Zoonózis: állatról emberre terjedő betegségek
megjelent:
A bennünket körülvevő haszonállatok, háziállatok akár veszélyesek is lehetnek. Az orvostudomány gyűjtőnéven zoonózisnak hívja azt a számtalan betegséget, amelyek állatról emberre is átterjednek, néha úgy, hogy a hordozó állaton semmilyen tünet nem jelenik meg.
Liszteriózis
Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok? |
| Az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki. Állati vírusok |
A liszteriózis baktériumos fertőzés, amely legalább annyira veszélyes állatokra, mint az emberre. Elsősorban a szerves trágyázás okolható érte: az ürülékben megtalálható kórokozók a talajból az élelmiszerre juthatnak, de különösen veszélyesek a gyors érlelésű, lágy sajtok és a pasztőrözetlen és hőkezeletlen tej.
A baktérium az állatoknál változatos tüneteket okoz, és az embernél is nehéz megállapítani a betegséget. Mivel a szervezetbe a táplálékkal kerül, elsősorban az emésztőrendszerben szaporodik el, hasmenést és hasgörcsöket okozva. Amennyiben a nyirokrendszerbe vagy a vérbe jut, lázat, influenzaszerű tüneteket okoz, antibiotikummal könnyen kezelhető.
Trichinellózis
Okozója egy féreg, amely két veszélyforrást is tartogat: lárvája az izmokban, kifejlett formája a bélcsatornában élősködik. Mindkettő elsősorban vadon élő állatokról – vaddisznó, borz, róka – terjedhet át az emberre, de ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, alapvető higiéniai és konyhatechnikai hibákat kell elkövetni.
A béltrichinellózis tünetei: láz, hasmenés, hányás, görcsös hasi fájdalmak, amelyek igen súlyosak is lehetnek. Az izomtrichinellózis azonban nagyobb veszélyeket rejteget: az elején magas láz és izomfájdalmak, később nyelési és légzési nehézségek jelentkeznek. A szemhéjon és az arcon jelentkező vizenyős beszűrődések egyértelműen a trichinellózis jelei, azonban amikor jelentkeznek, már nem nagyon lehet mit tenni. Megfelelő diagnózis és kezelés híján, 2-7 héten belül a beteg belehal a fertőzésbe, és a következtében kialakuló kóros soványságba és mérgezésbe.
A betegséget a nyers, feldolgozatlan hús és húskészítmények fogyasztása okozhatja. A kötelező húsbevizsgáláson átesett hússal semmi gond nem lehet, ám az ellenőrizetlen magánvágások nagy veszélyt jelenthetnek, illetve az is, ha a húst nem sütik át megfelelően – a férgek ugyanis magas hő hatására elpusztulnak.
A leginkább elterjedt zoonózisok
A zoonózis leginkább Afrikában és Indiában elterjedt probléma. Azonban máshol, így Európában is előfordulnak zoonózisos esetek. A Közép-Európában leginkább elterjedt zoonózisok közé tartoznak a szalmonellózis, a lépfene, a brucellózis, a leptospirózis, a Q-láz, a yersiniózis és a liszteriózis.
Világszerte több mint 200 zoonózis ismert. Nem csak a szegénységgel együtt járó hiányos higiénia lehet a zoonózisok terjedésének oka, a zoonózisok gyorsan terjedhetnek a technikailag fejlett országok állattenyészeteiben is, ahol az állatokat zsúfoltan tartják. Mindkét esetben az állategészségügyi szabályoknak és az állatok jólétének a figyelmen kívül hagyása vezet a betegségek kialakulásához.
A zoonózisok tünetei betegségenként eltérőek és mindegyik esetében más és más kezelésre van szükség.
WEBBeteg összeállítás
Felhasznált forrás: Ötvenentúl.hu
