annál nagyobb értékekkel bíró beteg számára nagyrészt kedvezőtlen kórlefolyást jósolnak.

Milyen stádiumban tart a daganat?

1-es stádium: tüneteket nem okozó, klinikailag nem észlelhető daganat, mely nem tapintható, és nem látható képalkotó eljárásokkal sem. A prosztata egyéb okból végzett szövettani vizsgálata (legtöbbször jóindulatú prosztatatúltengés kapcsán) során derül rá fény véletlen leletként.

2-es stádium: a daganat a prosztatán belül található, a tokot nem lépi át.

3-as stádium: a daganat terjedésnek indult, áttörte a prosztata tokát, átterjedt a szomszédos szervekbe.

4-es stádium: nyirokcsomóáttétek és/vagy távoli szervi áttétek észlelhetők.

A szövettani minta a döntő

Mint minden rákos állapot esetében, a prosztatarák diagnózis sem mondható ki egyértelműen pozitív szövettani eredmény nélkül. A szövettani mintavétel (biopszia) szintén végbélen keresztül történik, ultrahangos ellenőrzés mellett. Az ultrahangos követésre azért van szükség, hogy a minta pontosan a daganatra gyanús területből származzon, azaz a vizsgálat ne hozzon negatív eredmény, miközben fennáll a rákos állapot.

A mintavétel során a prosztata több pontjáról is mintát vesznek, nem csak az elváltozott, gyanús területről. Ezzel az orvos meg tudja állapítani a folyamat kiterjedését abban az esetben is, ha az ultrahang a szem számára nem teszi láthatóvá a daganat valós méretét.

A minták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy tartalmaznak-e daganatosan átalakult területeket. A feldolgozás folyamán vizsgálják, hogy a rákos sejtek milyen mértékben differenciáltak, vagyis mennyire hasonlítanak az egészséges prosztata sejtekhez. Minél differenciáltabb, és a környezetétől minél jobban elhatárolt a daganat, a kórjóslat annál kedvezőbb.

Pozitív szövettani eredmény birtokában a kezelés kiválasztásához az orvos meghatározza a daganat stádiumát, azaz a rákos sejtek differenciáltsági fokát, a daganat kiterjedését, az esetleges érintett nyirokcsomókat és a távoli szervekben található áttéteket. Ehhez képalkotó vizsgálatok nyújtanak további információt az orvos számára, úgymint röntgen, ultrahang, mágneses rezonanciás (MR), computertomographiás (CT) vizsgálatok. A csontáttétek keresésére izotópos, úgynevezett csontszcintigraphiás vizsgálat szükséges.

Tudjon meg többet! Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?

Dr. Kónya Judit
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Módosítva: 2018.03.21 09:41, Megjelenés: 2018.03.21 09:41
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Bőrgomba
A bőrgomba diagnosztizálása, kezelése és megelőzése.
 Nem lát élesen?
Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)
Akárcsak a többi daganatos betegség esetében, prosztatarák diagnosztizálásánál is attól függ a prognózis, milyen stádiumú a betegség. Összeszedtük...
A leggyakoribb prosztatabetegségek közül annak gyulladását, jóindulatú megnagyobbodását, illetve daganatos elváltozását emelhetjük ki. Természetesen...
Egészséges életmóddal csökkenthető a prosztatarák kockázata. Ehhez hozzátartozik az egészséges testsúly, a rendszeres testmozgás, a könnyű, változatos...
A prosztatarák világviszonylatban a férfiak körében a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, a betegek száma pedig...
A prosztatadaganat rizikófaktorainak többségét (mint az életkor, öröklődő hajlam) sajnos nem tudjuk befolyásolni. A kiegyensúlyozott táplálkozással,...
A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat, kockázata az életkor előrehaladásával...