A Parkinson-kór kezelési lehetőségei

Szerző: WEBBeteg összeállítás - Dr. Zsuga Judit,
neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Csuth Ágnes, családorvos, Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus, Cs. K., fordító

A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, világszerte mintegy 6.3 millió érintettről tudnak. Valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében. Általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják. Három vezető tünete van: remegés (tremor), izmok merevsége (rigor) és meglassult mozgás (bradykinesia).

A téma cikkei

8/1 Mi a Parkinson-kór?
8/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
8/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása
8/4 A Parkinson-kór kezelési lehetőségei
8/5 A Parkinson-kór szövődményei
8/6 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
8/7 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
8/8 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszerek segítenek lassítani a betegség előrehaladását, valamint segítenek a járással, a mozgással kapcsolatos tünetek, illetve a remegés enyhítésében. Gyógyszereit időről időre hozzá kell igazítani az aktuális állapotához. Ennek érdekében Ön és orvosa együtt kell, hogy működjenek, hogy egy olyan kezelési sémát dolgozzanak ki, amely az Ön szükségleteinek a legjobban megfelel. A Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek az alábbiak lehetnek:

  • MAO-B inhibitorok (selegiline és rasagiline): Jelenleg nincs elégséges adat arra, hogy a rasagiline betegséglefolyást módosító hatással rendelkezne. A rasagiline monoterápiában hatásos a betegség kezdeti szakaszában. A rasagiline hatásos még késői kombinációban fluktuáló betegek esetén.
  • Levodopa (és carbidopa vagy benserazid): Az 1960-as évek óta, amikor a levodopát bevezették, ez a gyógyszer számít a Parkinson-kór alapgyógyszerének. A levodopa a dopamin előanyaga, amely a természetben is megtalálható. A levodopát az idegsejtek dopaminná alakítják, a dopaminszint növekedése pedig enyhíti a Parkinson-kór tüneteit. Maga a dopamin Parkinson-kór elleni gyógyszerként nem adható, mert nem tud átlépni a vérből az idegrendszerbe, míg a levodopa igen. A levodopát egy másik gyógyszerrel (a carbidopával vagy benseraziddal) adják együtt, amely gátolja a levodopát átalakító enzimet a periférián (bélrendszerben, vérben) a szervezetben, így lehetővé teszi, hogy több levodopa jusson be az agyba. A carbidopa viszont nem tud bejutni az idegrendszerbe, tehát ott a levodopa át tud alakulni dopaminná.

A kezelés elején a mellékhatások általában nem jelentősek, később azonban a levodopa hatékonysága csökken és kiszámíthatatlanná válik. Ennek eredményeként egyes betegek akaratlan mozgásokat (diszkinézia) észlelnek, jellegzetes módon akkor, amikor a gyógyszer a legmagasabb szintet éri el a szervezetben. A hatás időtartama is csökkenhet, ami miatt egyre gyakoribb adagolásra lehet szükség. Később on-off jelenség alakulhat ki, ami azt jelenti, hogy a beteg tüneteinek súlyossága hullámzik, eleinte gyógyszerszedéstől függően, később attól függetlenül.

További mellékhatásként hallucinációk, zavartság, illetve felálláskor megszédülés (ortosztatikus hipotenzió) jelentkezhetnek. Egyes betegeknél hányingert is okozhat. Mindezek ellenére a levodopakezelés általában hosszú éveken keresztül lehetővé teszi a Parkinson-kóros embereknek a normális életvitelt.

  • A levodopa/carbidopa készítményt a belekbe helyezett programozható pumpa segítségével is alkalmazzák egyes centrumokban.
  • Dopaminutánzók (dopaminreceptor-agonisták (bromocriptin, apomorphin, pramipexol, ropinirol)): Szemben a levodopával, ezek a gyógyszerek nem alakulnak át dopaminná, hanem a dopamin hatását utánozzák az agyban. Arra késztetik az idegsejteket, hogy úgy működjenek, mintha dopamin lenne jelen. A dopaminreceptor-agonistákat önmagukban a Parkinson-kór kezdeti stádiumában adják (különösen fiatal felnőtteknél), illetve a levodopakezelés is kiegészíthető velük. Ide sorolható a bromocriptin, az apomorphin, a pramipexol és a ropinirol.

A dopaminreceptor-agonisták mellékhatásai egyébként hasonlóak a levodopáéhoz, azonban ritkábban hoznak létre akaratlan mozgásokat, illetve nagyobb gyakorisággal okoznak hallucinációt és álmosságot. Ezek a gyógyszerek csökkenthetik az önkontrollt és fokozhatják a kockázatvállaló kedvet, például meggondolatlan szexuális kapcsolatokhoz és kontrollálatlan evéshez, játékszenvedély kialakulásához vezethetnek.

Ha Ön ilyen gyógyszert szed, és úgy veszi észre, hogy furcsán kezd viselkedni, mindenképpen beszéljen erről orvosával!

  • Amantadin: Ezt az eredetileg vírus elleni szert néha a korai tünetek enyhítésére rendelik. Az amantadin a levodopa kiegészítéseként is adható, különösen, ha a levodopakezelés akaratlan mozgásokat okozott. Mellékhatásként többek között bokatáji duzzanat és a bőr lilás elszíneződése alakulhat ki.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Kísérleti terápiát is alkalmazhatnak a súlyos betegeken

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Létezik-e őssejtterápia a Parkinson-kórra?

Műtéti megoldás

Időnként műtéti megoldás lehetősége is felmerül a Parkinson-kór kezelésében. Az alábbi eljárások jöhetnek szóba lehetőségként, ha a tünetek gyógyszerekre nem javulnak megfelelően.

  • Mély agyi ingerlés (deep brain stimulation (DBS)): Napjainkban egyre elterjedtebb műtét, egy készülék beültetésével jár. A mély agyi ingerlő egy szívritmus-szabályozóhoz (pacemaker) hasonlít, az impulzusgenerátort a kulccsont alatti régióban a bőr alá ültetik, a készülék elektromos vezetékekkel ingerli az agy mélyebb részeit. A koponyacsonthoz speciálisan rögzített elektróda/elektródák az agyvelő meghatározott területét stimulálja/stimulálják. Az impulzusgenerátor elemcseréje miatt néhány évente újabb műtétre van szükség. A mély agyi ingerlés nem jár kedvező hatásokkal azon betegeknél, akik a levodopakezelésre sem reagálnak. A készülék szintén nem megfelelő azok számára, akiknek már súlyos gondolkodási és memóriazavaraik vannak.
A DBS rendszer beültetéséről és működéséről részletesen

A DBS rendszert két, egymást követő műtéti beavatkozással ültetik be. Az első műtéti rész az agyi elektródának a kiszámított célpontba (mélyen elhelyezkedő agyi strukturákba, a betegségtől függően) történő CT-vezérelt stereotaxiás beültetése. Az elektródát műanyag patenttal vagy erre a célra dedikált furatfedővel a koponyához rögzítik. A második fázisban az elektródát az ingerlőhöz kapcsolják. Az impulzusgenerátort (neuropacemaker) a kulcscsont alatti régióban preparált tasakba helyezik a bőr alá. A stimulátort a fölé helyezett programozófej beépített antennáján keresztül külső programozóegységgel hozzák működésbe. Az ingerlés elektromos paraméterei és üzemmódja széles határok között módosítható. Csatornaváltással az aktív érintkező helyétől függően is beállítható az optimális, legkisebb fogyasztást igénylő üzemmód. Engedélyezhető betegprogramozó használata is, amellyel a beteg szükség esetén határértékeken belül átállíthatja az ingerlőt. Kapcsolómágnes a szabályozást nem, de a neuropacemaker ki- és bekapcsolását lehetővé teszi.

A beállítás hosszabb időt is igénybe vehet, mivel az agy és az elektróda felszíne közötti elektromos átmenet csak 3-4 hónap elteltével stabilizálódik, másrészt több orvos-beteg találkozóra van szükség az optimális hatást kiváltó stimulációs paramáéterek beállításához a lehetséges több ezer beállítási módozat közül.

  • Ablatív műtéték: ezek egyes agyi területek roncsolásával járnak. Az utóbbi években háttérbe szorultak a fentebb részleteztt mély agyi stimuláció sikeressége miatt. Az ablatív műtétek 2 típusa a talamotómia (a talamusz területének roncsolása az egyik oldalon csökkenti az ellenoldali remegést) és a pallidotómia (ez a roncsoló műtét hatékonyabb).

A gyógytorna szerepe a Parkinson-betegség kezelésében

A Parkinson-kór nem gyógyítható, de a jelenlegi korszerű terápia mellett évtizedekre kitolható a betegség progressziója. A gyógyszeres kezelés mellett az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot romlásának megakadályozása érdekében. A Parkinson-kór egyik leghatékonyabb kezelése a gyógytorna.

A beteg állapotától függően a gyógytorna, séta, mozgás mindennapi programként kell, hogy jelen legyen. Elsősorban az izmok karbantartása, az egyensúly javítása, az ízületi mozgástartomány megőrzése és a járógyakorlatok teszik ki a gyógytorna alapját. Több pozícióban is fontos a test átmozgatása: háton fekve, oldalfekvésben, négykézláb helyzetben, állva és ülve. A kéz tornáztatása is fontos, ez külön gyakorlatsorként végzendő. Súlylabda (helyette lehet kézi súly), gumilabda, gumiszalag használata ajánlott.

Fontos, hogy képzett gyógytornász irányítása alatt történjen a torna, mert a Parkinson-kórra jellemző egyensúlyzavaron a beteg bizonyos mozgása (kerékpár) ronthat. A megtanított gyógytornát időközönként felülvizsgálja a gyógytornász és korrigálja az adott tüneteknek megfelelően.

A Parkinson-kórra jellemző, hogy a beteg előre esik („viszi az orra”), nehezen tud elindulni, majd gyorsan és instabilan megy és nem tud leállni. Ennek uralására speciális tudást igénylő gyógytornász segítségére van szükség.

A sikerrel alkalmazott gyógyszerek közül a leghatékonyabbak az L-DOPA készítmények, melyek helyettesítik a betegség miatt alultermelődő dopamint. Az L-DOPA gyógyszerek jellemző mellékhatása a kényszermozgás. Ennek uralására is kiválóan alkalmazható a konduktív gyógytorna, ami lényegében különbözik a többi gyógytornától. Hazánkban a konduktív oktatás egy egyedülálló rendszer, ami minden szinten egyesíti a tanulást - fizikai, értelmi és elméleti szinten. Célja az adott beteg függetlensége a segítőktől, személyes szabadságának kifejlesztése, azaz megtanítja a beteggel, hogyan éljen teljes és önálló életet a betegségével. A konduktív nevelés megtanítja a pácienst uralni az egyensúlyzavart, a gyógyszeres kezelés által előidézett kényszermozgásokat és a remegést. A betegek megtanulják maximálisan kihasználni a mozdulataikat, ami növeli a magabiztosságot és a pozitív szemléletmódot. A konduktiv kezelést a Pető Intézetben tartják, de országszerte sok konduktor dolgozik.

Speciális módszerek

A Parkinson-kórban gyakori rekedt és suttogó beszéd szintén jól reagál az arc- és nyelvtornára. A torna javítja az arc izmainak mozgékonyságát és segít, hogy a beszédkifejezés teljes maradjon és a félrenyelések elkerülhetőek legyenek. Az arctorna részeként tükör előtt össze kell húzni a szemöldököt és hunyorítani. A rekedt, suttogó beszéd és merev mimika ellen gyógytornász segítsége mellett érdemes logopédus, zeneterapeuta és foniáter segítségét is igénybe venni.

"Mindig felfelé tekints!" (Michael J. Fox)

Michael J. Fox, a népszerű kanadai filmszínész, aki igen fiatalon lett Parkinson-kóros, több könyvet is írt a betegségéről, és részletesen megosztja az olvasóival, hogy a pozitív gondolkodás hogyan segít neki együtt élni a betegségével. Érdemes betegszervezetek által létrehozott összejövetelekre, képzésekre, utazásokra eljárni, hogy minél tovább aktív maradjon minden beteg. Hasznos lehet a zeneterápia, művészetterápia, valamint főleg a tánc. A társasági rendezvények, események, éneklés a kórusban és a tánc feltöltik és szociálisan is érzékenyen tartják a pácienst.

8/3 Diagnosztizálás |8/4| 8/5 Szövődmények

Olvasson tovább!

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus,
Dr. Csuth Ágnes, családorvos,
Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus, Cs. K., fordító; rewritetomorrow

Módosítva: 2020.01.13 17:05, Megjelenés: 2020.01.13 17:05

CIKKAJÁNLÓ

 Korai menopauza

Korai menopauza

Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

Az urológus is csak ember

Az urológus is csak ember

Dr. Bánfi Gergely urológussal beszélgettünk a Movember mozgalomról.

Hüvelyfolyás és terhesség

Hüvelyfolyás és terhesség

Pánikba esni nem szabad. Bízzunk a segítségben.

A Parkinson-kór szövődményei

A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják...

A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása...

Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás...

Parkinson-kór és szegedi bravúr

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában...

Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros betegek...

A gondozó az a személy, aki rendszeres, folyamatos ellátásban részesít egy családtagot vagy barátot, akinek segítségre van szüksége betegség, időskor...

A Parkinson-kór diagnosztizálása

A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, nagyon fontos, hogy pontosan diagnosztizálják, amihez több vizsgálatot is el kell végezni. Melyek...

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség...

Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek...

Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó