Tudnivalók a HIV-fertőzésről

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) vagy magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttes kórokozója a HIV vírus (Human Immundeficiency Virus). Ezen vírusnak több családja is létezik, a HIV-1 és HIV-2 családba tartozó vírusok terjedési módja azonos.

Hogyan kapható el a HIV vírus?

A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed, fertőzött nemi váladék közvetítésével, de fertőzött vérrel is átvihető.

Utóbbi leggyakrabban a drogfogyasztók közös tű- és fecskendőhasználata során következik be, de előfordulhat egészségügyi dolgozók fertőződése is tűszúrásos balesetek kapcsán. Vérkészítménnyel való átvitelének esélye a szigorú ellenőrzések és a kórokozók megsemmisítését célzó többlépcsős eljárások miatt ma már igen kicsi.

Átterjedhet a fertőzés anyáról gyermekére, ami főképp szülés közben, valamint az anyatejjel történhet, ritkán a méhlepényen át a terhesség alatt.

Legnagyobb arányban (70-80 százalékban) azonban nemi úton történik a fertőződés, ennek megfelelően legveszélyeztetettebbek a partnerüket gyorsan váltogató heteroszexuálisak, a homo- és biszexuális férfiak, az intravénás kábítószer-élvezők és szexuális partnereik, a prostituáltak és klienseik, valamint azok partnerei (ezek együtt alkotják az úgynevezett rizikócsoportokat).

A nők fogékonyabbak a fertőzésre, mivel a sperma mennyisége miatt több víruspartikulum kerül az érintett egyénbe, valmint megnöveli a fertőzés esélyét az, ha egyidejűleg valamilyen egyéb nemi betegség is fennáll. Az egyén immunstátusza meghatározza a fertőzés elleni küzdelem kimenetelét.

HIV-fertőzésből AIDS betegség

A szervezetbe kerülést követően a vírus célmolekulája az egyes immunsejtek felszínén hordozott CD4 molekula, mely alapján a vírus mintegy “kiválasztja” a megtámadni kívánt sejteket. A vírus szaporodásának következtében a sejtek pusztulnak, újabb sejtek fertőződnek, aminek következtében a CD4 molekulát hordozó immunsejtek száma egyre csökken. A HIV fertőzés kezdeti időszakában a beteg képes a sejtek pusztulását kompenzálni, ezen sejtek egy részének naponkénti újratermelésével, de ha ez a kényes egyensúly megbomlik, a HIV-fertőzésből kialakul a súlyos tünetekkel járó AIDS betegség.

A jelentősen lecsökkent immunsejtszám a védekezőrendszer legyengüléséhez vezet, a beteg fogékonnyá válik a fertőzésekre, a betegség előrehladtával pedig olyan kórokozók által kiváltott szövődményekkel kell számolni, melyek egészséges immunitású egyén megbetegítésére nem képesek. A betegség tünetei tehát abból adódnak, hogy a szervezet védtelenné válik a különböző apróbb fertőzésekkel szemben is, valamint képtelen a rosszindulatú daganatos sejtek képződését ellensúlyozni, az immunrendszer képtelen lesz a szervezetet megtisztítani a belső és külső káros tényezők tényezőktől.

A HIV-fertőzés tünetei

A fertőzés a következő stádiumokban zajlik:

1. Heveny fertőzés: A szervezet immunreakcióinak aktiválását néhány hetes lappangási időszak előzi meg, melyet követően az esetek egy részében influenzaszerű betegség, általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki. Ezek azután néhány nap illetve hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban a vírus gyors szaporodása miatt magas kórokozószámmal kell számolni, melyből következően igen erős a fertőzőképesség.
2. Tünetmentes HIV-fertőzés: 3-7 (átlagosan 5) évig tarthat az az időszak a fertőződés után, amíg lényeges klinikai tünetek nincsenek, a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás. Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
3. Tünetes HIV-fertőzés: Amennyiben az immunrendszer és a vírus fent említett egyensúlya megbomlik, fokozatosan jelennek meg a betegség gyanújelei. Elhúzódó, vándorló nyirokcsomó duzzanatok alakulnak ki legalább két különböző testtájékon, melyek legalább három hónapig fennállnak, megjelenésük pedig semmilyen más betegséggel nem magyarázható. Szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek, amelyek vagy nem a típusos helyeken, vagy nem a típusos életkorban és formában jelennek meg, valamint a megszokott kezelésre nem reagálnak. (Ilyen lehet az övsömör megjelenése látszólag egészséges fiatal felnőttön, esetleg egyszerre több területen is és a hagyományostól eltérően kiújuló jelleggel; gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök; terápiára nem reagáló gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban; jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás.) Előfordulhat ezen kívül tartós hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás stb. Erre a szakaszra jellemző, hogy a funkciózavarok még só eséllyel visszafordíthatóak.
4. AIDS betegség: A HIV-fertőzés utolsó stádiuma az AIDS betegség stádiuma. Átlag 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása. Az úgynevezett "indikátorbetegségek" jelentkeznek, melyek olyan fertőző és rosszindulatú daganatos betegségek, melyek annak megfelelően alakulnak ki, hogy milyen alacsony a CD4+ sejtek száma. Ezen betegségek közé tartozik pl. a tbc, a Kaposi-szarkóma és egyéb bőrdaganatok, gyakran kiújuló herpesz fertőzések, arc- és homloküreg-gyulladás, kiterjedt gombás fertőzések a bőrön, ill. a belső szervekben, a körmökön és a nyálkahártyákon. Szokatlan vírusfertőzések (CMV) jelentkezhetnek, jellegzetes az AIDS-betegeket érintő Pneumocystis tüdőgyulladás. A beteg halálát tehát nem maga a HIV fertőzés, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak következménye, valamely fertőzés vagy tumor okozza.

Kivizsgálás

A kórokozó kimutatása a vérből történik. Több módszerrel megvizsgált és több időpontban is levett vérminta pozitivitása esetén mondható ki a fertőzés. Mivel a kórokozó kimutatása az ellene termelt ellenanyagok kimutatásán alapul a rutin vizsgálat során, és ezek még a legérzékenyebb tesztekkel is csak 3-4 hét után válnak mérhetővé, számolni kell az úgynevezett "ablak periódussal", azzal az idővel, amíg hamis negatív eredményt adnak a tesztek.

1986. óta kötelezően szűrik HIV-re az összes véradót és szervdonort, az egyéb nemi betegségben szenvedőket és azokat is, akik önként jelentkeznek a vizsgálatra. Szerecsés esetben önként vállalt vagy ajánlott szűrővizsgálat során még tünetmentes szakban derül fény a zajló fertőzésre. Ilyenkor a beteg gyakran értetlenül fogadja a fertőzés hírét, hiszen nem észlel magán gyanús tüneteket. A kezelés szempontjából azonban ez a legszerencsésebb eshetőség. Nagyobb nehézségeket vet fel az a helyzet, amikor a beteg már a gyanújelekkel, esetlegesen még később, a váratlan fertőzések kivizsgálásának igényével fordul orvoshoz. A diagnózis felállításának időpontja alapvetően meghatározza a betegség lefolyását és kimenetelét.

A HIV kezelése és a beteg életkilátásai

A HIV-fertőzés kezelésének célja, a vírus kópia számának csökkentése. Erre különböző támadásponton ható vírusellenes szerek hármas vagy négyes kombinációit használják, mivel nincs önmagában is hatékony készítmény (HAART kombinációs terápia). A kombinált terápiát minél hamarabb el kell indítani a kedvezőbb kimenetel érdekében, azonban számolni kell ezen szerek jelentős mellékhatásaival.

Kezelés nélkül a fertőződést követően várható átlagos túlélés 10-11 év. Az AIDS tünetegyüttes diagnózisát követően, amennyiben a terápia nem elérhető, mindössze 6-19 hónap közé tehető a beteg várható túlélése. A HIV fertőzést hordozva világra jött kisdedek túlélése 2 év körül becsülhető kezelés nélkül.

A HIV vírus elpusztítására alkalmas gyógyszereket övező forrongó kutatások jelentős előrelépésekkel szolgáltak az elmúlt néhány évtizedben, a kombinált terápia alkalmazásának és az életet veszélyeztető fertőzések megelőzésének köszönhetően 80%-al csökkent az infekciókhoz köthető halálozás esélye az AIDS betegekben. Egy fiatal felnőttként diagnosztizált beteg ezáltal 20-50 éves túlélésre számíthat. Amennyiben a kezelés már az AIDS betegség kifejlődésének fázisában válik elérhetővé (késői diagnózis, késői orvoshoz fordulás), a sok éves túlélés esélye már jelentősen lecsökken.

A HIV-fertőzöttek esetében nagyon fontos a biztonságos szex szabályainak betartása, még akkor is, ha a partner is fertőzött, mivel újabb vírusadagok felgyorsíthatják a betegség folyamatát. Lényeges a rendszeres orvosi gondozás negyedévenkénti klinikai és különböző laborvizsgálatokkal.

Tovább Cytomegalovírus (CMV) okozta retinitis

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink:
Dr. Sarkadi Adrien, infektológus,
Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász