COVID-19: mit tudunk jelenleg a klorokinról és hidroxi-klorokinról?

Sok az információ és a hír a klorokinnal kapcsolatban, viszont annál kevesebb és ellentmondó az eddig megszerzett tudás mögötte.

Kezdetben gyorsan elterjedt, hogy csodaszer lesz, majd hamar hatástalannak vélték, sőt felmerült, hogy még több kárt okoz, mint amennyi haszna lehet, de igazából nem egyértelmű és elegendő a tudás, hogy biztosan választ kapjunk a kérdése, hogy egyértelműen használható-e a koronavírus gyógyításában.

A klorokin és származéka, a hidroxi-klorokin régóta ismert gyógyszerek, elsősorban a malária megelőzésére alkalmazzák már az 1930-as évek óta. Utóbbi időben ugyan csökkent a jelentősége, mert bár olcsó, könnyen beszerezhető gyógyszer, az ellene kialakult rezisztencia fokozódik, lehetnek mellékhatásai is. A malária megelőzése mellett immunrendszerre kifejtett immunszupresszív hatása miatt alkalmazható reumatoid artritiszben vagy szisztémás lupuszban szenvedő autoimmun betegek kezelésében. Hidroxi-klorokin származéka nem halmozódik fel annyira a szervezetben, így kevésbé toxikus, a mellékhatás profilja is kedvezőbb.

Hogyan merült fel a szerepe a koronavírus elleni küzdelemben?

Egy ismert gyógyszert tesztelni egy "új betegségben" könnyebben és gyorsabban lehet, mint egy új szert feltalálni és előállítani. Korábban is tesztelték már a klorokin vírusellenes hatását hepatitis, influenza, de még a Zika-vírus esetén is. Nem konkrétan antivirális szer - bár egyes leírások szerint gátolhatja az RNS-polimerázt, ami a vírus szaporodását elősegíti -, de a sejtbe bekebelezéssel (endocitózissal) bekerülő vírusok kiszabadulását a sejtben gátolja azáltal, hogy növeli a lizoszómákban lévő pH-t, ami nem kedvez a vírus sejtbe történő kiürülésének. Emellett konkrét immunrendszerre gyakorolt hatása is van, immunszupresszív és interferon-alfa-szint növelése révén talán csökkenti az úgynevezett citokinvihar mértékét, ami jelentős szerepet játszik a koronavírus súlyos állapotainak kialakulásában.

A legtöbb bizakodásra okot adó kezdeti eredmények azonban laboratóriumi körülmények között voltak reprodukálhatóak. Ahogy elkezdődtek a klinikai vizsgálatok - melyekből most is több mint tíz van folyamatban -, az eredmények már nem voltak ennyire bíztatóak.

Klinikai vizsgálatok a koronavírus kapcsán

Egymással párhuzamosan indult meg számos országban a klorokin vagy hidroxi-klorokin alkalmazása kórházi körülmények között. Hamar tisztázódott, hogy elsősorban súlyos állapotú betegekben érdemes az alkalmazást megpróbálni, de szigorúan orvosi felügyelet mellett. (Ezért sem volt érdemes a kezdeti pánikszerű klorokinfelvásárlás, hiszen kifejezetten káros lehet az otthoni, kontrollálatlan alkalmazása!).

Kínában 62 beteg kezelése során szerzett tapasztalatok alapján nem találtak különbséget a gyógyszert kapó és nem kapó betegek eredményei között.

Franciaországban 36 eset elemzésével jelentős javulást észleltek, de az eredményeket viszont később visszavonták. Más - de kis betegszámú (11 beteg) - vizsgálat előnyösnek találta, számolniuk kellett viszont a jelentős arányú mellékhatások megjelenésével.

Brazíliában 440 beteg kezelését már pár napon belül le kellett állítani, bár itt kifejezetten nagy dózisban adták a gyógyszert, a vizsgálatban pedig sok idős, szívbeteg is részt vett, ami így utólag nézve nem biztos, hogy szerencsés döntés volt. Az Egyesült Államokban a hidroxi-klorokin alkalmazott dózisát nem ismertették, az egyik vizsgálatban még nagyobb halálozási arányt találtak a nem kezelt csoporthoz képest. Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egyébként limitált esetben engedélyezte a gyógyszer alkalmazását.

Mit tudtunk meg eddig a vizsgálatokból?

Összességében nem eleget. Ezek a kezdeti, kis betegszámú vizsgálatok még nem elegendőek egyértelmű következtetés levonásához. További vizsgálatok szükségesek, arról nem is beszélve, hogy az eltelt idő rövidsége miatt a kezelt betegek követésére még nem volt lehetőség.

A hatékonyság/kezelés káros hatásai spektrum tehát nem teljesen ismert. Nem egyértelmű az előnye, a túlélés javítása a gyógyszer alkalmazásával.

Vannak azonban mellékhatásai. A klorokin jelentősen fokozza a szívritmuszavarok (kamrai arritmia, megnyúlt QT idő) előfordulásának kockázatát. Egyébként is szívbetegek esetén, más gyógyszerrel kombinációban (pl. antibiotikum, főleg a koronavírus kezelésében szintén alkalmazott azitromicin) méginkább. Ez a leginkább limitáló mellékhatás az alkalmazásban. Emellett hasmenést, retinakárosodást, májkárosodást, veseeltérést, bőrtoxicitást, növekvő inzulinszint mellett hipoglikémiát is okozhat.

Hol állunk most?

Egyértelműen nem tudjuk a meglévő információk birtokában az alkalmazhatóság teljesen biztonságos megítélését, melyek miatt további vizsgálatok szükségesek még. Sem a hatékonyságot (azért, mert kicsi a betegszám, kérdéses a dózis, nincs hosszú távú követés), sem a mellékhatások miatti óvatosság hatását (alacsonyabb dózis tolerálható-e jobban, milyen betegcsoport ne kapja) nem ismerjük még. Magyarországon az OGYEI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) is óvatosságra int a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban - mely szigorúan orvosi felügyelet mellett kórházban történhet -, de nem zárkóznak el. Kérdés lehet még azon betegek helyzete, akik meglévő autoimmun betegség miatt egyébként is kapnak klorokint. Minden esetet egyedileg kell értékelni jelen helyzetben, nekik mindenképpen javasolt konzultáció kezelőorvosukkal.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus