Rizs, tészta vagy krumpli - Melyik köretet válasszam?

Az egészségtudatos vagy reform életmód hívei szerint nem feltétlenül illik bele a három legkedveltebb köret - a rizs, a tészta vagy a burgonya - a mindennapi táplálkozásba, legalábbis hagyományos módon elkészítve. Ugyanakkor ezekről a köretekről nem szükséges lemondanunk, ha egészségünk megengedi. Nézzük meg, mikor fogyaszthatjuk őket, milyen módon készíthetjük el, esetleg mi javasolható helyettük.

Rizsből a barnát válasszuk

A rizs az egészségesebb köretek közé sorolható (például esszenciális aminosav-tartalmának köszönhetően), kiváltképp a barna rizs, amelyet előállítás során kevesebb feldolgozási művelet ér, mint a fehér társát. A barna színét a rajta maradó korpának és csírának köszönheti, ezáltal több tápanyag, vitamin, ásványi anyag és élelmi rost marad meg benne, mint a több feldolgozási műveleten átesett, hántolt és fényezett fehér rizsben. Ilyen például a B1-vitamin-, mangán- és vastartalom, amely sokkal magasabb a barna rizsben, emellett gazdagabb E- és B-vitaminokban, továbbá káliumban és magnéziumban is.

Elkészítésük függ a rizs fajtájától: a barna rizs főzési ideje hosszabb, mint a fehér rizsé, átlagosan 50-60 perc szükséges hozzá. Javasolt főzés előtt megmosni, beáztatni, és főzés közben lefedni, ezáltal csökkenthető az idő. Egészségesebb úgy elkészíteni, hogy főzés, illetve párolás előtt nem pirítjuk meg zsiradékon a rizsszemeket, és a főzés során kerüljük az ételízesítő használatát.

A sportolók előszeretettel fogyasztják a rizst köretként sovány húsok mellé, de diétázók, fogyókúrázok számára is előnyösebb, mint például a főtt tészta. Lisztérzékenyek számára ideális, hiszen a rizs nem tartalmaz glutént. Cukorbetegek számára valamivel előnyösebb a barna rizs fogyasztása, mint a fehér rizsé, ugyanis kissé alacsonyabb a glikémiás indexe.

Ha a rizst szeretnénk helyettesíteni, akkor választhatunk köretként bulgurt vagy kuszkuszt, amelyek gyorsan elkészíthetőek, sokrétűen fűszerezhetőek, valamint felhasználhatóak egytálételekhez, rakott és töltött ételekhez is. A quinoa is kiváló köret, amely gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Nem kell lemondani a tésztáról sem

A tésztafélék a világ minden részén népszerűek, és minden tájnak megvannak az egyedi jellegzetes tésztaételei. Hazánkban a búzalisztből és tojásból (1-8 db tojás/1 kg liszt) készült változatai mellett egyre inkább kezdenek elterjedni a durumtészták, vagyis a durumbúzából tojás nélkül előállított termékek. A tészták alapvetően köretként, illetve levesbetétként szerepelnek az étrendünkben, de nagyon változatosan használhatóak fel.

Az egészségtudatos táplálkozás hívei körében a tészta nem örvend nagy népszerűségnek, amit magas egyszerű szénhidráttartalmának köszönhet. A hagyományos fehér búzalisztből készült termékek energia- és tápanyagtartalma függ a hozzáadott tojás mennyiségétől. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb méretű a tészta, annál könnyebb megemészteni, mint például a cérnametéltet, a széles metéltet vagy a betűtésztát.

A fehér tésztafélék fogyasztása kellő mértékletességgel nem egészségtelen (max. 80-100 gramm étkezésenként), de még jobban tesszük, ha a boltok polcain immáron könnyen elérhető, barna színű, teljes kiőrlésű tésztaféléket választjuk, amelyek glikémiás indexe a rizsénél is alacsonyabb. A teljes kiőrlésű tésztafélék szénhidrátszegény diétába is kiválóan beilleszthetőek, magas rosttartalmuknak köszönhetően jó hatással vannak a vér koleszterinszintjére, és jótékonyan befolyásolják az emésztést, segítik a bélrendszer egészséges működését.

Lisztérzékenyek számára a búzalisztből készült termékek nem fogyaszthatóak, de manapság már számukra is elérhetőek a gluténmentes tészták, például a rizstészta. Fogyókúrázók és cukorbetegek pedig választhatják az üvegtésztát is, amely a keleti ételkultúrából érkezett hozzánk.

Bővebben Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

Jól tesszük, ha a köretként fogyasztott kis mennyiségű tésztát kiegészítjük párolt zöldségekkel is, amelyekkel gazdagabbá, nagyobb mennyiségűvé varázsoljuk az adagot, ezzel máris egy egészségesebb ételt kaphatunk. Tészta vagy nokedli helyett kipróbálhatjuk a hajdinát, amely pörköltek mellé is illik.

Burgonyából nem csak sültkrumpli készülhet

Ha meghalljuk a burgonya szót, mint köretet, a hasábburgonya és a krumplipüré képe ugrik be elsőre, amelyek hagyományosan elkészítve nem tartoznak az egészséges köretek közé. Némi változtatással, új ízek bevezetésével azonban könnyedén készíthetünk a burgonyából is egészséges köretet.

A burgonya „rossz hírét” magas glikémiás indexének köszönheti, azaz fogyasztást követően hirtelen emelkedik a vércukorszint, és ez a hatás csak fokozódik, ha pürésítjük, vagy összetörjük. A héjában főtt vagy sült burgonya vitamin- és ásványianyag-tartalma valamivel magasabb marad, mint a megpucolt és felszeletelt változatban, így célszerű ezt az elkészítési módot választani. Ha sült krumplit szeretnénk fogyasztani, akkor bő zsiradékban való kisütés helyett jobb választás a szeleteket sütőben megsütni, rozmaringgal fűszerezve tálalni. Ha újítanánk, akkor krumpli helyett kóstoljuk meg az édesburgonyát, vagy a csicsókát, amelyek elkészítési módja hasonlóan változatos, mint a burgonyáé.

Legyen szó bármelyik köretről, fontos a mértékletesség, hiszen szénhidráttartalmuk teszi ki a tápanyagtartalmuk nagy részét, ami diétás étrend esetén fontos szempont lehet.

Fontos tudni A szénhidrát-mentes életmód veszélyeket rejt?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember