A zaj hatása az egészségre

Minden olyan hangot, amely káros élettani vagy pszichés hatással van az egyénre, zajnak nevezünk. Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen? Összeállításunkból kiderül.

A zajról általában

A zaj kellemetlen, zavaró, ennek ellenére megítélése egyénfüggő. Halk, egyébként kellemes zene is lehet zaj, ha valamilyen tevékenységünket zavarja. A nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, ami az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket zavarja, zajnak minősül.

A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolat kimutatása.

Meghatározó zajforrások

Az európai államok közösen határozták meg a környezeti zajforrások fő osztályait, melyek az emberi tevékenységen alapulnak, így könnyebbé válik az azonosítás. Az öt legmeghatározóbb zajforrás:

• a közúti közlekedés,
• a légi közlekedés,
• a vasúti közlekedés,
• az ipari eredetű zajok,
• a szabadidős tevékenységből származó zajok,
• közlekedési-, ipari- és mezőgazdasági zajok, valamint rezgések.

Ezek mellett nyilvánvalóan más egyéb zaj is van, de jelentőségük messze elmarad a felsoroltakétól.

A zajszennyezés európai helyzete

Európa államaiban a zajszennyezést tekintve nincsenek nagy különbségek, tehát a lakosság minden országban körülbelül ugyanakkora zajterhelésnek van kitéve. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai nagyvárosok zajosabbak, mint a nyugat-európaiak.

A mérések rámutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést.

• Európa lakosságának 65 %-át napi szinten 55 dB szintű zajterhelés éri - ez alvászavarokat vált ki.
• Európa lakosságának 17 %-át 65 dB átlagos zajterhelés éri, ez már kimutatható károsodással jár.
• Európa lakosságának 1,4 %-át 75 dB feletti zajterhelés éri, ez meghaladja az egészségügyi határértéket.

A zaj hatása szervezetünkre

Hosszú időn át fennálló vagy ismétlődő zajok hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire. A zaj az átlagos emberi szervezetre gyakorolt hatásai:

A zaj rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk.

Védekezés a munkahelyi zaj ellen

A munkahelyi zajok elleni védekezésnek több módja van:

• egyéni védekezés: a dolgozók testén elhelyezett védőeszközök,
• megelőző intézkedések: a zaj kibocsátásának csökkentése technikai megoldással,
• utólagos zajcsökkentés: a már meglevő zaj emberekhez való eljutásának gátlása.

Egyéni zajvédelem

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.

Az egyéni védőeszközök a műszaki zajvédelmet nem helyettesítik, csak kiegészítik. A halláskárosodás megelőzése csak a dolgozók aktív közreműködésével, azaz az előírások maximális betartásával érhető el. Hiába tesz meg mindent a munkaadó, ha a dolgozó felelőtlen magatartásával veszélyezteti saját egészségét. A halláskárosodás megelőzésére az alábbi védőfelszerelések használhatók:

• fülvédő vatta,
• viasszal impregnált füldugó,
• fülvédő tok,
• fülvédő tok és füldugó,
• zajvédő ruházat.

Ezek az eszközök akkor felelnek meg a céljuknak, ha hanggátlásuk magas frekvencián nagyfokú, viselésük kényelmes, higiénikusak, áruk kedvező.

Kapcsolódó Mekkora zajterhelésnek van Ön kitéve? | A nagyothallás okai, kivizsgálása

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő; Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos