Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász,
hematológus

Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

Mi a védőoltás?

A védőoltással alapvetően nem a kezelés, hanem a betegség megelőzése, vagy enyhébb formában történő átvészelése a cél. Vakcinával alapvetően adott kórokozóra történő speciális immunválasz kiváltása a cél. A kórokozóval szembeni immunválasz kiváltásával hosszú távú vagy akár örökre kialakuló védettséget alakíthatunk ki. Amennyiben a lakosság nagy része részesül a védőoltásban, kialakul a populáció átoltottsága, vagyis a mostanában is gyakran emlegetett nyájimmunitás.

A védőoltásoknak több fajtája van, függően attól, mit tartalmaz a vakcina, eltérő lehet a hatásmechanizmus és a cél is:

1. Aktív immunizálás: gyengített (attenuált) vagy elölt kórokozót tartalmaz. A gyengített kórokozó szaporodik a szervezetben, míg az elölt nem, de egyik sem vált ki heveny fertőző betegséget, esetleg gyenge oltási betegség képében észlelhetünk eltérést. Beindítja viszont a szervezet limfocita típusú fehérvérsejtjeinek ellenanyag-termelését és a memóriasejtek kialakulását, melyek hosszú távon a védettségért felelnek.

2. Passzív immunizálás: ennek során nem gyengített vagy elölt kórokozó, vagyis antigén kerül bejuttatásra a szervezetbe, hanem már antitest - ellenanyag - az adott kórokozóra. Ez rövidebb immunitás vagy védettség kialakulásával járhat, de egyrészt bizonyos kórokozónál passzív immunizálásra van lehetőség, ugyanúgy mint bizonyos helyzetekben is. A passzív immunizálás általában ismétlésre szorul.

Ha egy oltásnak van aktív és passzív változata is, akkor az alábbi esetekben a passzívat kell adni:

  • gyenge immunrendszer, súlyos krónikus alapbetegségnél
  • terhesség
  • amikor a betegség kialakulásának veszélye nagy, és az egyén nem találkozott korábban a kórokozóval (pl. harapás esetén veszettség veszélye miatt)
  • nincs elegendő idő a védettség kialakulásának megszerzéséig (pl. utazás kapcsán)

Védőoltás kérdése az új koronavírus kapcsán

A vírus géntérképének felismerésével párhuzamosan hamar elindultak a kutatások és fejlesztések a védőoltás előállításával kapcsolatban. Van már készítmény klinikai vizsgálat stádiumában, akár FDA engedéllyel is. Gyors fejlesztéseket és engedélyeztetést követően akár 1-2 év is szükséges lehet védőoltás előállításához.

Ezen a linken elérhetőek a folyamatban lévő fejlesztések.

Ígéretes készítmény az INO-4800

A koronavírus ellen csak egy adott genetikai információt hordozó génszekvencia kerülne beadásra, mely speciális antitestválaszt vált ki. A bejuttatott antigén által kiváltott antites-ttermelődés és memóriasejt-kialakulás segítséget nyújt abban, hogy esetleges fertőzés esetén a szervezet már meglévő speciális immunsejtekkel azonnal felveszi a harcot a kórokozóval szemben, így megelőzhető lenne a fertőzés.

Jelenleg, ami nekünk fontos lenne, időben, hatásos készítmény, mely a megelőzést szolgálja. Mihamarabbi fejlesztése segíthetné a még nem érintett lakosság védelmét. Mindig kérdéses azonban (lásd influenza elleni védőoltás), hogy a gyorsan mutálódó vírusok ellen is véd-e az eredetileg kifejlesztett vakcina.

Van klinikai tanulmány koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegek vérszérumából nyert antitestekkel történő passzív immunizálásra is.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! 62 vakcinajelölt készül az új koronavírus ellen - Falus András immunológussal elemezte az MTA a WHO listáját

Biológiai terápia - antitest terápia, monoklonális antitestek a vírusbetegségek kezelésében

Védőoltás kapcsán vagy passzív immunizálásként adnak be adott kórokozóra speciálisan antitestkészítményt, vagy a kórokozó mint antigén segítségével váltjuk ki a szervezet immunrendszerének antitesttermelését.

Biológiai terápiában az alkalmazott antitest hasonlóan egy adott antigénre ad választ, ahhoz kötődve gátolja annak működését. De a védőoltással szemben nem speciálisan a kórokozóra reagál vagy azt "hatástalanítja". Alapvetően az immunműködés beindítása a cél, vagy gyulladásos kaszkádfolyamatban megjelenő molekulák egyike a célmolekula, melyhez kötődve cél a gyulladásos kaszkádfolyamat leállítása, gyengítése vagy lassítása. Ezeket a monoklonális antitesteket már sikeresen használják biológiai terápia részeként akár autoimmun betegségek, akár daganatos betegségek kezelésében is, így beindítva a sejtpusztulást vagy immunválaszt.

Biológiai terápia a koronavírus kapcsán

A biológiai terápia így tehát kezelést jelent, a megelőzésben nincs szerepe. Mivel a fertőzés súlyos betegséget okozhat, magas halálozással, a monoklonális terápiák pedig jól tolerálható kezelést jelentenek egyébként, érthetően hamar elindultak a vizsgálatok az ismert antitestek koronavírus-fertőzött betegek körében való alkalmazhatóságával kapcsolatban, gyors és hatékony kezelési megoldást remélve. Ezek, mivel nem konkrétan a vírusra hatnak, nem a vírus pusztulását eredményezik, hanem a kialakult súlyos elváltozások enyhítése lenne a cél.

Tanulmány keretein belül gyakrabban alkalmazott biológiai terápia koronavírus kapcsán pl.:

  • bevacizumab (Avastin): érfal endothélsejtjének növekedéséi faktorát (VEGF-inhibitor) gátolja, ennek magasabb szintjét észlelték koronavírussal fertőzött súlyos betegek esetén
  • sarilumab (Kevzara): az interleukin-6-receptor-agonista nevű, gyulladás, láz kialakulásában részt vevő hírvivő molekulát gátolja
  • eculizumab (Sorilis): C5 citokin gyulladásban részt vevő molekula gátlása

Antivirális kezelés

Nem megelőzésre, hanem kezelésre alkalmazható olyan egyéneknél, akik szervezetébe igazoltan bekerült az adott vírus. Leggyakrabban a vírus szaporodását gátolják vagy hasító enzimként a DNS- vagy RNS-szálat vágva, vagy hamis bázisként beépülnek az újonnan kialakuló vírusba, blokkolva annak működését, fertőzőképtelenné téve vagy elpusztítva, esetleg a sejtbe való belépését gátolva.

Antivirális kezelés koronavírus kapcsán

Elsősorban súlyos betegséggel küzdők kapcsán lenne a cél a vírus működésének gátlása, csökkentve a halálozást, gyorsítva a gyógyulás folyamatát.

Újabb antivirális szerek, melyeket más vírusfertőzések kapcsán fejlesztettek ki és hatékonyságukat várják koronavírus esetén pl.:

  • remdesivir: nukleotidanalóg, adenozin aminosav helyett épül be, a vírus replikációját gátolja
  • favipiravir: RNS-polimeráz-gátló (az RNS-polimeráz enzim segíti elő a vírus RNS-ének újraíródását, tehát a vírus szaporodását)
  • lopinavir/ritonavir: HIV1 vírus proteáz inhibitor (HIV vírus szaporodását gátolja)

Hatékony antivirális gyógyszer segítené ez elsősorban súlyos betegek gyógyítását. Már korábban más vírusok ellen alkalmazott gyógyszerek szintén klinikai tesztelés fázisában vannak.

Összességében számos megelőző és kezelésre alkalmazható gyógyszer fejlesztése és ismert gyógyszer alkalmasságának megítélése van folyamatban. Ezek valódi hatékonysága természetesen még kérdéses és további vizsgálatokat, a jelen vizsgálatok kiterjesztését igénylik, felmerül még akár ezek kombinációban való alkalmazása is. Ehhez a klinikai vizsgálatok eredményeire van szükség, majd gyorsított engedélyezést és a hatóanyagok gyártását követően remélhetőleg hatékonyan lehetne ezeket mihamarabb alkalmazni a koronavírussal szemben.

Naprakész információt nyerhet az új gyógyszerekkel kapcsolatban a következő linkeken: milkeninstitute.org, Home - ClinicalTrials.gov

Olvasson tovább! COVID-19 - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Módosítva: 2020.04.10 09:36, Megjelenés: 2020.04.10 09:36

CIKKAJÁNLÓ

 Influenza

Influenza

Milyen tünetekkel jár az influenza? Hogyan kell kezelni? Milyen szövődményei lehetnek?

A hurutos köhögés

A hurutos köhögés

Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?

COVID-19 kisokos

COVID-19 kisokos

Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.

Koronavírus - Az EU tovább szűkítette...

Az Európai Unió a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felülvizsgálta és ismét szűkítette azon országok körét, amelyek állampolgárai korlátozásmentesen...

2066 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek...

2066 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 54 278 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19...

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés...

Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás?...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet...

Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet...

A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában...

A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán...

A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka...

A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége...

A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Oltási napló - Tesztelje tudását!

Oltási napló - Tesztelje tudását!

Infografika és videó