Délnyugat-Ázsia: Egészségügyi kockázatok utazáskor

Különösen azoknak, akik szakmai okból gyakran vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely délkelet-ázsiai országban, illetve azoknak, akik eleve valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, továbbá minden odautazónak tisztában kell lennie a lehetséges fertőző betegségekkel, illetve ajánlott betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat.

Délnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia alatt az Arab-félszigetet értjük, országai közé tartozik Bahrein, Irak, Izrael, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Szaúd-Arábia, a Palesztin területek, Szíria, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok.

Éghajlatát a száraz, meleg, szubtrópusi klíma jellemzi. A szélsőségesen száraz belföldi területeken nagy a hőmérséklet-ingadozás a nyár és a tél, illetve az éjjel és a nappal között. A partokon meleg, párás, fülledt időjárás jellemző.

Élelmiszer-eredetű megbetegedések

Az élelmiszer okozta fertőzések igen gyakoriak Délnyugat-Ázsiában, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket, illetve hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt forralt vízzel alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon! Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni. Jeget, jégkockát sem ajánlott fogyasztani. A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók, ezért még az utazás megkezdése előtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különböző lehetőségekről! Egyszerű higiéniai intézkedésekkel a bélfertőzések gyakran elkerülhetőek.

Milyen egészségügyi kockázatokkal számolhatunk?

• A bakteriális hasmenéses betegségek, például a Campylobacter- és E. coli-fertőzések, Salmonella typhi okozta tífusz vagy Shigella okozta vérhas különösen gyakoriak.
• Gyakori az úgynevezett brucellózis is. A Brucella baktérium által okozott fertőzés, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.
• Irakban rendszeres a kolera fertőzés. A betegséget okozó kolerabaktérium (vibrio cholerae) szennyezett élelmiszerrel és ivóvízzel terjed. A megelőzés érdekében a megfelelő élelmiszer- és vízhigiénia különösen fontos. A megelőző védőoltás a biztos védelem érdekében beadatható.
• Ezen túlmenően különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetű betegségek kiváltásában. Ezek közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a szarvasmarhában és a sertésben élősködő galandféregfajok (taeniasis), melyek a nyers vagy nem megfelelően főtt marha- és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthúsnyársak, kolbász) terjednek. Elterjedt még az úgynevezett kutya galandféreg (Echinococcus) is, mely a szervezetet az élelmiszereken (pl. bogyókon) vagy a kutya nyálában, szőrében megtelepülő parazitapetékkel fertőzi. A fertőző bélbetegségek másik jellemző kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan, vékonybélben élősködő parazita, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) okoz.
• Nyugat-Ázsiába utazáskor magas a kockázata a hepatitis-A- és hepatitis-E-fertőzéseknek. A betegségeket okozó vírusok elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezéssel terjednek.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

• Nyugat-Szaúd-Arábia part menti területein gyakori a szúnyogok által terjesztett, súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue láz. Mivel a betegséget az éjjel és nappal is aktív szúnyogok terjesztik, különösen fontos a megfelelő védekezés ellenük.
• A rovarok és pókok által terjesztett betegségek közül az úgynevezett leishmaniasis játssza a főszerepet. A Leishmania parazitákat a nőstény lepkeszúnyogok és a homoki legyek terjesztik, a fő fertőzési időszak májustól októberig tart. A fekélyes elváltozásokat okozó cutan leishmaniasis (a bőr leishmaniasisa) a térség minden országában előfordul. A kala-azar néven is ismert viszcerális (zsigeri) leishmaniasis különböző szerveket, így például a tüdőt, gyomor- és bélrendszert, lépet, májat és csontvelőt érinti, és főként Irak középső részein, nyugat Jemenben, Szaúd-Arábia és Szíria északnyugati területein, valamint Délkelet-Anatóliában fordul elő. Noha a fertőzés veszélye a turistáknál általában alacsony, a szúnyogcsípések ellen mindenképp védekezni kell!
• Jemen alacsonyan fekvő területein (2000 m alatt), Észak-Omán Musandam tartományában, Szaúd-Arábia délnyugati tartományaiban (kivéve a magasan fekvő Asir tartományt), az Emirátusok északi és keleti területein, valamint az Ománnal közös határvidéken egész évben közepes a maláriafertőzés kockázata. Egyre gyakoribb a betegség veszélyesebb, trópusi formája is. Irak alacsonyan fekvő régióiban, Szíria északi határvidékén és Délkelet-Törökországban áprilistól októberig áll fenn a Malaria tertiana fertőzés kockázata. A fertőzés elkerülése érdekében ajánlott a szúnyogriasztó, a szúnyogháló és az egész testet fedő ruházat használata!
• A filariafertőzést (filariasis) fonalférgek okozzák, melyek lárvái szúnyogok vagy legyek közvetítésével kerülnek az emberbe, majd a különböző szervek kötőszöveteiben vagy a nyirokerekben fejlődnek féreggé. Attól függően, hogy milyen típusú kórokozóról van szó, különböző betegségeket okoznak. Az onchocerciasis, azaz folyami vakság főként feketelegyek által terjedő, súlyos bőrelváltozást, szemkárosodást vagy vakságot okozó betegség. A betegség izoláltan, főként Jemenben és Szaúd-Arábia délnyugati területein fordul elő.
• Jemen északi területein, az Al-Hudaydah kormányzóságban és a szomszédos tartományokban figyelték meg a Rift-völgyi lázat. Ez a vírusos fertőzés a párosujjú patásokról (juh, szarvasmarha, kecske, teve) szúnyogok által jut az emberbe. Különösen veszélyeztetettek a mezőgazdaságban dolgozók. Az ilyen területekre utazóknak gondoskodniuk kell a megfelelő rovarriasztóról, illetve amennyiben lehetséges, kerüljék az istállók vagy állati csordák közelében való tartózkodást!
• A térségben izolált esetekben megfigyelhető a krími-kongói láz fertőzés is. A vírus a haszonállatokról (juh, kecske, szarvasmarha, teve) kullancsok által jut az emberre, és életveszélyes vérzést, véralvadási zavarokat okoz.
• Ugyancsak kullancsok okozzák az Izraelben előforduló endémiás Borrelia-fertőzést, mely a visszatérő, rohamokban jelentkező lázzal járó febris recurrens (visszatérő láz) betegséget okozza.

Egyéb egészségügyi kockázatok

• A schistosomiasis (vérmételyfertőzés) széles körben elterjedt Irakban, Jemenben, Szaúd-Arábiában, Szíriában és Törökországban is. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést, vérvizelést okoznak. Emellett károsíthatják a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is. Kerülje a fertőzött területeken a tavakban, folyókban való fürdést!
• A térségben elterjedt a Chlamydia trachomatis baktérium, mely az egyiptomi szembetegség okozója. Ez a szaruhártya és kötőhártya elhúzódó gyulladása, amely vaksághoz is vezethet. Közvetlenül a fertőzött beteggel vagy közvetve szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján terjed.
• A HIV-fertőzés gyakorisága Délnyugat-Ázsia legtöbb országában viszonylag alacsony, ugyanakkor a helyi lakosokkal létesített szexuális kapcsolat során az óvszer használata feltétlenül javasolt!

Kötelező oltások és általános követelmények utazás előtt

A délnyugat-ázsiai országokba való közvetlen utazás során nincs szükség kötelező védőoltásra. Azonban mivel az egyes országok az egészségügyi előírásaikat többször is megváltoztathatják, utazás előtt érdeklődjön az érvényben lévő szabályokról az adott ország nagykövetségén!

• Fertőzött területről való beutazás során Irakban, Jemenben, Jordániában, Libanonban, Ománban, Szaúd-Arábiában és Szíriában kötelező a sárgaláz elleni oltás.
• Szaúd-Arábiában az utóbbi időben rendszeresen megfigyelhető a bakteriális agyhártyagyulladás (meningitis). Különösen a Mekkába tartó zarándoklat idején gyakori a betegség, ezért legalább 10 nappal a búcsújáró hely tervezett látogatása előtt ajánlott a megelőző védőoltás, melynek hatása kb. 3 évig tart. Amennyiben a betegséggel érintett területről hazautazva súlyos fejfájást, magas lázat, hányingert, hányást, szédülést, fényérzékenységet és nyaki merevséget tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
• Kuvaitban a tartózkodási engedély megszerzéséhez, Szíriában az egyetemeken, hivatalos intézményekben való munkához negatív HIV-tesztre van szükség!

Általános és speciális oltási ajánlások

• A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott legalább 10 évente megismételni.
• A térség országaiban fokozott a hepatitis-A-fertőzés kockázata. A vírus elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, ritkábban a beteggel való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. A betegség elleni védőoltás beadatása még utazás előtt időben ajánlott! A hepatits-B-fertőzés rendszeresen és tömegesen fordul elő, ezért azok számára különösen ajánlott a védőoltás, akik több mint 3 hónapig terveznek a régióban tartózkodni, mivel a vírus vérrel és testnedvekkel terjed. Az immunizáláshoz érdemes kombinált hepatits-A és -B elleni oltást kérni. Ne feledkezzen meg nemi aktus során a kondomhasználatról sem!
• A tífusz szintén elterjedt fertőzés Délnyugat-Ázsiában, ezért a betegség elleni vakcina beadatása a térség bármely országába való utazáskor ajánlott. A fertőzés elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, a beteggel vagy fertőzött tárggyal való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. Az oltás védőhatása kb. 3 évig tart.
• A magas fertőzésveszélyű országokba (Jemen, Omán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) utazva feltétlenül gondoskodjon malária elleni gyógyszerről!
• A vadon élő állatok (különösen róka) vagy kóbor háziállatok által terjesztett veszettség Ázsiában fordul elő a leggyakrabban, évente mintegy 40 000 halálesetet okozva. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, ezért legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek! A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Egyéb utazási tippek

Az utazás tervezésénél ne feledkezzen meg arról, hogy a térségben nagyon magas a hőmérséklet, mely jelentős terhet róhat a szív- és érrendszerre. Fontos ezért a megfelelő mennyiségű, alkohol- és koffeinmentes folyadékbevitel! Ne feledkezzen meg magas faktorszámú naptej és laza, de teljes testet fedő ruházat által a napégés elleni védelemről sem, hiszen a nap ereje és a napégés kockázata jelentősen magasabb, mint idehaza.

A tengerben való fürdés során a tengeri állatok, például medúza, vízi kígyók, mérges halak, ráják, cápák jelenthetnek veszélyt, ezért mindig vegye figyelembe a helyi hatóságok erre vonatkozó figyelmeztetését!

Egyes régiókban a pókok és kígyók, piócák jelenthetnek még veszélyt az emberre. Emiatt célszerű bizonyos óvintézkedéseket hoznia! Ne aludjon a padlón, vizsgálja át az ágyát (a takaró alatt is) lefekvés előtt, rázza ki a cipőjét, mielőtt felvenné azt, illetve viseljen magas szárú cipőt a természetjárás során!

Ezen túlmenően, különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a délnyugat-ázsiai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában. Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál!

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Onmeda.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos