Mindent az influenzáról és az oltásról

Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

Bár az influenza vírusa még sehol nem jelent meg az országban, botorság volna arra számítani, hogy ez hosszútávon így is marad. A vírus elleni legjobb védekezés a védőoltás, de minden évben akadnak olyanok, akik az éppen aktuális vakcinában látják az emberiség kiirtásának legbiztosabb módszerét. Lássuk, mi az igazság, és mi az alaptalan riogatás az influenzával és az oltással kapcsolatban!

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség tünetei a fertőződést követően 1–3 nappal hirtelen kezdődnek: láz, hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás, szédülés. Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik. A láz 1–5 nap alatt megszűnik, majd napok–hetek múlva a többi tünet is elmúlik. Influenzában csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így gyakran lépnek fel egyidejűleg bakteriális fertőzések is.

Különösen időseknél, gyerekeknél, és egyéb, krónikus megbetegedésben szenvedőknél súlyos szövődmények léphetnek fel, s veszélyeztetettek még a várandósok is. Az influenzavírusok minden évben nagyszámú megbetegedéseket okoznak világszerte és számos halálozásért tehetőek felelőssé, mivel embereket és állatokat egyaránt megfertőzhetnek (sőt, egyes törzsek állatról emberre is terjedhetnek), világméretű járványokért tehetőek felelőssé.

Influenza elleni védőoltás: Kinek érdemes beadatni?


Ősz végén, télen megkezdődik az influenza szezonja. Aki biztos védettséget szeretne a vírusokkal szemben, idejében oltassa be magát! Főleg az időseknek, a krónikus betegeknek és a munkájuk során sokakkal kapcsolatba kerülő embereknek ajánlott a védőoltást beadatni. Influenza elleni védőoltás: Kinek érdemes beadatni?>>

Az A-típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket. Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. A B típusú influenzavírus kisebb járványokat képes okozni, a C típusú pedig leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva. Magyarországon főleg az őszi, téli és kora tavaszi időszakban okoznak megbetegedéseket, és minden évben megjelennek új influenza vírusok. Az influenza cseppfertőzéssel terjed, egy beteg egyetlen tüsszentésével 3 méteres körzetében tud fertőzni, de egy fertőzött kilincs, kapaszkodó vagy billentyűzet érintésével is terjed a betegség.

Az influenza pandémia (vagyis világjárvány) komoly közegészségügyi kockázatokkal járhat. A XX. század során többször is megjelent a Földön olyan vírus, amely képes volt pandémiát okozni. 1918-ban a „spanyolnátha” 20-50 millió ember halálát okozta. 1957-ben pusztított az A (H2N2), vagyis az ázsiai influenza, 1968-ban pedig a H3N2, hongkongi influenza okozott világszerte megbetegedéseket. 1997-ben a H5N1, vagy ismertebb nevén a madárinfluenza, 2009-ben pedig a H1N1, sertésinfluenza okozott megbetegedéseket és halálokat.

Egyetlen védekezés az oltás

Influenza megelőzésére adható védőoltás, amely a WHO (Egészségügyi Világszervezet) álláspontja szerint is a leghatékonyabb védekezés a vírus ellen. A vakcina elölt teljes vírust, hasított vírust vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat.

Mégis, minden évben számos tévhit terjed az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban. Az alábbiakban összeszedtük a leggyakoribbakat, melyek eloszlatásában Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi Intézet járványügyi főosztályvezetője volt segítségünkre.

  • Az influenza elleni oltástól influenzásak lehetünk? Ez valószínűleg a legelterjedtebb tévhit, pedig egyszerűen nem igaz. – A védőoltás megkapásának idején a legtöbb felső légúti megbetegedés már jelen van a lakosság körében. Ha ezt valaki pont az oltást követő napokban kapja meg, akkor megbetegedhet, s ezt összekeverheti azzal, hogy az oltás miatt lett beteg. A tévhit tehát ebből adódhat – mondta a járványügyi főosztályvezető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az illető az oltástól lett beteg. Az intradermális (vagyis bőr alá adott) oltásoknál helyi bőrpír, az intramuszkulárisaknál (izomba adott) pedig izomfájdalom valóban jelentkezhet, de nem az influenzaoltás miatt, hanem a szúrás miatt. Ezek a tünetek arra utalnak, hogy a szervezet megfelelően reagál az oltóanyagra.– Minden vakcina vagy elővírust, vagy vírus részecskéket tartalmaz, szaporodni képes vírust nem, így nem tudnak fertőzni – folytatta a szakértő. Az ÁNTSZ szakemberei egyébként 1 millió oltásból mindössze 22 esetben találkoztak fokozott reakcióval.
  • Az influenza védőoltás beadásával meg kell várni a hideget? Néhányan attól tartanak, hogy ha túl korán adatják be az oltást, elmúlik a hatása, mire az influenzaszezon megérkezik. – A fent említett példa is igazolja, hogy az oltást érdemes még az őszi, légúti megbetegedésektől terhes időszak előtt beadatni. Már csak azért is, mert a teljes védettség két hét alatt alakul ki. Hatása pedig egész évben tart – mondta Ócsai Lajos.
  • Az influenza csak tüsszentéssel terjed? – Az influenza vírusa különösen agresszív és jól alkalmazkodik. És csak a legritkább esetben terjed tüsszentéssel. Kutatások bizonyítják, hogy kézzel történő fertőzéssel, akár egy kilincsről, egy busz kapaszkodójáról, vagy egy beteggel közösen használt pohárról sokkal nagyobb eséllyel lehet elkapni a fertőzést – figyelmeztetett a főosztályvezető.
  • Az influenza elleni oltóanyagok nem védenek az aktuális vírustörzsektől? Úgy tűnik, hogy szinte minden évben újabb vírustörzs megjelenéséről számolnak be a médiában. A kutatók azonban nyomon követik a legújabb és legveszélyesebb törzseket, és azon dolgoznak, hogy egy lépéssel előttük járjanak. – A vírusok ugyan változnak, de az, hogy ne lehetne ellene védekezni, nem igaz. 30-40 évente fordul elő az, hogy nem véd a vakcina az előkerülő új vírus ellen. Ez volt a H1N1 esetében. Előfordulhatnak olyan évek is, hogy az influenzaszezon végére egy új vírus is megjelenik. Tavaly például az influenza egy B-vírusa okozott megbetegedéseket a szezon végén, olyan, ami évtizedekkel ezelőtt fordult elő utoljára Magyarországon – magyarázta Ócsai, hozzátéve: a forgalomban lévő vakcinák 80 %-os védettséget adnak.
  • Az oltástól meg lehet halni? A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, de elektronikus levelekben is. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra és nemzetközi tudományos kutatásokra való hivatkozások, csúsztatások, tárgyi tévedések jelennek meg és előfordul az is, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben. – A védőoltások beadása után 30 nappal az orvosoknak minden halálesetet (és más eseményeket is) jelenteniük kell, mert ekkor állhat fenn annak lehetősége, hogy az esemény összefüggésben van az oltás beadásával. Ez a halál lehet akár autóbaleset, vagy az egyéb fennálló krónikus alapbetegség miatt bekövetkezett halál is – mondta a járványügyi főosztályvezető, aki hangsúlyozta: ok-okozati összefüggést eddig nem sikerült kimutatni az oltóanyag és a halálok között.

Hazánkban az elmúlt évben októbertől decemberig összesen 831.000 influenza elleni védőoltást adtak be. Ebben az időszakban 16, ún. esemény fordult elő (láz, végtagfájdalom, gyomor- és bélrendszeri panaszok, bőrpír, duzzanat vagy fájdalom, stb.), ami 0,02 ezreléknek felel meg. Ezek között valóban volt két haláleset is, de egyikénél sem volt bizonyítható, hogy az influenza elleni védőoltás és az elhalálozás között összefüggés lett volna, a két idős betegnek más, krónikus megbetegedése is volt.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Módosítva: 2012.11.29 13:21, Megjelenés: 2012.11.29 13:21
Címkék: Influenza, Védőoltás

CIKKAJÁNLÓ

 Koronavírus-járvány

Koronavírus-járvány

Ezekben a magyar városokban robbanhat be még jobban a járvány az előrejelzés szerint.

Készülj fel a második hullámra!

Készülj fel a második hullámra!

Az elővigyázatosság szerves részét képezi a kézmosás és a kézfertőtlenítés.

COVID-19: Mégis számolhatunk eleve meglévő...

Az eddigi vélekedés szerint az emberiség nem rendelkezik eleve meglévő immunitással a SARS-CoV-2 ellen. Ez biztosan így van? Egy újabb vizsgálat, amelyről...

Az influenzavírus és a bakteriális tüdőgyulladás...

Az influenzaszezon közeledtével a megelőzésben az influenza elleni, valamint annak egyik leggyakoribb szövődményeként jelentkező, tüdőgyulladás elleni...

Ezek a leggyakoribb tévhitek az influenzával...

Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár még...

Fontos tudnivalók az influenzáról

Az influenzavírusok a légutakat betegítik meg, de az egész szervezet reagál a fertőzésre, ami különböző kísérő tünetekben nyilvánul meg.

Mit tegyünk, ha influenzás lett a gyermekünk?...

Sokan tanácstalanok, hogy vajon mit is tegyenek, és mikor forduljanak orvoshoz a kisgyermekükkel, ha az influenza tünetei jelentkeznek.

Hogyan lesz az influenzából tüdőgyulladás?...

Hogyan különíthetőek el a vírusos eredetű légzőszervi betegségek? Nátháról vagy influenzáról beszélünk? Kik tartoznak az influenzafertőzés által...

Influenza elleni védőoltás: kinek érdemes...

Hazánkban minden évben október elejétől számítunk az influenzás megbetegedések szezonális előfordulására. Amennyiben mindenképp el akarjuk kerülni...

Hogyan készül az influenzaszezonra?

A legtöbben, a lakosság 40%-a vitaminokkal készül a megfázásos időszakra - derül ki a Szinapszis Kft.legfrissebb kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.humegbízásából...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Influenza vagy egyszerű nátha?

Influenza vagy egyszerű nátha?

Infografika és videó