Időskori székrekedés - Kiváltó okok és kezelési módszerek

Szerző: WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit

Az időskori székrekedés igen sokakat érintő probléma: egyes felmérések alapján a Nyugat-Európában élő, 60 év feletti korosztály több mint 30 százaléka érintett. A székrekedés (mind általánosságban, mind az időskori formáját tekintve) lehet elsődleges és másodlagos. Utóbbi hátterében mindig valamilyen kiváltó ok, leggyakrabban valamilyen akut vagy krónikus betegség, vagy gyógyszerszedés szerepel.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Időnként szinte mindannyian tapasztalhatjuk, hogy székelési szokásainkban kisebb változások lépnek fel: ha csupán egy-egy vagy néhány alkalomról van szó, és ezt kötni is tudjuk valamihez (pl. átmeneti helytelen táplálkozás, bizonyítottan kevés folyadékfogyasztás, egy-egy akut betegség), akkor valódi székrekedésről még nem beszélhetünk. Ezzel ellentétben viszont, ha a székletürítések közt rendszeresen több mint 2 nap eltelik, az egyszerre ürített széklet mennyisége észrevehetően lecsökken, illetve egyéb tünetek (pl.: haspuffadás, teltségérzés, hányinger, hasi diszkomfort) is fellépnek, jó eséllyel kialakult a székrekedés.

Bármi is legyen az ok, a következmény minden esetben a széklet pangása a bélben. A tartósan bennrekedt székletből a bélrendszer nyálkahártyáján keresztül további vízvisszaszívás történik, mely miatt a széklet állaga egyre keményebb és szárazabb lesz. Nagyobb mennyiségben felhalmozódva elállja a szelek útját is, amely haspuffadáshoz és kifejezett hasi diszkomforthoz vezethet.

Az időskori székrekedés leggyakoribb okai

Az életkor előrehaladtával az emberi szervezet számos átalakuláson megy keresztül. Ezek közé tartoznak olyan folyamatok is, melyek a széklet nehezebb ürítéséhez, így hosszabb távon a székrekedés kialakulásához vezethetnek. Ilyen például az izomerő csökkenése: a hatékony székletürítésnek bizony elég fontos feltétele a megfelelő hasprés kialakítása. Idősebb korban viszont ezen aktív izommunkának az ereje szinte minden esetben csökken, és a ki nem ürült széklet felhalmozódhat a vastagbélben.

Másik ok lehet az idősek körében gyakran kialakuló belgyógyászati, ideggyógyászati kórképek, melyek különféle patomechanizmus útján vezethetnek székrekedéshez. Ilyen többek közt a pajzsmirigy alulműködése, a mellékvese és a hasnyálmirigy bizonyos betegségei, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex vagy éppen a cukorbetegség, melyek talaján bizony gyakran kell számolni a székrekedés kialakulásával (is).

Egy bizonyos kor felett szinte nincs olyan ember, akinek ne kellene ilyen-olyan gyógyszert huzamosabb ideig szedni. Érdemes tudni azonban, hogy a készítmények közül sok rendelkezik székrekedést okozó mellékhatással is. Ilyen készítmények például az altatók és nyugtatók, bizonyos pszichiátriai készítmények, egyes fájdalomcsillapítók, stb.

A keringési rendszer „korral járó” változásai szintén a hatékony székletürítéssel szemben hatnak: az erek meszesedése, a bélfalak rugalmasságának csökkenése mind előidézhetik a székelési problémákat.

Az időskori székrekedés egyik igen gyakori kiváltó tényezője a helytelen táplálkozás (növényi rostokban szegény, mennyiségre kevés), amely szinte minden esetben karöltve jár a szinte minimális folyadékfogyasztással. A rendszeres étkezés az egyéb tényezőkön túl azért is fontos, mert a gyomorba bejutó, elégséges mennyiségű táplálékra szükség van a bélmozgató reflexek beindításához. Ha a rendszeresen elmaradó vagy leredukált étkezésekhez még immobilizáció, a fizikai aktivitás nagymértékű csökkenése is társul, akkor szinte biztosra vehető a székrekedés kialakulása.

Olvasson tovább Az időskori táplálkozás alapelvei

Az időskori székrekedés felismerése

A székletürítések közt több mint 2 nap telik el, az ürített széklet kis mennyiségű. Székelés után továbbra is teltségérzés marad, a has puffadt, feszül, sokszor kifejezett hasi diszkomfort jelentkezik. Étvágytalanság, émelygés, esetleg hányinger is felléphet, nem ritka az alvászavar, az ingerlékenység sem.

Félrevezető lehet, pedig már a székrekedés egyik súlyosabb formájának a jele az úgynevezett szorulásos hasmenés. Ekkor a tartósan a bélben maradt, nagyobb mennyiségű és kemény, bélfalnak feszülő székletrög egy kis része feloldódik a bélnyálkahártya által termelt emésztőváladékban, ez a híg széklet a kemény rögök mellett pedig egyszerűen kicsorog.

A tartós székrekedés szövődményeként bélfali gyulladás, sipolyképződés, aranyér, esetleg rosszindulatú folyamatok is kialakulhatnak.

A diagnózis felállítása

A korrekt diagnózisalkotás folyamatában az egyik legfontosabb a megfelelő kórelőzmény felvétele: a táplálkozási- és székelési szokások, a beteg korábbi tápcsatornai problémáinak, a családban előforduló emésztőrendszeri problémák ismerete már felveti a székrekedés gyanúját. A végbél alapos vizsgálata, a vastag- és végbél tükrözéses vizsgálata, esetleg kontrasztanyagos röntgenvizsgálat sokat segíthetnek a hasonló tüneteket okozó kórképek kizárásában. A diagnosztikai folyamatot laborvizsgálatokkal egészítik ki.

A székrekedés kezelése

Mindenekelőtt a legfontosabb az oki terápia: a háttérben álló kiváltó tényező megszüntetése. Emellett azonban szükség van a belekben felhalmozódott széklet eltávolítására is. Ehhez különféle mechanizmus útján ható, úgynevezett hashajtókat (ozmotikus hashajtók, cukoralapú-alkoholalapú hashajtók, bélfali stimulánsok, gyógynövény eredetű készítmények, stb.) rendelhet el az orvos. Ezek alkalmazása előtt azonban mindenképpen érdemes az egészségügyben járatos személy (orvos, gyógyszerész) tanácsát kikérni, mert nem mindegy, mikor milyet használunk, bizonyos esetekben bizonyos fajta szerek akár ronthatnak is az aktuális állapoton.

Egy másik módon ható szer a paraffinolaj: bevonva a bél nyálkahártyáját mintegy síkosítóként funkcionál.

A helyesen megválasztott diéta, a bőséges folyadékfogyasztás, a mérséklet fizikai aktivitás elengedhetetlenül fontosak a későbbi szorulásos epizódok megelőzésében. A bélmozgást elősegítő élelmiszerek közül kiemelhető az aszalt gyümölcsök (leghatékonyabb közülük a szilva), ezek áztatóleve, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, tejtermékek, füstölt húsok jótékony hatása. Ami bizonyosan az ellenkező irányba hat, az a csokoládé és a kakaó, így ezek fogyasztása esetén igyekezzünk ezt a káros hatást egyéb módon kiküszöbölni.

Kiegészítő kezelésként szóba jöhetnek a különféle, bélgázképződést mérséklő szerek alkalmazása is.

Dr. Lesznyák JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit

Legutóbb frissült: 2019.02.07 18:34
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

Lábzsibbadás
Mi okozhat lábzsibbadást? Milyen vizsgálatok szükségesek ilyen panasz esetén?
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.