A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása

WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Irinyi Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember frissítve:

Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn.

A téma cikkei

8/1 Mi a Parkinson-kór?
8/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
8/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása
8/4 A Parkinson-kór kezelési lehetőségei
8/5 A Parkinson-kór szövődményei
8/6 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
8/7 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
8/8 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

Az ideális testsúly megtartása

Úgy érezheti, hogy a Parkinson-kór jelentősen befolyásolja a testsúlyát, de meg kell próbálnia megtartani az ideális testtömeget, mivel az alacsony súly és a túlsúly is több úton befolyásolhatja az egészségét.

Súlygyarapodás - A Parkinson-kórban jellemző mozgásszegénység miatt súlygyarapodás jöhet létre, a felszedett plusz kilók pedig megterhelhetik az ízületeket, így még nehezebbé téve a mozgást. Ebben az esetben figyeljen oda az étrendjére, és csökkentse a bevitt kalóriákat − például a rántott ételek, édességek, sütemények, kekszek és édes üdítőitalok kerülése által.

Súlyvesztés - Az is előfordulhat, hogy egyes betegek fogynak, és nagy mennyiségű kalóriabevitelre van szükségük, hogy elkerüljék a nagyfokú súlyvesztést. A fogyás kialakulhat a csökkent étvágy, az evés és nyelés nehezítetté válása miatt, előfordulhat, hogy a test nem hasznosítja a bevitt tápanyagokat megfelelően vagy extra energiát használ fel a Parkinson-kór tüneteinek kompenzálására.

A táplálékkiegészítők (ne keverjük össze a vitaminokkal és ásványi anyagokkal) megvásárolhatók patikákban recepttel vagy recept nélkül, és hasznosak lehetnek azok számára, akik nem képesek eleget enni, és így súlyt veszítenek, akár hányinger, étvágytalanság vagy egyéb étkezéssel kapcsolatos nehézség miatt. Ha úgy érzi, hogy sokat fogyott, és nehezére esik a szükséges kalóriák bevitele, érdemes a lehetőségek megbeszélése érdekében felkeresnie kezelőorvosát vagy dietetikusát. Bármilyen étrendet választ a kalóriabevitel fokozására, ügyeljen arra, hogy a különböző tápanyagok a megfelelő arányban szerepeljenek (lásd alább).

A helyes egyensúly elérése

A kiegyensúlyozott étrend az alább felsorolt táplálékcsoportok széles skáláját tartalmazza. Ideális esetben a nap folyamán minden étkezésnek tartalmaznia kellene minden tápanyagtípust, hogy az egészséges szervezet ne szenvedjen kárt, bár ez nem minden esetben lehetséges.

Az általános étrendi ajánlások a következők:

  • Testsúlykilogrammonként 25-30 kcal bevitele, diszkinézis esetén ennél több.

  • Legalább 4-5:1 szénhidrát/fehérje arány.

  • Legfeljebb 0,8 g/testsúlykilogramm fehérje bevitele.

Táplálékcsoportok
Szénhidrátok: Ezek a keményítő- és/vagy cukortartalmú táplálékok látják el a szervezetet a szükséges üzemanyaggal és energiával, miután emésztésre és lebontásra kerültek. Tipikus szénhidrátok a kenyér, burgonya, tészta, rizs, gabonafélék, kekszek és sütemények.

Fehérjék: Ezek a szervezet építőkövei, a növekedéshez és a test „tatarozásához” van rájuk szükség. Tipikus fehérjék a hús, tejtermékek, dió, hüvelyesek, tojás és hal.

Gyümölcsök és zöldségek: Ezek kiváló rostforrások és nélkülözhetetlenek az egészséges bélrendszerhez és a székrekedés elkerüléséhez. Tartalmaznak némi szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat is.

Zsírok: Nagy mennyiségben fogyasztva károsak lehetnek, de nélkülözhetetlenek az energiatermeléshez és a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.

Javaslatok egy ideális menühöz

Alább olvasható egy példa a napi étkezésekre, amely minden tápanyagcsoportból a megfelelő arányban tartalmaz összetevőket. Ezek a javaslatok csak tájékoztató jellegűek, természetesen más lehetőségek is vannak.

Tipp További ötletekhez és részletes információhoz a tápanyagcsoportokról lásd az EPDA Útmutató az egészséges étkezéshez oldalát

  • Reggeli: Gyümölcs vagy gyümölcslé; müzli (ha székrekedés áll fenn, teljes kiőrlésű) tejjel; kenyér vagy pirítós vajjal vagy margarinnal és lekvárral; szalonna, kolbász, tojás, sajt, hideg húsok, stb.

  • Ebéd: Hús, hal, tojás, sajt, hüvelyesek, lencse vagy egyéb fehérjeforrás; burgonya, rizs, tészta, nokedli, kenyér vagy egyéb szénhidrátforrás; zöldségek vagy saláta; joghurt, tejes puding vagy gyümölcsital.

  • Vacsora: Mint ebédre.

  • Főétkezések között: Gyümölcs, sütemények, keksz, szendvics, gabonafélék.

  • Italok: Az étkezések alatt és között is javasolt a folyadékfogyasztás, például gyümölcslé, víz, tea, tej, leves formájában. Kis mennyiségben a kávéfogyasztás is megengedett, ha orvosa nem tiltja. Óvakodjon a túl sok szénsavas ital fogyasztásától, mivel ezek puffasztanak és nehezítik az ételek elfogyasztását.

A nyelési zavarok enyhítésére a félig szilárd étrend megkönnyíti a nyelést, de ha szükséges, át lehet térni a folyékony-pépes étrendre is. Jó választás lehet a gyümölcs- és zöldségpürék, -turmixok (szívószállal is), pudingok, felfújtak, krémek, sodók, zöldség- vagy krémlevesek, főzelékek.

A székrekedés kialakulásának megelőzése

A székrekedés egy általános probléma a Parkinson-kóros betegek körében. Az étrend megváltoztatása kulcsfontosságú lehet a tünet enyhítésében.

  • A rostban gazdag ételek fogyasztása segíthet a problémán, mint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, lencse, teljes kiőrlésű kenyér, gabonafélék, de tudni kell, hogy a túl sok rost is okozhat székrekedést, különösen, ha nem iszik mellette elegendő folyadékot, így ügyeljen arra, hogy megtartsa a szükséges egyensúlyt.

  • A bevitt folyadék mennyiségének növelése szintén hasznos lehet, mert a folyadék elősegíti a széklet lazítását, így az könnyebben továbbítódik.

  • A testmozgás stimulálja a beleket és elősegíti az emésztést.

Ne felejtse el, hogy nem szükséges mindennap székletet üríteni, heti három-négy alkalommal is megfelelő, tehát ne aggódjon, ha nincs minden nap széklete. Ha a székrekedés nem enyhül az étrend változtatása és a testmozgás fokozása után, érdemes felvenni a kapcsolatot kezelőorvosával.

Folyadékbevitel

Nagyon fontos a bő folyadékfogyasztás, naponta legalább 8-10 pohárral, ez lehet víz, gyümölcslé, tea, tej, stb.

Ha problémát okoz az éjszakai vizelet visszatartása, tanácsos lehet a folyadékfogyasztást a reggeli vagy kora délutáni órákra korlátozni. A szénsavas italok puffadást okozhatnak, érdemes ezeket kerülni. Szájszárazság esetén folyadék gyakori kortyolgatása vagy szájöblítés lehet a megoldás. Cukorka szopogatása vagy rágógumi rágása elősegíti a nyáltermelést, így a szájszárazság enyhítését.

Az öregedéssel a természetes szomjúságérzetünk csökken, emellett az antiparkinson terápia is vizet von el a szervezettől, ezért kifejezetten ajánlott a rendszeres folyadékfogyasztás − ha szükséges, meghatározott időközönként, hogy bizonyos legyen afelől, hogy megfelelő mennyiséget fogyasztott. Egyébként is az ételt könnyebb elfogyasztani és megemészteni folyadékbevitel segítségével.

Vitaminok és ásványi anyagok

Az ételekben a vitaminok és ásványi anyagok számos típusa fordul elő. Változatos étrend mellett a szervezet számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat magunkhoz vesszük. Bármilyen vitamin vagy ásványi anyag hiánya esetén célszerűbb az azt tartalmazó ételt fogyasztani, mint kiegészítőket szedni.

Néhány betegnek azonban hasznosabb a táplálékkiegészítő szedése például tápszerek formájában, például ha a szervezet nem elég hatékonyan szívja fel a tápanyagot. Érdemes konzultálni kezelőorvosával vagy felvenni a kapcsolatot egy dietetikussal, ha kételyei vannak.

Az oszteoporózis megelőzése különösen fontos Parkinson-kórban, mivel a parkinsonos betegek könnyebben esnek el, ezért a csonttörések elkerülése céljából megfelelő mennyiségű kalcium (1200 mg/nap) és D-vitamin (800-1000 NE) bevitele szükséges.

  • Az A-, D-, E- és K-vitaminok elsősorban a tejtermékekben találhatók meg és zsíroldékonyak, ami azt jelenti, hogy hetekig a szervezetben maradnak, mielőtt felhasználódnak vagy kiürülnek.

  • A B- és C-vitaminok leginkább a citrusfélékben és zöld, leveles zöldségekben találhatók meg. Napi rendszerességgel szükséges fogyasztani őket, mert vízoldékonyak és nem halmozódnak fel a szervezetben.

  • Az ásványi anyagok számos ételféleségben jelen vannak, bár nagyon kis mennyiségben, szinte nyomokban.

  • Kulcsfontosságúak a kalcium, klór, króm, fluor, jód, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, szelén, nátrium, kén és cink.

Antioxidánsok

Némely vitamin és ásványi anyag antioxidánsként is ismert, mivel csökkentik az oxidáció (egy, a szervezet minden sejtjében jelen lévő normál folyamat) okozta károsodást. Az oxidáció egy olyan molekulát hoz létre, ami sejtkárosodáshoz vezet, és olyan betegségeket idézhetnek elő, mint például a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, daganatos betegségek, szívbetegség.

Az egészség megőrzése céljából érdemes figyelmet fordítani az antioxidáns vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó ételek fogyasztására, bár arra jelenleg nincs bizonyíték, hogy lassítanák a Parkinson-kór lefolyását vagy fokoznák a kór elleni terápia hatékonyságát. Ha kiegyensúlyozott és egészséges étrendet követ, nem szükséges antioxidáns kiegészítőket szednie, de ha ezirányban kétségei vannak, kérdezze kezelőorvosát vagy dietetikusát.

Antioxidáns-forrásaink

Az antioxidánsok egy része csak növényi táplálékkal kerülhet be a szervezetbe (bizonyos vitaminok, flavonoidok), mások az emberi szervezetben is képződnek, pl.: az antioxidáns hatású enzimek (kataláz, glutation-peroxidáz, szuperoxid-dizmutáz stb.), a szőlőcukor vagy a húgysav. Közismert antioxidánsok az A-vitamin, a C-vitamin és az E-vitamin, valamint a béta-karotin, a flavonoidok, az izoflavonoidok, a fenolsavak, a szelén és a Q10 (más néven ubikinon) molekula.

Kitől kérhet tanácsot az étrenddel és étkezési problémákkal kapcsolatban?

Országonként eltérő, hogy a kezelőorvos mely specialistákat ajánl betegének:

Dietetikus - A táplálkozással és étrenddel kapcsolatos bármilyen problémára tud tanácsot adni.

Logopédus - Segíthet a nyelési problémák megoldásában, illetve a beszédzavarok megoldásában, akár anélkül is, hogy az étrendjén változtatni kellene.

Foglalkoztató terapeuta - Olyan módszereket keres, amivel az étel elkészítése egyszerűbbé válhat, többek között a konyhai eszközök lecserélése által.

Bővebben Ide kattintva tippeket olvashat a Parkinson-kórral járó étkezési problémák leküzdéséhez

8/5 Szövődmények |8/6| 8/7 Életmódtanácsok

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Cs. K., fordító; rewritetomorrow
Lektorálta: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

Mi a Parkinson-kór?

Dr. Zsuga Judit, neurológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Parkinson-kór
A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).
Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg összeállítás - Dr. Zsuga Judit, Dr. Kerekes Éva
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.