A szépség ára - gerincproblémák, bütyök, kalapácsujj és magas sarkú cipellő

Szokott-e fájni a dereka? Megfigyelt-e bütyköt, egymásra csúszó, esetleg elemelkedő lábujjakat, tyúkszemet a lábfején? Gyakran visel magas sarkú cipőt? Ha igen, ne is keresse tovább a lábfej deformitásai és/vagy a derékfájdalom okát! Komoly esélye van, hogy a tűsarok vezet a panaszok jó részéhez.

De vajon hogyan okozhat egy egyszerű cipellő (és 6-7 plusz centiméter) komoly mozgásszervi problémákat?

Egészséges lábszerkezet (és persze helyes testtartás) esetén mezítláb a testsúlyunk kb. 60 százaléka a sarokra, 40 százaléka az előlábra esik. A magas sarkú cipő azonban elemeli a sarkat a talajtól, így mintegy „áttolja” a teljes test súlyát az előlábra, amely szerkezetileg nem alkalmas ekkora súly hordozására. Egy 6-7 cm-es cipősarok 70-80 százalékkal növeli az előlábra jutó terhelést.

Ha gyakran hordunk magas sarkú cipőt, a folyamatos drámai túlterhelés bizony súlyos következményekkel jár

• Ellapul a talp harántboltozata, így a lábujjak legyezőszerűen szétterülnek a cipőben. A jelentősen szélesebbé vált lábfejet nap mint nap dörzsöli, irritálja a cipő orra, így relatíve gyorsan, akár már huszonéves korunkra szert tehetünk bütyökre, kalapácsujjra és egyéb, esztétikusnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető deformitásokra.

• A bokaízület anatómiai helyzetéből adódóan jóval stabilabb, ha a lábfej pipál, mintha spiccel. Magas sarkú cipellőben pipiskedve a lábat folyamatos spiccelő helyzetben tartjuk, és minél magasabb a cipő sarka, annál kevésbé stabil a boka. Nem véletlen, hogy a magas sarkú cipőt viselők körében oly gyakori a húzódás, rándulás és ficam. Sajnos ezek a traumák sosem gyógyulnak maradéktalanul. Az ízületi tokok, szalagok és inak relatíve rugalmatlan szövetek. Ha egy sérülés ­- legyen az rándulás vagy akár ficam - következtében egyszer megnyúltak, bokánk szerkezete soha többé nem lesz a régi.

Bővebben Bütykök és kalapácsujj - Ne fogjuk a genetikára

• Magas sarkú cipőben a lábujjhegyen álláshoz hasonlóan a vádli izomzata és az Achilles-ín munkát végez, azaz rövidül. Ha gyakran viselünk tűsarkút, pontosan olyan, mintha állandóan lábujjhegyen járnánk, az izom-ín struktúra krónikusan berövidül, ezáltal feszessé, merevvé válik. A feszes ín, akár egy feszes gumiszalag, rendkívül sérülékeny, s a különféle hétköznapi vagy sportterhelések hatására egyre több mikro trauma keletkezik a szövetben. A sérülésekkel teli ín jelentősen gyengül, így akár egyetlen mozdulat hatására el is szakadhat.

• A legsúlyosabb következményt utoljára hagytam. Vesse le a cipőjét és igazítsa ki a testtartását! Húzza ki Magát, engedje le és finoman csavarja hátra a vállait, húzza be az állát, emelje ki a mellkasát és hozza enyhe tónusba a hasi izmokat! Most álljon lábujjhegyre, tegyen néhány lépést és figyelje meg, hogyan változik meg a testtartása! A térde kifeszül, medencéje előrebillen, a hasi izmok megnyúlnak, az ágyéki gerincszakasz (azaz a dereka) pedig homorító helyzetbe kerül, azaz testtartása jelentősen megváltozik a fiziológiáshoz (értsd természeteshez) képest. Magas sarkú cipőben nem csak a lábfejet és a bokát érik káros hatások. A teljes test statikája megváltozik, tehát minden egyes ízületet extra terhelés ér, ami krónikus derékfájdalomhoz, a porcok idő előtti elöregedéséhez, porckopáshoz és hasonló degeneratív mozgásszervi problémákhoz vezethet.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy szigorúan tilos tűsarkú cipőt viselni. Alkalomadtán – színházba, buliba, vacsorához - felvehetünk egy-egy magasabb sarkú topánkát, ám ha rendszeresen viseljük, bizony súlyos árat fizetünk a szépségért. Érdemes tehát elgondolkozni a kérdésen: vajon valóban megéri-e?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője