A fejfájás mint tünet - Mire utalhat?

A mulandó fejfájások hátterében rendszerint valamilyen átmeneti ok található, melynek megszűnésével a panasz is elmúlik.

Mulandó fejfájás

Olykor egy-egy ok olyan banálisnak tűnik, hogy eszünkbe sem jut gyanakodni rá. A túl sok fájdalomcsillapító szintén fejfájáshoz vezethet, de a különböző stresszhelyzetekről sem szabad megfeledkeznünk. Ezeken kívül még számos gyógyszer (altatók, nitráttartalmú készítmények) mellékhatása lehet a fejfájás, ahogy a rendszeres koffeinfogyasztóknál is gyakori panasz (ilyenkor tulajdonképpen elvonási tünetről beszélünk, ha a szervezet nem kapja meg a szokásos koffeinadagot, fejfájással jelzi a hiányt).

A fejfájás mint tünet

A fejfájás sokszor komolyabb betegség – foggyulladás, arcüreggyulladás, rövid-, vagy távollátás – vezető tünete. Szintén gyakori ok a nyaki gerinc kopásos elváltozása.

Cukorbetegeknél az életveszélyes hipoglikémiát jelezheti, de magas vércukorszint esetén is előfordul. Fejfájást okozhat a vérnyomáskiugrás (a tartósan magas vérnyomás azonban rendszerint nem okoz ilyen panaszt), és az agy oxigénellátását korlátozó betegségek, mint például a tüdőtágulat is. Időskorban a halántékon futó erek gyulladása idézheti elő. Fejfájás lép fel komoly fejsérülés, szélütés, fertőzés (agytályog, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás), agyi érelváltozás esetén. Szerencsére az agydaganat ritka betegség, ráadásul igen hamar fény derül rá, hiszen a visszatérő fejfájós betegről igen hamar CT készül.

Migrén

A migrén elsődleges fejfájás, azaz nem más betegség kísérő tüneteként jelentkezik. Az orvostudomány egyelőre nem talált magyarázatot arra, mitől alakul ki, ám számos tényezőt már meghatároztak, amelyek előhívhatják a migrénes rohamokat. A migrén ugyanis rohamokban jelentkező, féloldali, igen erős, lüktető, fizikai terhelésre súlyosbodó fájdalom, melyet hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísér. A felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékát érinti. Rendszerint fiatalkorban kezdődik, nőknél háromszor gyakoribb.

Gyakran bevezető tünetek jellemzik

A napi tevékenységet erősen korlátozza, sőt lehetetlenné teheti. Kialakulását gyakran bevezető tünetek (aura) előzik meg: látás- vagy beszédzavar, végtagzsibbadás, szédülés, esetleg hangulatváltozás hívhatja fel a közelgő rohamra a figyelmet. A rosszullétek 4–72 óráig tartanak, és havonta többször ismétlődhetnek.

A migrén oka egyesek szerint az agyi erek hirtelen beszűkülése, majd kitágulása. Ebben valószínűleg központi szerepe van az érszűkítő hatású szerotoninnak, mely a roham kezdetén felszaporodik a vérben, érösszehúzódást okoz (ez felelős az auráért), majd vérszintje csökken, amitől tágulnak az agyi artériák, és fejfájás lép fel. Közismert az ösztrogén szerepe: a menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor pedig gyakrabban jelentkeznek rohamok, és nehezebben befolyásolhatók.

Terhesség alatt a migrén általában javul, menopauzában megszűnik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot válthatnak ki az időjárási frontok (légnyomásváltozás), és bizonyos élelmiszerek (citrusfélék, sajtok, csokoládé, vörösbor, szardínia, ételszínezékek, tartósítószerek) is. Vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek. A provokáló tényezők között szerepel az alváshiány és a stressz is. A betegség gyakran halmozódik a családban, de a migrénért felelős gént még nem azonosították.

Vírusfertőzés

Vírusfertőzések kísérő tüneteként is fájhat a fejünk, de ezek a tünetek a gyógyulás folyamatában mérséklődnek, vagy megszűnnek. Számos fül-orr-gégészeti és szemészeti betegség is fejfájással járhat, illetve igen gyakran lelki problémák miatt alakulhat ki. Visszatérő fejfájások esetében fontos a szerkezeti idegrendszeri betegségek kizárása.

A fejfájás kivizsgálása

A fejfájás-ambulanciák túlzsúfoltsága miatt jó, ha a kivizsgálás főbb vonalaival tisztában van. Először is a fejfájással akkor érdemes komolyan foglalkozni, ha nagyon erős, vagy ha rendszeresen jelentkezik. Ilyenkor az okok tisztázásában sokat segít a fejfájásnapló: írja le, mikor, milyen gyakran, milyen napszakban jelentkezett a fejfájás, mit evett, ivott előtte, mennyi cigit szívottt el, eleget aludt-e.

Igyekezzen összefüggést keresni a fennálló körülmények és a fejfájás kezdetének időpontja között.

Fontos, hogy az orvos tudjon arról is, voltak-e a családban másnak is hasonló panaszai. Bár a krónikus fejfájások hátterében sokszor lelki tényezők állnak, csak akkor fogható a pszichére, ha minden más ok kizárható. A kivizsgáláshoz tartozik az általános belgyógyászati, szemészeti, valamint ideggyógyászati vizsgálat. Szükség esetén koponya-CT (komputertomográfia) vagy -MR (mágneses rezonancia) készül, a nyaki gerinc betegségei pedig röntgennel mutathatók ki.

A fejfájást komolyan kell venni, mert a fájdalom sziréna, bajt jelez, amit fel kell deríteni! Ha már minden tisztázódott, akkor kezdődhet a fejfájás gyakoriságához alkalmazott antimigrénes kezelés.

Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu