Klinikai tanulmány a COVID-19 elleni rekombináns adenovírus vakcina alkalmazásával

A koronavírus okozta pandémia megállítására, az előforduló súlyos tüdőkárosodást okozó betegség lehetséges kivédésére számos vakcina (több mint 100) fejlesztése van folyamatban, közülük 8 tesztelése indult már el.

A Lancet cikke az első nyílt, nem randomizált humán tanulmány eredményeit ismerteti biztonságosság, tolerálhatóság és immunválasz alapján egy adenovírust (Ad5) mint vektort (átvivő rendszer) alkalmazó SARS-CoV-2 vírus elleni vakcina esetében. A vektor a szervezetben a SARS-CoV-2 által kifejezett tüske glikoproteint fejezi ki, ez ellen vált ki immunválaszt. Az 1. fázisú tanulmány – mely első alkalommal történő alkalmazást jelent egészséges embereken – jó eredményeket hozott, az egészséges felnőttek szervezete jól tolerálta a védőoltást, nem okozott jelentős vagy súlyos mellékhatást az első 28 napon, illetve mérhető ellenanyag-termelődést kiváltott.

Az oltást összesen 108 ember esetén alkalmazták Wuhanban, őket három csoportra osztották az alapján, hogy alacsony, közepes vagy magas dózisban kapták-e meg a vakcinát. Az Ad5 vektor COVID-19 vakcinát 36 egyén alacsony dózisban (0,5x10¹¹ víruspartikulum/ml), ugyanennyien közepes adagban (1x10¹¹ víruspartikulum/ml), 36 alany pedig nagy dózisban (1,5x10¹¹ víruspartikulum/ml) kapta. Az első két csoport egy alkalommal kapott intramuszkuláris injekciót, a harmadik csoport két injekciót kapott.

A szerológiai vizsgálatokhoz, a képződött antitestek mérésére, egyéb laboratóriumi vérvizsgálatokra adott időpontokban, még a beoltás előtt, majd a beoltás utáni 14., illetve 28. napon vérmintát vettek az érintettektől. A biztonságosság megítélésére elsődleges végpont volt, hogy kialakul-e az oltás utáni hét napon belül súlyos mellékhatás, másodlagos biztonsági végpont volt, hogy kialakul-e laboreltérés vérvizsgálat során a 28 napos teljes vizsgálati perióduson belül. Kérdés volt az is, hogy a védőoltást követő közvetlen időszakban milyen antitest-termelődés alakul ki a vakcina hatására.

Milyen eredményeket találtak?

Mellékhatások

A vizsgálat azt mutatta, hogy az oltást követő első 7 napon belül a 108 résztvevő 81%-a számolt be legalább egy mellékhatásról – közülük 83% az alacsony dózisú csoport, 83% a közepes dózisú, és 75% a nagy dózisú csoport résztvevője.

A leggyakoribb mellékhatás az oltás helyén kialakult fájdalom volt (54%). Láz 46%-ban, fáradtság 44%-ban, fejfájás 39%-ban és izomfájdalom 17%-ban jelentkezett.

A legtöbb tünet enyhe vagy mérsékelt maradt. A mellékhatások gyakoriságát vagy súlyosságát valamivel gyakrabban észlelték a nagy dózisú csoportban, de az említett reakciók itt is csak az oltás utáni 24 órában fordultak elő és legfeljebb 48 órán belül meg is szűntek.

Jelentős laboreltérést nem találtak a vizsgálati időszakban.

Ellenanyag-termelődés

A neutralizáló antitestek mennyisége a SARS-CoV-2 vírus ellen nulla volt a kezdő napon, és fokozatosan emelkedett a 14. napra, a csúcsot az oltás utáni 28. napon érte el. Az alacsony dózisú csoport eseteinek 50%-ában legkevesebb négyszeres növekedést mutatott a neutralizáló antitestek mennyisége, ugyanígy a közepes dózisú csoportban, és 75%-ban a magas dózisú csoportban.

Emellett a 14. naptól kezdődően gyors, specifikus T-sejtes választ lehetett megfigyelni. Ugyan mindhárom csoportban igen magas volt azok aránya (83-97%), akik pozitív T-sejtes választ adtak, mind a CD4 + T-sejtek, mind a CD8 + T-sejtek aktivitását megfigyelték a védőoltásban részesülőknél, de az alacsony dózisú csoporthoz képest ez az eredmény szignifikánsan magasabb volt a nagy dózisú csoportban (a nagy és közepes dózis közt nem volt szignifikáns különbség). Fiataloknál jobb immunválasz volt észlelhető, mint az idősebbek esetén.

A kezdeti, eleve meglévő adenovírus elleni immunitás csökkentette a kialakuló T-sejtes választ az oltást követően, így mérsékelve a vakcina hatását, de ennek ellenére a vakcina T-sejt-aktiváló hatása a három csoport közt 75-95% között alakult ki (alacsony dózist kapótól a magas dózist kapó csoportig).

Végső eredmények

További vizsgálatok szükségesek, de ez egyértelműen az alacsony és közepes dózisú oltás alkalmazásával történhet a továbbiakban a fázis 1. vizsgálat eredményeit nézve. Jól tolerálható mellékhatások mellett, megfelelő immunválasz alakult ki az első 28 napot vizsgálva. Növelni kell természetesen az esetszámot, illetve a követési időt is a hosszú távú hatékonyság megítélésére.

Tovább

• Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: Safety, tolerability, and immunogenicity of a recombinant adenovirus type-5 vectored COVID-19 vaccine: a dose-escalation, open-label, non-randomised, first-in-human trial (thelancet.com)