Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

Az előző hónapokban több tanulmányban írtak arról, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőzött vizsgáltak antitest válasza mintegy 60 napon belül visszaesett. Az adat riadalmat keltett, mondván, ha a covidos betegek immunitása gyorsan csökken, ez azon reményeket is lehűtheti, hogy ki lehet majd fejleszteni hatékony és egyben tartós védelmet nyújtó vakcinát. A New York Times véleményrovatában megjelent írás két szerzője (Akiko Iwasaki és Ruslan Medzhitov, mindkét professzor a Howard Hughes Medical Institute kutatója) amellett érvel, hogy ezek az aggodalmak oktalanok, és a kiindulási pontjuk is hibás. A védőoltás nemcsak hatékony, hanem a természetes immunitásnál hatékonyabb is lehet.

A memóriasejtek szerepe az immunitásban

A szervezet természetes immunitása, akárcsak a vakcináció révén szerzett immunitás ugyanazt a szerepet tölti be: funkciója, hogy immunvédekezés révén gátolja, akadályozza a vírus működését, megelőzze, hogy betegséget alakíthasson ki. Ám tény, nem mindenkinél és nem mindig működik minden egészen egyformán, az elvártaknak megfelelően. Az a megfigyelés, hogy a természetesen létező antitestek aránya néhány páciensnél lecsökken, nem feltétlenül jelent bármit is a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák hatékonyságára nézve. Sőt, ebben az esetben a tudomány hatásosabb és eredményesebb lehet, mint az anyatermészet.

Kétféle immunitásunk van: a veleszületett (természetes), már meglévő, gyorsan reagáló, ami órákon – néha csak perceken – belül akcióba lendül, valamint az alkalmazkodó (adaptív) immunitás, ami napok, hetek alatt fejlődik ki.

Az emberi szervezetbe kerülő vírus hírvivő anyagokon keresztül aktiválja a fehérvérsejtjeinket, hogy vegyék elő a fertőző ágens(ek) elleni védelmi válaszadó képességüket. Amikor a természetes immunrendszerünk reagálása sikeres a patogén féken tartásában, a fertőzés gyorsan megszűnik, akár tünet nélkül. Ha mégsem így történik, védelmet kínál az adaptív immunrendszer: az ennek részét képező sejtek (T- és B-sejtek) észlelik a fertőzést és ennek alapján indítják meg a célzott támadást.

A vírus a szervezet sejtjeibe lépve betegséget idéz elő. Azáltal, hogy eltéríti, átprogramozza a sejtek genetikai gépezetét, arra veszi rá őket, hogy újra és újra őt hozzák létre, így vírusgyárrá alakítja át a gazdaszervezetet. A T-sejtek detektálják, majd elpusztítják a megfertőződött sejteket, a B-sejtek pedig antitesteket termelnek, olyan fehérjét, ami hozzákötődik a vírus részecskéihez és hatástalanítja azt a vírus sokszorozódásának megadadályozásával. A szervezet elraktározza a fertőzés felszámolásában segítségére lévő T- és B-sejteket, azért, hogy amennyiben a jövőben ismét le kell győzni ugyanezt a vírust, megsemmisítésükre „kéznél” legyenek. Ezek az úgynevezett memóriasejtek a hosszú távú immunitás fő ágensei.

Az „egyszerű” szezonális koronavírus infekcióra adott válaszként termelődő antitestek körülbelül egy évig tartanak ki. A kanyaróvírus okozta fertőzés hatására termelődő antitestek viszont akár élethosszon át képesek védelmet nyújtani. Mégis, az a helyzet, hogy más vírusok esetén a vérben lévő ellenanyag szintje a fertőzés alatt nő, majd az infekció lezajlása után – többnyire néhány hónapon belül – csökken, esetleg eltűnik. Ez a jelenség az, ami miatt többen aggódnak a COVID-19 kapcsán.

Bár az ellenanyag szintje csökken a fertőzés elmúltával, ez nem annak a jele, hogy az immunrendszer nem tölti be feladatát. Ez az immunválaszra jellemző szokásos folyamat normális lépése. Az antitestek számának csökkenése nem jelenti az immunitás csökkenését. Az ellenanyagot elsőként létrehozó memóriasejtek ugyanis még mindig jelen vannak, és készen állnak arra, hogy szükség esetén újra antitestet termeljenek. Ezért érdemes reménnyel fogadni a COVID-19 ellen kialakított vakcina adta esélyeket.

Kapcsolódó cikk A koronavírussal szemben többen lehetnek védettek, mint eddig gondolták

Így működik az immunválasz vakcinák esetén

A vakcina úgy működik, hogy utánozza a természetes fertőzést, ezáltal megindítja az emlékező T- és B-sejtek termelődését, amelyek a beoltottakban hosszú távú védelmet tudnak szolgáltatni.

Azon vírusok köréből, amelyek az emberek tömegeit érintő (humán) járványokat képesek előidézni, néhány vírus kitalálta annak módját, hogy sajátos módszerekkel kicselezze az adaptív immunrendszert: a HIV vírus trükkje például az, hogy igen gyorsan mutálódik. A herpesz vírusok olyan fehérjéket állítanak elő, amelyek működésükben ellehetetlenítik az antitesteket. Szerencsére, és ez nagyon megnyugtató, a SARS-CoV-2 még egyetlen ezekhez hasonló mechanizmust sem fejlesztett ki egyelőre. Ez pedig azt sejteti, hogy egy viszonylag egyszerű vakcinagyártási eljárás követésével van mód legyőzni a pandémiát.

A védőoltások eltérő "választékban" léteznek: az alapja lehet elölt, vagy élő gyengített (attenuált) vírus részecske, nukleinsav, vagy rekombináns fehérje. Az összes vakcina jellemzően két fő komponensből áll: antigént és segédanyagot (adjuvánst) tartalmaz. Az antigén a vírusnak az a része, amire az elvárások szerint az adaptív immunválasznak reagálnia és irányulnia kell. A segédanyag pedig azon ágens, amely másolja (utánozza) a fertőzést, és segít az immunválasz gyors beindításában.

A vakcinák egyik nagy előnye (a szervezetünknek a fertőzésekre adott természetes reakciójával szemben), hogy antigénjeiket meg lehet úgy tervezni, hogy az immunválaszt kifejezetten a vírus Achillesz-sarkára (bármi is legyen a gyenge pont) irányítsa. További előnye, hogy a vakcinák eltérő fajtájú és dózisú, mennyiségű segédanyaggal készülhetnek, így ezek finomhangolása segítségével fokozni lehet az immunválaszt, hatása meghosszabbítható. Az immunválasz, ha a természetes fertőződés során alakul ki, bizonyos mértékben a fertőzést okozó vírus „kegyeire” van bízva. Nem így a védőoltások esetén. Sok vírus egérutat nyerve elkerüli a veleszületett immunrendszert, olykor nem alakul ki erőteljes, markáns vagy hosszú ideig tartó immunitás. A humán papillóma vírus (HPV) az egyik ilyen, és ez az, amiért krónikus infekciót képes okozni. A HPV vakcina – a vírus antigénje révén – sokkal jobb ellenanyagképzést tud beindítani, mint a természetes fertőzés: csaknem 100 százalékosan hatékony mind az infekció, mind a betegség megelőzésében.

Kapcsolódó cikk Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

Cél a nyájimmunitás

A vakcináció nemcsak megvéd a fertőzéssel és a betegséggel szemben, hanem megakadályozza a vírus-átadást is, és ha eléggé széleskörű a beoltottság, képes az úgynevezett nyájimmunitás kialakítására. Hogy egy adott népességen belül az egyének mekkora hányadának kell egy új vírussal szemben immunisnak lennie ahhoz, hogy nyájimmunitás alakuljon ki, részben a vírus reprodukciós számán múlik, mennyi az átlagszám, amennyi egyént egyetlen fertőzött ember képes megfertőzni a környezetében. Ami a nagyon ragályos kanyarót illeti: a lakosság több mint 90 százalékának kell immunizáltnak lennie.

A COVID-19-re vonatkozó becsült szám, ami – érthető okokból – bizonytalan, a 43 és a 66 százalék közötti tartományban van. Tekintve, hogy a COVID-19 sok idős ember számára súlyos következményekkel jár, és hogy a betegség lefolyását és kihatását a fiataloknál sem lehet előre kiszámítani – a nyájimmunitás elérésében az egyetlen biztonságos mód a vakcinálás. Ez a tény, összekapcsolva azzal, hogy a SARS-CoV-2 (még) nem fejlesztette ki azt a mechanizmust, hogy kibújjon az adaptív immunrendszerünk felügyelete alól, kellően erős érv arra, hogy megkettőzzük az erőfeszítéseket a megfelelő védőoltás mielőbb megtalálására.

Összegzésképpen...

Senkit ne riasszanak meg az olyan beszámolók, hogy a COVID-19-es betegeknél csökken az antitestek száma, apad az ellenanyagszint – ettől még kifejleszthető hatékony vakcina. Gondoljunk inkább arra, hogy már több mint 165 vakcina-jelölt van a kísérleti sorokon, némelyek pedig eredményesnek látszódnak a korai vizsgálatokban. És kezdjünk azon töprengeni, hogy amint megvan az oltóanyag, miként lehet garantálni az igazságos, arányos elosztást az érintett rászorulók körében – és hogyan biztosítható a hozzáférés minden országban a teljes népesség számára.

Ez is érdekelheti Lehetünk akár kétszer is COVID-19-betegek?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: The New York Times - Scared That Covid-19 Immunity Won’t Last? Don’t Be
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

Módosítva: 2020.08.10 15:35, Megjelenés: 2020.08.10 15:35

CIKKAJÁNLÓ

 Fogfájás

Fogfájás

Ha a fájdalom tartóssá válik, elkerülhetetlen a fogorvos felkeresése.

Körömgombától szenved?

Körömgombától szenved?

Néhány hajlamosító tényező még inkább elősegíti a gomba megtelepedését.

Nagyobb hangsúly van most az influenzaoltáson,...

A koronavírus-járvány idején nagyobb hangsúlyt kap az influenzaoltás, mert így legalább az egyik betegség ellen védeni lehet a veszélyeztetetteket - mondta...

Koronavírus - 576 fővel emelkedett a beazonosított...

576 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 8963 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma....

Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki...

Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet...

A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában...

A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán...

A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka...

A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége...

A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés...

Védőoltás az új koronavírus ellen -...

Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó...

Védőoltás, antitest kezelés, antivirális...

Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Oltási napló - Tesztelje tudását!

Oltási napló - Tesztelje tudását!

Infografika és videó