Hogyan történik a trombózishajlam szűrése?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász,
hematológus

A trombofília, vagyis a trombózishajlam lehet örökletes (familiáris) vagy szerzett állapot is, sőt, a kettő társulhat is egymással.

Az első trombofíliát okozó eltérést az 1960-as években ismerték fel, ezért az 1980-as években a trombofíliás családok csupán 10%-a volt ismert, mára viszont ez a szám 80-90%-ra emelkedett.

Hogyan történik a szűrővizsgálat?

Ha felmerül trombofília gyanúja, egyszerű vérvétellel fényt lehet deríteni a legtöbb hajlamot okozó eltérésre. A rutin hemosztázis vizsgálatok mellett, a vérmintán végzett speciális vizsgálatok segítségével kimutatható a trombózishajlam lehetősége. A trombofília-panel vizsgálat keretein belül végzett vizsgálatok:

  • FV Leiden-mutáció,
  • AT deficit,
  • Protrombin gén polimorfizmus,
  • Protein C, S hiány,
  • Antifoszfolipid antitest.

Gyanú esetén elsősorban az érintett, trombózissal rendelkező beteget vizsgálják, valamint a közvetlen családtagokat is szűrik (szülők, gyerekek).

Mikor indokolt a trombofíliaszűrés?

  • amennyiben fiatal korban (45 év alatt) tromboembólia lépett fel
  • ismétlődő trombózis esetén
  • családi halmozódáskor
  • ha enyhe provokációra trombózis lép fel (pl. gipszelés, fogamzásgátló szedés)
  • ismétlődő vetélések esetén

Jó tudni: szerzett okok, amelyek növelik a trombózisveszélyt

A szerzett trombózishajlam összetett állapot, gyakran egymással társuló, vagy egymást súlyosbító okok vezethetnek trombózis kialakulásához.

Mi a teendő, ha igazolódik a trombofília?

Az ellátás menete más, ha trombózissal rendelkező trombofíliás betegről van szó, és más akkor, ha tünetmentes trombofíliás egyénről beszélünk. A cél viszont azonos: a hajlam ismeretében elkerülhetővé tenni a trombózissal járó, veszélyes szövődményeket.

Ha a trombofíliásnak trombózisa van:

  • A familiáris trombofília enyhe formájában, a nem súlyos trombózis és a nem ismétlődő trombózis esetén általában többhónapos véralvadásgátló terápia szükséges.
  • Ismétlődő trombózis vagy súlyos, már kialakult állapot, illetve súlyos genetikai hiba esetén élethosszig tart a váralvadásgátló kezelés.
  • Szerzett trombofília esetén az okot kell lehetőleg kezelni, ettől függően véralvadásgátlást alkalmazni.

A terápia időtartamának és fajtájának kiválasztása meghatározott protokoll szerint történik, melyet az orvos az esetet egyedileg szemlélve felülbírálhat.

Trombofíliás, akinek nem volt trombózisa:

Nem kezelendő véralvadásgátlóval, de minden trombózisra hajlamosító tényező esetén körültekintően kell mérlegelni a megelőzés lehetőségeit.

Sok esetben félelemmel tölti el a betegek hozzátartozóit, ha a családban trombózisos eset fordul elő. Ha igazolódik a trombózishajlam, gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon az érintett rokonokat, hozzátartozókat szükséges-e kezelni. Fontos, hogy a tünetmentes rokon sosem kezelendő! Csak akkor kerül terápiára sor, ha trombózisa volt az érintettnek. Ennek magyarázata, hogy tünetmentes trombózishajlam esetén sokkal kisebb annak az esélye, hogy valakinek trombózisa lesz, mint amekkora előnye származna a véralvadásgátló terápiából. A legjobb és legtöbb, amit ilyen esetben tenni lehet, az a megelőzés.

Tünetmentes trombofília esetén a megelőzés érdekében:

  • fogamzásgátló használata nem ajánlott (legfeljebb enyhe trombofília esetén jöhet szóba, egyedi elbírálás szerint),
  • hormonterápiában kizárólag véralvadásgátló védelmében részesülhetnek,
  • műtéti beavatkozás, terhesség, szülés és császármetszés fokozott figyelemmel, véralvadásgátló védelemben történhet.

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

Módosítva: 2018.01.23 16:04, Megjelenés: 2018.01.23 16:04

CIKKAJÁNLÓ

 Kijárási korlátozás

Kijárási korlátozás

Határozatlan időre meg- hosszabbítja a kormány a korlátozó intézkedést.

Inkontinencia?

Inkontinencia?

Kattintson, rendeljen most ingyenes postázással termékmintát a TENA Lady termékeiből.

Hüvelyszárazság

Hüvelyszárazság

Gyakran már a szülést követően, akár néhány napon belül is jelentkezhet.

Nyirokcsomó biopszia

A biopszia egy olyan orvosi eljárás, amelynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el a betegség meghatározása,...

Miért növekedhet a trombózisveszély terhesség...

Mai ismereteink alapján számos veleszületett és szerzett tényező vezethet vérrög (trombus) kialakulásához az artériás és a vénás rendszerben. Az öröklődő...

A nyirokérgyulladás okai, tünetei és...

A nyirokérgyulladás (lymphangitis, limphangitis) a nyirokerek gyulladása, mely elsősorban fertőzéses eredetű, jellemzően baktérium okozta fertőzés következtében...

Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?...

Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását...

A hosszú utak veszélyeit érdemes komolyan...

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt gyakran,...

A mélyvénás trombózis tünetei és okai...

A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe...

Mélyvénás trombózis - diagnózis és...

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának...

Fogamzásgátlás és trombózisveszély...

A fogamzásgátló tabletták szedése önmagában igen kis kockázatot jelent a trombózis kialakulása szempontjából, ám bizonyos öröklött vagy szerzett...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Infografika és videó