Így lesz a köldökzsinórvérből őssejt

Őssejtbankban járt a WEBBeteg, hogy megmutassa olvasóinak, milyen körülmények között vizsgálják, fagyasztják, illetve tárolják az újszülött köldökzsinórvéréből nyert őssejteket.

A köldökzsinórban található vér olyan őssejteket tartalmaz, amelyeket szükség esetén súlyos - például daganatos, vérképzőszervi és autoimmun - betegségek gyógyítására lehet felhasználni.

A levett őssejtek nem csak a mintát adó gyermeken segíthetnek, hanem bárkin, aki hasonló immunológiai tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis a legnagyobb valószínűséggel a közeli hozzátartozóin, így például saját testvérein is - tudtuk meg dr. Urbán Veronika biológustól, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Morfológiai és Fiziológiai Tanszék főiskolai docensétől.

Hazánkban a születések közel 10 százalékánál választják a bankolást a szülők, a többi esetben a kukában végzi az értékes köldökzsinórvér, és az abból nyerhető minta, amely egy őssejt-transzplantáció esetében 2,5 millió forintba kerül.

Eddig 3 gyermek életén segített a magyar családi bankban tárolt minta - tudtuk meg a beavatkozásokat végző dr. Nagy Kálmántól, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekonkológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályának főorvosa. Ő is egyetért abban, hogy szükség lenne közösségi bankokra is, amely nálunk jelenleg még nem működik. Németországban jól megfér egymás mellett az állami és a magán lehetőség. Ez utóbbi nálunk több százezres költséget jelent a családoknak.

A vér útja

A köldökzsinórvért az orvos veszi le abban a kórházban, ahol az édesanya szült, közvetlenül a köldökzsinór elvágását követően. Ez az eljárás általában igen rövid ideig tart, és nem jelent semmilyen kockázatot, nagyon fontos azonban a steril környezet és felszerelés.

Ideális esetben legalább 50-100 ml vér levételére van szükség ahhoz, hogy a mintában az úgynevezett magvas sejtek száma elegendő legyen egy esetleges beavatkozáshoz. Előfordul azonban, hogy az előírt mennyiséget bőven meghaladó, akár 120 ml mennyiségű vért sikerül begyűjteni az általában rendelkezésre álló 200 ml-ből. Ebben az esetben két külön zsákban tárolják el a mintákat, amelyeket így két különböző beavatkozáskor is fel lehet használni.

A köldökzsinórvéren kívül az orvos a gyermek édesanyjától is vért vesz, ebből következtetni lehet a minta minőségére, ráadásul a vérvizsgálat az anyuka számára is fontos visszajelzést ad egészségi állapotáról. Ezek a szűrővizsgálatok DNS alapúak.

Plazmaprés és centrifuga

A minta az egyik hazai őssejtbank, a KRIO Intézet tavaly átadott laboratóriumába kerül, ahol 36 órán belül meg kell kezdeni a feldolgozást. Egyik részét mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálatnak vetik alá.

A köldökzsinórvérből ki kell nyerni az őssejteket, amelynek során eltávolítják a vörösvérsejtek és a plazma nagy részét. Speciális oldatban, plazmapréssel történik a szeparálás, majd centrifugába helyezik a mintát.

A szeparálás során folyamatosan nyomon követik a minta állapotát, amennyiben szükséges, közbeavatkoznak, korrigálnak, hogy minél magasabb TNC értékkel rendelkező, jó minőségű anyagot tárolhassanak el.

A sejtben igen gazdag preparátum a fagyasztózsákba kerül, egy olyan krioprotektív oldattal együtt, amely megóvja a sejteket a fagyasztás roncsoló hatásától.

A szeparált, fagyasztásra előkészített mintával négy, egyenként 1,5 ml térfogatú ampullát is megtöltenek, ezeket külön fagyasztják le. Egy későbbi felhasználás esetén, a transzplantációt megelőzően ezeken el lehet végezni a szükséges vizsgálatokat a fagyasztózsákban tárolt minta felolvasztása nélkül. Erre akkor kerülhet sor, ha a tárolt őssejtet nem a gyermek, hanem közeli rokona (testvér, szülő, nagyszülő) vagy egy idegen személy szervezetébe ültetik be, így szükségessé válik a szöveti egyezőség megállapítása, ez a HLA-analízis.

Minta a fagyasztóban

A fagyasztásra előkészített mintát egy fém kazettába helyezik el, majd számítógép vezérléssel meghatározott ütemben a biológiai zéruspont alá hűtik le. A köldökzsinórvér mélyfagyasztása a jelenleg legkorszerűbbnek tartott ún. „vapour phase” technológiával, -150 és -196 fok között, folyékony nitrogén gőzében történik, amely teljesen kizárja a tárolás alatti befertőződést. Az így működő tároló a háztartásokban használt fagyasztókkal szemben áram nélkül is hetekig képes biztosítani az őssejtek hosszú távú tárolásához szükséges hőmérsékletet. A tárolást egy automata monitoring rendszer felügyeli, folyamatos felvilágosítást ad a tartályok hőmérsékletéről és a folyékony nitrogén aktuális szintjéről.

Egy ilyen tartályban általában közel 2000 minta kerülhet, 12 hatalmas tároló található az intézetben, ahol jelenleg a több mint 15 ezer minta 80 százalékát raktározzák el. Ekkora mennyiség egy országos közösségi bank működéséhez is elegendő lenne.

Hosszú távú tervek

A szülők először 20 évre kérhetik a minta tárolását, amelyet - ha nem kerül felhasználásra - meg lehet hosszabbítani, az őssejt ugyanis megfelelő körülmények között több 100 évig is eláll, és bármikor segíthet a beteg családtagon, akár több generáción keresztül is. Vannak azonban kizáró okok, ilyen a már említett szöveti egyezőség mellett a testsúly, jelenleg általában 20 és 40 kg közöttiek eshetnek át a műtéten – magyarázza dr. Nagy Kálmán főorvos.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)