Utazási betegség: Mi okozza?

Az utazási betegség vagy kinetózis egy olyan tünetcsoportot jelöl, amely az egyensúly-érzékelés zavarai miatt alakul ki.

Az utazási betegséget mozgási ingerek váltják ki – például autóban, repülőn vagy tengeren való utazás. Tünetei az utazás közben jelentkező szédülés, hányinger, hányás, fejfájás és sápadtság.

Az utazási betegség világszerte elterjedt, egészségügyi szempontból veszélytelen, de ha a közlekedési eszköz sofőrjét, irányítóját érinti, akár életveszélyes balesetek okozója is lehet (pl. szédülés, figyelem romlása miatt), az érintettek számára mindenképp komoly megterhelést jelent.

Egy rázós, zötyögős buszozás vagy egy kanyarokkal teli hegyi autóút is kiválthatja a tüneteket.

Az utazási betegségnek több típusa van: szárazföldi közlekedés során jelentkező utazási betegség, tengeri betegség, légi betegség, űrbetegség (űrhajósoknál jelentkezhet).

Mi okozza az utazási betegséget?

Az utazási betegséget az érzékszervek által észlelt különböző érzéki benyomások konfliktusa okozza.

Ahhoz, hogy megtartsuk egyensúlyunkat, a mozgást folyamatosan koordinálnunk kell. Pontos térbeli helyzetünk érzékeléséhez különböző érzékszerveink szolgáltatják az információkat, ilyen például a belső fülben elhelyezkedő egyensúly-érzékelő szerv, ennek része a három félkörös ívjárat, amely a fej forgó mozgását érzékeli. Az úgynevezett tömlőcske és zsákocska pedig a horizontális és vertikális térbeli mozgás érzékelését szolgálja. A receptorokkal rendelkező kis szőrsejtek az egyensúly-érzékelő szerv által észlelt valamennyi változást elektromos jelekké alakítva az idegeken keresztül az agy felé továbbítják.

Az egyensúly-érzékelő szerv mellett az úgynevezett proprioreceptorok is küldenek jeleket az agyba. Ezek legtöbbje az izmokban és inakban helyezkedik el, és az izmok feszülésének mindenkori állapotát érzékelik. Az idegek összehangolt működését mutatja, hogy például behunyt szemmel is képesek vagyunk párhuzamosan mozgatni a két karunkat.

A látás jelenti a harmadik fontos információforrást térbeli elhelyezkedésünk észleléséhez. Megszokjuk, hogy a horizont, a talaj és az asztal lapja vízszintes tájékozódási pontok, a fal, az árboc és a lámpaoszlopok pedig mindig függőlegesek. Az utazási betegségben épp ennek a vizuális befolyásnak van döntő szerepe.

Valamennyi információ, ami az érzékszervekből az agyba érkezik, normál esetben egy jól értelmezhető háromdimenziós képpé áll össze. Bizonyos helyzetekben az információk ellentmondásosak: Például, ha valaki az anyósülésen ülve egy várostérképet nézeget, a szeme az ülő helyzetet érzékeli, az egyensúly-érzékelő szerve viszont az ingadozást és rázkódást. Így alakul ki az utazási betegség.

A migrén, az alkoholfogyasztás, a félelem (pl. repüléstől, utazástól), a terhesség és a menstruáció mind olyan tényezők, amelyek növelik az utazási betegséggel járó tünetek jelentkezésének kockázatát.

Tovább Utazás alatt fokozottabban leselkedik ránk a trombózis veszélye

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit