Az akut mieloid leukémia (AML) jelei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász,
hematológus

Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-el. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal felnőttkorban, majd 65 év felett fokozódik.

Az akut leukémia a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzása által alakul ki. Az alapján, hogy elsősorban a csontvelőből kiinduló mieloid eredetű fehérvérsejtek, vagy a nyirokszervekben is megtalálható limfoid fehérvérsejtek betegségéről van-e szó, beszélünk akut mieloid (AML), vagy akut limfoid (ALL) leukémiáról. Mindkét leukémia típus gyorsan, hevenyen alakul ki, és kezelés nélkül heteken vagy hónapokon belül a beteg halálát okozzák.

Mi okozza az AML-t?

Kiváltó tényező pontosan nem ismert, hajlamosítanak a leukémia kialakulására bizonyos vegyszerek (pl. benzol, aromás szénhidrogének, egyes festékek), sugárzás. Gyakoribb előfordulását ismerjük Down-szindrómás betegekben is. Más daganatok miatt alkalmazott kemoterápiát, vagy sugárkezelést követően is kialakulhat.

Egy normális vérképző őssejt szerzett genetikai károsodását követően alakul ki a daganatos sejt, mely burjánzása során telíti a csontvelőt, a sejtek megjelennek a keringő vérben.

Az akut mieloid leukémia tünetei

Ritkán kerül tünetmentes betegen felismerésre. Általános tünetei, mint a fáradtság, étvágytalanság és fogyás mellett a leggyakoribb tüneteket az adja, hogy a kóros sejtek kiszorítják a normális sejteket a csontvelőből. Emiatt vérszegénység, vérzékenység vagy fertőzésekre való hajlam alakul ki.

A legtöbb látóterünkbe kerülő beteg esetén a fő panasz a gyengeség, fáradékonyság – a vérszegénység miatt, orrvérzés, szájüregi vérzés vagy emésztőrendszeri vérzés, a véralvadásban fontos vérlemezkék hiányos termelődése miatt, vagy felső-és alsó légúti infekciók, visszatérő fertőzések (pl. tüdőgyulladás), láz – az egészséges fehérvérsejtek termelődésének hiánya miatt. Ritkábban bőrtünetek, csontfájdalom hívják fel a betegségre a figyelmet.

Hogyan diagnosztizálható?

Fizikális vizsgálattal a vérszegénységre utaló sápadt bőr, vérzések, fertőzések okozta eltérések észlelhetőek. Rutin laborvizsgálattal jelentős eltérés észlelhető a fehérvérsejtek számában (gyakran nagy, de lehet inkább alacsonyabb, vagy ritkán normális fehérvérsejt szám), és összetételében. Vérszegénység és alacsony vérlemezke szám kísérheti a fehérvérsejt szám változását.

Hasi ultrahang és mellkas röntgen a rutin vizsgálat része, de a betegség igazolására minden esetben csontvelői mintavételre is szükség van. Ennek során, a nyert sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva is megadható a diagnózis, de a genetikai és részletes molekuláris vizsgálat segít a bizonyos alcsoportok meghatározásában és a kimenetelre utaló eltérések megismerésében.

Az akut mieloid leukémia kezelése

Kemoterápiás kezelésre van szükség. A kezelés két részből áll, a kezdő ún. indukciós kezeléssel jelentősen csökkentjük a daganatsejtek számát, felszabadítjuk a csontvelőt, utat engedve a normális sejtek működéséhez. Sikeres indukció után a „konszolidációs kezelés” az elért jó állapot fenntartására, további daganatpusztításra szolgál.

Egy kezelési ciklus szerencsés esetben, ha a betegség jól reagál a kemoterápiára, kb. 6 ciklus kemoterápia adásából áll, a regenerálódási időszakokat is beleszámítva így a kezelés ideje hozzávetőlegesen fél-egy év közötti időtartamot tesz ki. Rossz kimenetelt előrejelző molekuláris eltérések esetén testvér- vagy idegen donoros őssejtátültetésre is szükség lehet. Kiegészítő kezelésként a kemoterápia következtében szinte mindig szükség lehet vérkészítmények, antibiotikumok adására.

A betegség túlélési esélyei

Kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű, elsősorban a csontvelőből kiszoruló egészséges sejtek hiánya miatt kialakuló fertőzések, vérzések és vérszegénység miatt. A leukémiát 50 éve egyáltalán nem lehetett gyógyítani, manapság a fiatalok 35-40%-a, az idős betegek 5-15%-a gyógyítható meg.

Olvasson tovább Milyen kilátásai vannak az akut leukémiával élő betegnek?

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Legutóbb frissült: 2019.01.10 16:09
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Nátha kisbabáknál
A nátha a legkisebbek esetében különösen gyakori betegség. Mit tehetünk? (x)
A legkisebb seb védelmére is minden esetben szükség van.
A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei...
A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy limfómák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle...
A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek...
Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét....
Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy...
A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a csontvelőben...
A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló...
A leukémiák esetén a kemoterápia az első lépésként alkalmazott kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű...