A székletátültetés

A székletátültetést (más néven fekális bakterioterápiát) ma már Magyarországon is alkalmazzák a Clostridium difficile fertőzés kezelésére. Az eljárás során a donortól származó székletet a beteg vékony- vagy vastagbelébe juttatják az egészséges baktériumflóra visszaállításának érdekében.

Hogyan zajlik a kezelést?

A széklet-transzplantáció a donortól származó széklet vizsgálatával kezdődik, valamint vért is vesznek a donortól szerológiai vizsgálatokra. Ennek során megbizonyosodnak arról, hogy nem hordoz a kezelt személyre nézve veszélyes baktériumokat, vírusokat (például HIV, HBV, HCV vírusokat, Clostridiumdifficilét, enterális patogén baktériumokat, Treponemapallidumot). Ezután a székletet homogenizálják és hígítják, majd szűrik. Az így elkészült anyagot különböző módszerekkel a befogadó (recipiens) vékony- vagy vastagbelébe juttatják: ez leggyakrabban az orron át bélbe levezetett nasojejunalis szondán keresztül történik, esetleg colonoscopia során, beöntéssel, illetve újabban szájon át bevehető, liofilizált székletet tartalmazó kapszulával is kísérleteznek.

Milyen betegségek esetén alkalmazzák?

A széklet-transzplantáció hatékonynak bizonyult visszatérő, illetve clostridiumellenes antibiotikumokra nem reagáló Clostridium difficile-fertőzés kezelésében. A súlyos hasmenést és hasi fájdalmat okozó baktérium a széles spektrumú antibiotikumokkal kezelt betegekben okoz fertőzést, ugyanis az antibiotikum kúra a bélrendszer jótékony baktériumflóráját is károsítja. A bél normálflórájának fontos védő szerepét mutatja, hogy sérülése esetén a C. difficile könnyen elszaporodhat az emésztőrendszerben. Ennek a toxintermelő baktériumnak egyes törzsei rezisztenssé váltak az ellene használt antibiotikumokra, így az ilyen fertőzések kezelésében is megoldást jelenthet a széklet-transzplantáció. Jótékony bélbaktériumok visszajuttatásával azok meggátolják a C. difficile szaporodását. Így akár egy hónapok óta fennálló krónikus fertőzés esetén is elérhető teljes gyógyulás.

Kutatások folynak a kezelés hatékonyságáról irritábilis bél szindrómában, illetve Crohn-betegségben szenvedőknél is, ugyanis ezeknek a betegségeknek a kialakulásában is szerepet játszhat a bélflóra összetételének megváltozása. Az inzulin rezisztencia csökkentésében már ígéretes eredmények születtek a kezelés alkalmazásával: egy korábbi kísérletben sovány emberekből vett székletet ültettek át olyan betegekbe, akiknek metabolikus szindrómájuk volt. A transzplantáció után a recipiensekben nőtt az inzulinra való érzékenység, tehát állapotuk javult. További betegségek esetében is felvetődött a széklet-transzplantáció alkalmazásának lehetősége, azonban ezeket még nem támasztották alá megfelelő kutatási eredményekkel.

Mi a szerepe a széklet lefagyasztásának?

A friss székletminta felhasználásán kívül lehetőség van a széklet lefagyasztására a felhasználásig. Ezzel lehetőség nyílik a minta kiterjedtebb szűrővizsgálatára, szállítására, illetve székletbankok létrehozására. Így nagyobb valószínűséggel találnak az orvosok pácienseiknek megfelelő donort, szemben azzal, ha csak a családtagok, közeli ismerősök között keresnének. Fagyasztott széklet alkalmazásánál egy donor mintájából több beteg kezelése is elvégezhető, a szűrések ideje és költsége így csökken. A jelenlegi kutatások eredménye szerint a fagyasztott széklet használata nem ront a kezelés hatásosságán a friss széklet alkalmazásához képest.

Írta: Husvéti Ramóna, orvostanhallgató
Lektorálta: Dr. Kádár Béla