Hal, felvágott, konzerv: miért veszélyesek a romlott és lejárt termékek?

Az enyhébb élelmiszer-eredetű megbetegedésnél rossz közérzet, fejfájás, hányás, hasmenés alakulhat ki, súlyosabb esetben a kórokozó mikroorganizmusok túlzott jelenléte miatt akár halálos kimenetelű is lehet a romlott termék elfogyasztása. Mi a helyzet, ha lejár a minőségmegőrzési idő?

Nem a szag és a látható elváltozás a veszélyes

A romlás egy nagyon fontos jel a fogyasztónak. Amikor szemmel láthatóan romlott valami – puffadt, elszíneződött, nyálkás réteg képződött a tetején, netalántán büdös is, stb. –, akkor grammonként több tízmillió mikroorganizmus lehet jelen a termékben. Ebben az esetben olyan nagymértékű a mikrobák elszaporodása, hogy érzékelni tudjuk az anyagcseréjük következményét.

A nagyobb baj akkor van, amikor nincs látható, érezhető jele a romlásnak. Egyes toxintermelő kórokozó mikrobák esetében elegendő, ha a termékben néhány száz vagy ezer sejt található. Ekkora dózis már bőven elegendő ahhoz, hogy betegek legyünk, és kialakuljanak az ételmérgezés jellegzetes tünetei, az émelygés, a hányinger vagy hányás, a gyomorrontás, fejfájás.

Bizonyos fogyasztói csoportok érzékenyebbek az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel szemben. A csecsemőket, terhes anyákat, időseket, a gyenge védekezőképességű betegeket, immunszupresszáns gyógyszereket szedőket érintheti leginkább a súlyosabb megbetegedés. A következmény súlyossága függ a mikroorganizmustól (melyik baktérium vagy penészgomba szaporodott el) és az élelmiszerrel elfogyasztott dózistól.

Konzervek: mikor romlott a tartalma?

A konzerveknél nagyon fontos megnézni a csomagoláson található minőségmegőrzési időt, azaz ameddig az élelmiszer megőrzi a tulajdonságait megfelelőek a tárolási körülmények között. Ez szobahőmérsékleten tárolva általában két év.

Gyakran a doboz tetejének puffadása jelzi, hogy romlásnak indult a benne lévő termék, az elszaporodó mikroorganizmusok gázt termeltek, a konzerv kinyitásakor hallatszik is a gáz távozása. A konzerv tartalmának záptojás szaga a benne megtelepedő mikrobák kénhidrogén termelésére utal.

A legtöbb esetben a konzervek olyan mértékben vannak hőkezelve, hogy normál körülmények között romlás egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán következik be.

Amennyiben nem jól záródik a konzerv, megsérült a doboz, vagy eleve probléma volt a nyersanyaggal, akkor előfordulhat, hogy romlásnak indul a tartalom. Ezért nem szabad sérült (deformálódott, felpuffadt tetejű) dobozba zárt terméket megvenni, majd megenni.

Nincs kivétel, bármi okozhat megbetegedést

Korábban és talán még ma is leginkább az állati eredetű élelmiszereket gondoltuk és gondoljuk veszélyesnek, így a felvágottakat, a nyers húst, a tojást, a nyers tejet és a halat.

Ez a lista mára kibővült azokkal a nem megfelelően megmosott, megtisztított leveszöldségekkel, salátákkal, étkezési csirákkal és gyümölcsökkel is, amelyeket nyersen fogyasztunk. A trágyázott földből kórokozó mikrobák kerülnek a zöldség vagy gyümölcs felületére, néhány megtapad rajta, és ha nem mossuk meg alaposan fogyasztás előtt, nem tarjuk be a higiénés szabályokat, megbetegedés lehet a vége – nyilatkozta korábban a WEBBeteg.hu portálnak dr. Mohácsiné Farkas Csilla élelmiszer-mikrobiológus.

Nyers húsok, hal

Fontos, hogy frissen vásároljuk meg ezeket az alapanyagokat, feldolgozásig pedig hűtőben vagy fagyasztóban tároljuk. Ez igaz a friss halszeletekre és a fagyasztott termékekre is. Nagyon kevés idő elegendő ahhoz, hogy szobahőmérsékleten a felületükön lévő kórokozó mikrobák elszaporodjanak.

Az előkészítésük során mossuk meg azokat, érdemes külön vágódeszkát, illetve kést használni hozzájuk és figyelni, hogy más alapanyagokkal ne érintkezhessenek, illetve a különböző munkafázisok között kezet mosni, hogy az esetleg kezünkre került kórokozókat ne hordjuk szét sem a konyha felületeken, sem más, akár hőkezelés nélkül asztalra kerülő élelmiszerekre – tanácsolja a dietetikus.

A kolbászmérgezés

A téli időszakban a háztáji disznótorok idején a kolbászmérgezés vagy botulizmus (botulinum toxin, idegméreg) lehet veszélyes a fogyasztókra nézve. Ennek hátterében a talajból származó baktérium terjedése, a nem megfelelően tisztított hús, a nem minden részén kellően hőkezelt termék (kolbász, hurka, disznósajt) állhat.

A baktérium olyan toxint termel, amely az idegrendszerre van hatással, tehát nem elsősorban hányás vagy hasmenés a következménye, hanem például idegrendszeri bénulás. A baktérium szaporodásának gátja a hideg, fagyos időjárás, a megfelelő higiéniás feltételek, illetve a megfelelő hőkezelés. Fontos körültekintően eljárnunk a termelői piacon vásárolt készítményekkel is.

Jó tanács! A fogyaszthatósági időn túl nem tanácsos elfogyasztani a vásárolt terméket, mert az elkészítésük óta eltelt időben változott, változhatott a mikrobiológiai állapotuk. Fogyasztásuk így egészségi kockázattal járhat.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Szakértők: Dr. Mohácsiné Farkas Csilla élelmiszer-mikrobiológus, Szőke Andrea dietetikus