5 tényező, ami meghatározza a COVID-19 elleni vakcinára adott válaszreakciónkat

Az utóbbi hetekben a biztonságossággal kapcsolatos aggályok középpontjába került oxfordi vakcinavizsgálat miatt előtérbe került az a tény, hogy az emberek immunrendszere eltérő módon reagálhat a védőoltásokra.

Egyelőre nem tudjuk, hogy a tesztelési programban részt vevő egy vagy két személy esetében előforduló szövődmények magához a COVID-19 elleni védőoltáshoz kapcsolódnak-e, vagy a placebo vakcina hatásának tudhatók be.

Mindenesetre rávilágítanak a több ezer ember bevonásával, szerte a világon végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok fontosságára. Ezek nemcsak azt mutatják meg számunkra, hogy a védőoltás biztonságos-e, hanem azt is, hogy az működik-e különböző életkorú vagy egyes egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén.

Tehát többek között melyek azok az immuntényezők, amelyek meghatározzák, hogy a világszerte kifejlesztett körülbelül 180 COVID-19 elleni vakcinajelölt valóban működik-e?

Immunreakcióink teljesen különbözőek

Egy hatékony vakcinának tartós protektív immunitást kellene kialakítania a SARS-CoV-2-vel, azaz a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal szemben.

Ez történhet azáltal, hogy a vírus semlegesítésére antitestek termelődnek és valószínűleg azáltal is, hogy a vakcina segít az immunrendszernek emlékezni és gyorsan reagálni a fertőzésre.

Más vírusok elleni vakcinák fejlesztésének köszönhetően tudjuk, hogy az emberek védőoltásra adott immunválaszai eltérők lehetnek. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy ez lesz a helyzet a COVID-19 vakcina esetében is.

Vegyük sorra, mik lehetnek a védőoltásra adott válaszreakciót befolyásoló tényezők:

1. A védőoltások típusa és alkalmazásuk módozatai

Sok COVID-19 elleni vakcinajelölt tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének részeit a protektív immunitás kiváltásához. Számos módon lehet azonban ezeket a fehérjéket a szervezetbe juttatni, és egyesek hatékonyabbak lehetnek a többinél az immunrendszer működésének serkentésében.

Az oxfordi vakcina például a tüskefehérjét egy másik vírussal kombinálja, hogy utánozza a SARS-CoV-2 hatását.

Ugyanakkor a ’Queenslandi Egyetem’ által kifejlesztett vakcinajelölt tüskefehérjét és egy másik alkotóelemet (egy adjuvánst) tartalmaz az immunrendszer stimulálásához.

Egyes embereknek nagy valószínűséggel szüksége lehet egy emlékeztető oltásra a tartósabb immunitás biztosítása érdekében.

Léteznek orrspray formában alkalmazandó vakcinák is. Ezek hatékonyabb immunválaszt válthatnak ki a COVID-19 ellen a felső légutakban, beleértve az orrüreget, a szájat és a torkot.

2. A korábbi fertőzéseink

A korábbi fertőzéseink hatására az immunrendszerünk eltérően reagálhat az oltóanyag beadására.

A SARS-CoV-2 vírus például a humán koronavírusok nagy családjába tartozik, amelyek közül négy felelős a közönséges megfázásért.

Ha megfertőződünk ezekkel a megfázást okozó koronavírusokkal, és immunológiai memóriasejteket fejlesztünk ki ellenük, akkor erőteljesebben vagy gyorsabban reagálhatunk a COVID-19 elleni védőoltásra.

Néhány ember esetében gyenge a protektív immunválasz a COVID-19 elleni vakcinajelöltekre. Elképzelhető, hogy ezek az emberek már meglévő immunitással rendelkeznek azokkal az adenovírusokkal szemben, amelyeket néhány vakcinában a SARS-CoV-2 tüskefehérje bejuttatására használnak.

Más szóval a szervezetük a vakcina nem megfelelő részével (a bejuttatásra szolgáló mechanizmussal) szemben vált ki immunválaszt, és nem annyira a vírus jellemző részével (a tüskefehérjével) szemben.

3. A genetikánk

Génjeink meghatározó szerepet játszanak az immunrendszerünk szabályozásában.

Az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz esetében a kutatók már megfigyeltek különbségeket a nemek között, ami részben a géneknek tudható be. A COVID-19 elleni immunválasz tekintetében is tapasztaltak különbözőségeket a nemek között.

Tehát a nagyobb klinikai vizsgálatok segítenek annak megértésében, hogy a férfiak és a nők eltérően reagálnak-e a COVID-19 elleni vakcinára.

Az öröklött immunhiányos betegségben szenvedő emberek esetében is előfordulhat, hogy nem alakul ki protektív immunitás a védőoltás hatására.

4. Az életkorunk

Az immunrendszerünk összetétele életünk során változik, és ez befolyásolja a protektív immunválasz kialakításának képességét.

A csecsemők és a gyermekek immunrendszere fejlődésben van, így az ő immunválaszuk eltérhet a felnőttekétől.

Egyes COVID-19 elleni védőoltások hatékonyabbak vagy megfelelőbbek lehetnek a gyermekek számára, ahogy azt már az influenza elleni védőoltás esetében is látjuk.

Ahogy öregszünk, az immunrendszerünket érintő változások következtében nem tudjuk hatékonyan fenntartani a tartós protektív immunitást, kevésbé vagyunk képesek új antitestek előállítására a fertőzésre adott válaszként.

Azt már tudjuk, hogy az idősebbek kisebb valószínűséggel képesek protektív immunválaszt kialakítani az influenza elleni védőoltás esetében.

Tehát szükségünk van az átfogó vizsgálatok adataira annak igazolására, hogy a COVID-19 elleni védőoltások működnek-e a gyermekeknél, valamint az idős embereknél.

5. Életmódbeli tényezők

Az étrend, a testmozgás, a stressz és az, hogy dohányzunk-e, befolyásolja a védőoltásra adott immunválaszunkat. Tehát, amennyiben lehetőség szerint egészséges életmódot követünk, vigyázhatunk az immunrendszerünkre.

Létezik egy egyre elterjedtebb feltételezés is, miszerint a bélbaktériumok befolyásolhatják a védőoltásra adott immunválaszunkat. További kutatásokra van szükség azonban annak megerősítésére, hogy ez a COVID-19 elleni védőoltások esetében is így van-e.

Tovább Természetes immunitás és védőoltások hatása - Mitől függ, hogy meddig tart?

WEBBeteg
Füzesi Zsuzsa, fordító; Forrás: 5 factors that affect our COVID-19 vaccine response, according to this expert (weforum.org)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus