A sárgaság okai

Szerző: WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Sárgaságnak a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, mely a szövetekben lerakódó epefesték következménye. Mivel a sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

Elszíneződést okozó ételek
Sárga elszíneződést okozhat a nagymértékű sárgarépa- és sütőtökfogyasztás is (főként gyermekeknél), ilyenkor azonban a szemfehérje nem sárga!

A valódi sárgaság okozója az epefesték, a bilirubin felszaporodása, amit a laborleleten a magas bilirubin (Bi) szint jelez. Ennek 85 százaléka a vörösvérsejtek lebomlása során képződik, mely fiziológiás körülmények között a lépben megy végbe. Ezt követően a bilirubin a véráram útján a májba jut, ahol a májsejtek víz által oldékonnyá alakítják, majd az epébe kiválasztják. Az epevezetéken keresztül ez a nyombélbe jut, majd 80 százaléka a széklettel kiürül, 20 százaléka pedig a bélből visszaszívódik.

Olvasson tovább! A bilirubin normál értéke és eltérései

A sárgaság három csoportja

A téma cikkei - Sárgaság

2/1 A sárgaság tünetei, okai és kezelése
2/2 Az újszülöttkori sárgaság tünetei, okai és kezelése

A fentiekben részletezett folyamatból adódóan a sárgaságok három csoportját különböztetjük meg:

1. Máj előtti fázis (prehepaticus icterus): Ebben az esetben a fokozott vörösvérsejt-pusztulás okoz emelkedett bilirubin-szintet a vérben. Ezt az állapotot vérképzőszervi és immunbetegségek okozhatják.

Hepatitis, a máj betegsége
Az utóbbi években több ezerrel nőtt a hepatitis vírussal fertőzöttek száma hazánkban. A betegség több formája gyógyszerrel kezelhető, a B ellen védőoltás is van.

Tudjon meg többet a hepatitisről

2. Májeredetű sárgaság: A sárgasággal, lázzal, májenzimértékek emelkedésével járó vírusos májgyulladások 95 százalékát az öt kifejezetten májspecifikus vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza.

Gyakori oka az sárgaságnak a máj toxikus sérülése, melyet akár gyógyszerek, akár tartós alkoholfogyasztás válthat ki. A májkárosító szerek okozhatnak akut gyulladást, de folyamatos, tartós behatásuk visszafordíthatatlan májzsugorodáshoz, májelégtelenséghez vezethet.

Májbetegséghez társuló sárgaságot okozhatnak
Vírusos májgyulladások: A krónikus hepatitis tünetei hasonlóak az akut formában jelentkezőkhöz. Vannak páciensek, akik semmilyen tünetet nem észlelnek, míg mások fáradtságra, ízületi- és izomfájdalmakra panaszkodnak. A májmegnagyobbodás miatt enyhe nyomásérzés is kialakulhat a jobb bordaív alatt. Késői tünet a sárgaság, ebben a stádiumban a betegség már jócskán előrehaladott állapotban van. Akut vírusos májgyulladás esetén a legfontosabb az ágynyugalom, és tilos alkoholos italt fogyasztani!

Gyógyszer és alkohol okozta májkárosodás: A túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében kialakuló szöveti károsodást jelenti - az összes májbetegségnek körülbelül a felét teszi ki. Három stádiuma van: megkülönböztetünk tiszta zsírmájat, gyulladásos zsírmájat és a betegség legsúlyosabb állapotát, a májzsugort, vagyis a májcirrózist. Ezekben a szakaszokban eltérőek a tünetek, másfajta kezelési módok szükségesek és a prognózis is változó.

3. Elzáródásos icterus (posthepaticus): Az epefelvétel, átalakítás, kiválasztás zavara örökletes enzimhiány következménye is lehet. Leggyakoribb ilyen szindróma a Gilbert-kór, mely a lakosság 5 százalékát érinti. Éhezés, fizikai terhelés hatására megjelenő enyhe sárgaság jellemzi, mely semmilyen egyéb laboreltéréssel nem jár. Kórjóslata jó, különösebb terápiát nem igényel, az éhezés azonban kerülendő!

Az epeelfolyási akadály miatt kialakuló kórképek kiváltó tényezője minden esetben a máj és az epevezeték nyombélbe való beszájadzása között helyezkedik el. A máj két lebenyéből egy-egy epevezeték indul, majd egyesülnek, ezt követően csatlakozik az epehólyag a közös epevezetékhez, mely a hasnyálmirigy feji részén áthaladva jut a nyombélbe, az esetek nagy részében a hasnyálmirigy kivezető csövével együtt. A nyombélbe való beszájadzásnál egy izomgyűrű szabályozza az epeürülést, ezt Oddi-sphincternek nevezik.

Az epe elzáródásának leggyakoribb okai
Epeúti kövesség: Az elzáródás leggyakoribb oka (az esetek 40 százalékáért felelős). Általában az epehólyagban létrejövő, majd a közös epevezetékbe kerülő kövek okozzák a panaszokat, de epehólyag eltávolítást követően a tágult epevezetékben is képződhetnek kövek.

Rosszindulatú tumoros folyamatok: Az esetek 35 százalékában okozzák az epeutak kompresszióját. Ez lehet elsődleges epeúti rák, de kiindulhat a hasnyálmirigy-fejből, a májból, ritkán a nyombélből is.

Nyirokcsomók duzzanata: A májkapuban elhelyezkedő nyirokcsomók megduzzadása (akár gyulladás, akár tumoros áttétképződés miatt) is gyakran jár epeúti elzáródással.

Jóindulatú szűkületek, gyulladások: 15-20 százalékban állnak a panaszok hátterében. Ebbe a csoportba tartozik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okozta hegesedés, az Oddi-sphincter kóros működése, az epehólyagműtétet követő sérülés.

Ha az elzáródás fokozatosan alakul ki, a sárgaság fájdalommentesen jelentkezhet, de hirtelen elzáródásnál erős görcsös fájdalmak léphetnek fel. A pangó epe könnyen felülfertőződhet, epevezeték-gyulladást okozva, mely magas lázzal, hidegrázással jár, és könnyen vérmérgezéshez vezethet. Elzáródásos sárgaságra utal, ha széklet nagyon világos, a vizelet pedig nagyon sötét színű. Az epefesték bőrben való lerakódása gyakran erős viszketést okoz.

Sárgaság során fellépő tünetek

A megjelenő tünetek az alapbetegségtől függenek, de általában az alábbiak fordulnak elő a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése mellett:

A sárgaság diagnosztizálása és kezelése

Diagnosztizálás: A fizikális vizsgálat után vérvételek segítségével kell követni, kontrollálni a bilirubin szintjét, így megfigyelhető, hogy az növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat-e. A vérképből megállapíthatók a májfunkciós értékek, a májenzimek szintje, valamint a retikulocitaszám, ami jelezheti a vörös vértestek szétesési arányát. A vérvétel segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy normális sárgaságról vagy pedig a kóros formáról van e szó. Ha az utóbbiról, akkor további vizsgálatok (például hasi ultrahang elvégzése az elzáródás kizárásához) következnek.

Kezelés: Akárcsak a tünetek, a kezelés is az alapbetegség függvényében történik. A sárgaság egy része nem igényel beavatkozást, magától rendeződik, de ha a bilirubin elér egy szintet, akkor közbelépés szükséges.

Ha a sárgaság jeleit tapasztaljuk magunkon vagy gyermekünkön, azonnal forduljunk orvoshoz, ugyanis néhány kivételtől eltekintve (pl. Gilbert-kór) az elváltozás súlyos betegség tünete lehet! A hepatitis gyanújának kizárásáig tartózkodni kell minden olyan tevékenységtől, ami elősegítheti az esetleges fertőzés átadását.

Az újszülöttkori sárgaság
Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. A sárgaság fokozódik, majd lassan lezajlik: érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része.

Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van, mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, így ez is megemeli ennek a vérszintjét.

Olvasson tovább! Az újszülöttkori sárgaság

Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőnk: Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Módosítva: 2018.01.30 18:56, Megjelenés: 2018.01.30 18:56
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Gerincferdülés
A gerincferdülés a gerinc oldalirányú elhajlása. Mit tehet a beteg, ha gyógyulni szeretne?
 Nem lát élesen?
Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)
A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése: a Föld népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis...
A Gilbert-szindróma enyhe, öröklődő májrendellenesség. Mivel a Gilbert-kór nem szorul kezelésre és nem okoz komoly panaszokat, a szindróma gyakran éveken...
A mononucleosis infectiosa olyan heveny megbetegedés, mely leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A diagnózis felállításához...
A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen...
A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják,...
Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Az elváltozás...