A Lyme-kór

Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános
orvos

A Lyme-kór (Lyme-borreliosis) olyan kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ez a kórokozó felelős ugyanis a Lyme-kór kialakulásáért. Jelentőségét az adja, hogy kezdeti jellegzetes bőrtünetek hiányában a betegség nehezen felismerhető, megelőzésére pedig nem létezik védőoltás. Helyes diagnózis birtokában antibiotikummal kezelhető.

A Lyme-kór felismerése nem egyszerű, hiszen sokan a kullancscsípést sem veszik észre, illetve bőrtünet hiányában a kezdeti tünetek sem specifikusak. Előfordulhat, hogy sokan éveken át szenvednek a fertőzés hosszú távú következményeitől.

Milyen tünetekre figyeljen?

A tünetek sokszor a csípés utáni napokban (néha hetekkel vagy akár hónapokkal később) jelentkeznek először. Az általános fertőzéses panaszokat és a bőrtüneteket sokszor hosszú tünetmentes időszak követi, ám kezelés nélkül súlyosabb idegrendszeri, ízületi és izomtünetekkel tér vissza a betegség.

Bőrtünetek. Nem jár minden kullancscsípés fertőzéssel, de ha kialakul a kór, akkor az egyik legjellemzőbb – bár nem minden esetben megfigyelhető – tünet a bőrön, (legtöbbször a csípés helyén, ritkábban elszórtan több helyen) kialakuló kokárdaszerű bőrelváltozás, az úgynevezett Lyme-folt vagy erythema chronicum migrans. Nevéből az következne, hogy a kialakuló folt "vándorol", ez azonban nem jellemző. Az idő teltével ellenben kezelés nélkül fokozatosan növekszik, és akár több 10 centiméteressé is válhat, de spontán el is halványulhat.

Ez a jellegzetes bőrelváltozás egyes esetekben már a csípést követő napon megfigyelhető, máskor hónapok is eltelhetnek megjelenéséig. Jellemzően nem fáj és nem viszket, ezért nem ritkán családtag vagy barát veszi észre a háton, térdhajlatban, vagy egyéb, a fertőzött személy számára nem szembetűnő helyen növekvő foltot.

Előbb-utóbb kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul, de eltűnése nem jelenti azt, hogy a kórokozó is kiürült a szervezetből, és csak még nehezebbé válik a későbbi tünetek eredetének azonosítása. A bőrtünet beazonosítása sem mindig könnyű, hiszen gyakran pókok, legyek, egyes szúnyogok csípése is eredményezhet megtévesztő, nagy méretű, esetleg a növekedés látszatát keltő bőrjelenséget.

Amennyiben a kullancsot észlelte bőrében a beteg, szerencsés módon ismert a csípés eredete és időpillanata. Ez esetben amennyiben a csípés helyén megjelenik a növekvő bőrfolt, 5 cm átmérőig várakozni javasolt, hiszen 5 cm alatti pírt, bőrtünetet maga a csípés reakciója is kiválthat. Amennyiben a folt meghaladja az 5 cm átmérőt, esetleg előtűnik a jellegzete céltábla mintázat, a jelenség mindenféle további vizsgálat és vérvétel nélkül azonnali antibiotikumos kezelés indoka. Az esetben, ha a csípés eredete nem ismert, és nem volt tudomásunk kullancsról bőrünkben, a várt mérethatár 8 cm, ezekben az esetekben általában már látványosan kirajzolódik a cáltábla mintázat is.

Általános fertőzéses tünetek. A csípést követő napokban ritkán - a bőrelváltozással párhuzamosan, vagy még azt megelőzően - influenza-, vagy enyhe megfázás szerű tüneteket észlelhet a beteg. A láz ritka, inkább csak hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó duzzanat fordul elő, a beteg fáradtnak, levertnek érzi magát.

Izomfájdalom. Korai fázisban az izületi érintettség tüneteinek megjelenése előtt izomfájdalom jellegzetes. Ha ebben a szakaszban nem történik meg a diagnózis felálltása, és nem kezdődik el a kezelés, akkor a testben szétszóródó baktériumok további tüneteket okoznak hosszabb távon. A kezdeti tünetek kezeletlensége után a betegség hónapokig, éveki zajlik, átmeneti tünetmentes periodusokat is tartogatva, egyre több szervet és szervrendszert érintve, gyakran csak a kései szövődmények, panaszok kialakulása, hosszas kivizsgálás után kerül sor a diagnózisra.

Részletesebben A Lyme-kór tünetei

Hosszabb távú szövődmények

A betegség következő szakaszában - a tünetmentes időszakot követően - , alakulhat ki. Ez utóbbi, bár első látásra ijesztő, de kezelés hatására gyorsan és maradványtünet nélkül rendeződő panasz.

Idősebb nőknél bőrsorvadás is felléphet. Ilyenkor a végtagok feszítő oldalán a bőr livid színüvé válik és elvékonyodik. Idővel a bőrterület alatti idegek, csontok, ízületek is megbetegszenek, és ez már többnyire csillapíthatatlan fájdalommal jár.

Viszonylag gyakori a , de kialakulhatnak egyéb ideggyulladások is, melyek végtagzsibbadásokat vagy éppen izomgyengeséget okozhatnak.

A legrosszabb lehetséges kimenetel a bénulás. Ez azonban csak ritkán, a fertőzött kullancscspések alig néhány százalékában következik be.

Korai tünetcsoport

A felismeretlen, avagy kezeletlen esetek 10-12%-ában hozzávetőlegesen 12 hét alatt jelennek meg az idegrendszert érintő korai Lyme-betegség jelei. Az úgynevezett limfocitás agyhártyagyulladás, a koponyaűri idegek gyulladása, az egyszerű, egy-egy ideget érintő gyulladások, parézisek, arcidegbénulás fordulnak elő ebben a szakaszban. A nyak fájdalmas merevsége, a szemmozgató idegek károsodása és az egyéb szemészeti tünetek (fénytűrési nehézség, részleges látótérkiesés, kettős látás), az arc torzulása hívhatják fel a figyelmet a neurológiai folyamatra.

Európában 4%-körüli a kezeletlen esetekben kialakuló szívizomgyulladás jelentkezése. A szívritmuszavart, szívdobogást, mellkasi fájdalmat, fáradtságot, zavartságot prezentáló beteg kivizsgálása ez esetben általában egyéb szívet és keringési rendszert érintő kórképek irányába terelődik, és általában későbbi lehetőségként merül fel a Lyme-carditis diagnózisa.

A hetek előrehaladtával ismételten megjelenhetnek a céltáblaszerű bőrtünetek, úgynevezett gyöki fájdalom, izületi fájdalmak és gyulladások izületi duzzanattal, 1-1 izület érintettségével.

Késői tünetcsoport

Több hónap elteltével a beteg lassan úgy érezheti, nap mint nap változó, minden mozgásszervét, és egyéb szerveit is érintő, mindenre kiterjedő betegségben szenved. A tünetcsoport ebben a szakaszban már igen megnehezíti a diagnózis helyes irányba terelését. Az izületi fájdalmak mellett lassan megjelennek az ideggyógyászati fonákérzések, a kezek, lábak égő érzése, hidegérzés, esetleg “rovarmászás” érzés. Az agyat érintő folyamatok miatt a beteg álmatlanságban szenved, hajlik a depresszióra, memóriakárosodás jeleit észleli, pszichés változáson megy át, a folyamat pszichiátriai betegségek kialakulásába is torkollhat. Enélkül is jellemző a beteg “általános rosszullét” élménye, úgy érzi, mindene fáj, minden nehezére esik. A késői tünetcsoportban újabb bőrjelenség alakul ki általában a csípést elszenvedő végtagon, a bőr tészta tapintatúvá, márványossá válik, elvékonyodik, a beteg tompa fájdalom érzéséről számol be.

Megelőzés: Lyme-kór ellen nincs védőoltás

Bár a betegség gyógyítható, a hangsúly mégis a megelőzésen kell legyen. Fontos hogy kiránduláshoz, természetjáráshoz, esetleg erdőben végzett munkához úgy öltözzünk, hogy minél kevesebb bőrfelületet hagyjunk szabadon. A rovarriasztó szerek hatásossága termékenként változó lehet, de ettől függetlenül kiegészítés képpen érdemes próbálkozni alkalmazásukkal. A korábban előszeretettel javasolt aromás illóanyagok fogyasztása (fokhagyma, B-vitamin készítmények) által létrejött rovartasztó hatás ma már kérdéses. Kirándulás után alaposan vizsgáljuk át magunkat és gyermekünket. A kullancsok különösen kedvelik a testhajlatokat, ezért ezekre a testtájakra figyelmet kell fordítanunk.

A megelőzéssel kapcsolatban fontos tudni azt is, hogy míg egy másik, szintén kullancsok által terjesztett betegség, az agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) ellen van védőoltás, a Lyme-kór ellen emberek számára még nincs! Folynak kutatások ebbe az irányba is, de Lyme-kór kialakulását megkadályozó vakcina emberek számára egyelőre nincs forgalomban.

Mit tegyünk, ha már bennünk van a kullancs?

Ha minden óvintézkedés ellenére mégis kullancsra bukkanunk, akkor a legfontosabb a mielőbbi eltávolítás. Léteznek ma már speciális kullancscsipeszek, melyek beszerzésével nagy valószínűséggel orvosi segítség nélkül is sikeres lesz a bevatakozásunk. Fontos tudnunk, hogy a Lyme-kórt okozó baktériumok a kullancsok potrohában, a testnedveikben vannak. Így az a fontos, hogy a kullancs eltávolításakor ne szorítsuk meg a potrohát, mert azzal a bőrünkbe préseljük a betegséget okozó baktériumokat. Szintén nem szabad a régi hagyományok szerint javasolt olajjal, krémmel esetleg ecettel bekenni a kullancsot, abban a reményben, hogy megfullad és magától távozik a bőrből. Ilyenkor ugyanis szintén arra késztetjük a rovart, hogy nyálát visszafecskendezve bőrünkbe juttassa a kórokozót.

Ez is érdekelheti A kullancs kiszedése szakszerűen és biztonságosan

Ha a kullancs eltávoltása közben a fej esetleg beleszakad a bőrbe, várhatóan néhány nap alatt magától le fog lökődni a bőrről, és a beszakadás nem feltétlen jelent nagyobb hajlamot a fertőződésre.

Lyme-folt

A Lyme-kór diagnosztikája és terápiája

A diagnózis felállításának alapjai a klinikai tünetek, a kullancscsípés ténye, az esetleges jellegzetes bőrelváltozás, valamint néhány speciális vizsgálat. Ez utóbbiak során vérből, szövetekből kimutatható a Borrelia burgdorferi kórokozó, illetve a baktérium ellen termelt speciális antitest. Ezek jelenléte biztossá teszi a Lyme-kór diagnózisát.

Az úgynevezett szerológiai vizsgálatok leleteinek értékelése nagy gyakorlatot igényel, egyes módszerekkel nem ritka az álpozitív eredmény, az orvosnak pedig tisztában kell lennie vele, mikor és milyen időközzel ismételheti a vizsgálatot, milyen eredményt kell várnia és milyen megerősítő vizsgálatra támaszkodhat.

Általános hiba, hogy a kullancscsípés tényét észlelve azonnal megtörténik a mintavétel, amelynek eredménye garantáltan nem segíti a diagnózist, hiszen a borrelia specifikus antitestek 6-8 héttel a csípést követően érnek el kimutatható mennyiséget.

Miért baj ez? Az indokolatlanul, nem megfelelő ideig vagy nem megfelelő dózisban illetve hatóanyaggal történő antibiotikum kezelés lehetőséget ad arra, hogy a Lyme-kórokozó "kicsusszanjon" a kezek közül, és később teljesen váratlan szövődményekkel szembesüljön a beteg, annak ellenére, hogy gyógyulásáról biztosították. Amennyiben a diagnózisalkotás során orvosában kétségek merülnek fel, kérdéses a véreredmények értékelése, mielőbb infektológus szakember véleményét szükséges kérni!

Ha a kórkép kialakulása a fentiek alapjánazonban bizonyossá vált, a beteget azonnal kezelni kell. A terápia nagy dózisban adott antibiotikummal történik. A jól megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig adott antibiotikumokkal a fertőzés tökéletesen gyógyítható. A kezelés komplettnek tekinthető, a kezelést követően ismételt szerológiai vérvételeknek értelme és létjogosultsága már nincsen. A kórokozó ellen termelt antitestek évekig keringenek a beteg vérében, ám ez nem jelenti azt, hogy a kórokozó ne pusztult volna el.

A terápiát a folt gyors eltűnése, vagy a panaszok enyhűlése esetén is az orvos által megszabott ideig és dózisban kell alkalmazni! A kezelés korai abbahagyása azzal járhat, hogy a Lyme betegség később újabb panaszokkal jelentkezik.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Post-Lyme szindróma

A Lyme-kórral kezelt betegek egy bizonyos hányada a világ különböző tájain, egymástól függetlenül ugyanazokat az utótüneteket tapasztalja, melyek miatt a betegek sok esetben még hónapokig, évekig részesülnek teljesen tévesen és károsan antibiotikum kezelésekben. A késői neurológiai szövődményekből már megismert ideggyógyászati fonákérzések, a krónikus fáradtság, kimerültség, az állandó fejfájás és levertség érzése miatt a betegek orvosról orvosra járnak, gyakran maguk harcolják ki a hosszútávú antibiotikum kezeléseket, melyek a keringő antitestekre már semmilyen hatással nincsenek.

A tudományos irodalom a tüneteket post-Lyme szindróma néven foglalja össze, egyes szerzők pszichiátriai szerek alkalmazását javasolják a betegcsoport esetében. Nagyon fontos, hogy az észlelő orvos kiálljon az antibiotikum alkalmazás ellen, és a beteg pressziója ellenére se támogassa a felesleges kezelés kezdeményezését, ami gyakran az érintett beteg rögeszméjévé válik. Ezen esetekben a beteg meggyőzése a pszichés vezetés szükségességéről annak egész további életére, életminőségére kihatással lehet, melyet mindenképpen fontos keresztülvinni.

Részletesen

Ön most a betegségről írt összefoglaló cikkünket olvasta. Bővebben az alábbi linkeken tájékozódhat:

Dr. Sarkadi Adrien infektológus

Forrás: WEBBeteg
Szerzők:
Dr. Sarkadi Adrien infektológus
;
Dr. Debreczeni Anikó

Módosítva: 2019.05.14 13:03, Megjelenés: 2018.05.08 09:41

CIKKAJÁNLÓ

 Emésztési zavar
Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?
Hogy lesz így párom?
Az első lépés sokszor a legnehezebb: önmagunk elfogadása a betegségünkkel.
Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) vagy Heine-Medin-kór a neve annak a poliovírus (az enterovírusok közé tartozik) fertőzés okozta betegségnek,...
Törekedni kell a helyes antibiotikumhasználatra az egészségügyi ellátás során, és ebben mind a lakosságnak, mind pedig a szakembereknek nagy szerepük...
A Lyme-kór tünetei általában nem jellegzetesek, így gyakran nem gondolunk időben a kórképre, rég feledésbe merül a hónapokkal korábbi kullancscsípés....
A Lyme-kórt leggyakrabban a klinikai tünetek alapján lehet és kell felismerni. Fontos azonban, hogy a diagnózisnál a tüneteket együttesen értelmezzük,...
Bár a Lyme-kór Európa szerte a leggyakrabban előforduló kullancsok okozta betegség, az esetek 30 százalékában már a csípést sem vesszük észre, többen...
Az egyes klinikai kórformákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Ez egy szigorú szabály, mégsem tulajdonítanak neki jelentőséget. A legtöbb klinikus...
Itthon és szerte a világban sokan úgy gondolják, hogy a gyógyuláshoz elegendő az antibiotikum-kezelés, azonban ennek a mentalitásnak rendkívül súlyos...
Édesanyámat két éve megcsípte egy kullancs, amit eltávolított. Néhány nap múlva vöröses, kerek folt jelentkezett a csípés helyén, ami magától elmúlt....
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.