Utazás, baleset, biztonság

Csonttörés, bokaficam, gyomorrontás, kórházi kezelés, horribilis számla - egyáltalán nem olyan élmények és fogalmak, amelyeket bárki szívesen megőrizne a családi nyaralásról. Mégis, mindössze az üdülni indulók egyharmada gondol a naptej és a törölköző mellett az utasbiztosításra is, ami nélkül pedig nem csak a pihenés, hanem talán az egész életünk is tönkremehet.

Homokos tengerpart, napsütés, pihenés. Mi baj is történhet ilyenkor? Maximum leégünk, de azt egy párszáz forintos krémmel és egy álmatlan éjszakával el lehet intézni. Mi az ahhoz az 5-10 ezer forinthoz, amit ki kellett volna fizetni az utasbiztosításra? – gondolhatják sokan, s valóban szerencsések, ha a nyaralásról hazatérve valóban a leégés a legrosszabb élményük. Ám, ha mégis baj történik, egy idegen országban a legtöbben azt sem tudják, hogy kit is kell elsőnek riasztani, s hogyan lehet igénybe venni a szükséges egészségügyi ellátást.

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Két lehetőségünk van: vagy az utazás előtt utasbiztosítást kötünk, vagy jó előre úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) igényelünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A kártyát az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv adja ki, de csak olyanoknak, akik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra is jogosultak. A kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes – ám meglétével sem fizet automatikusan a magyar Egészségbiztosító és ha van is, akkor is csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén.

A jogszabály szerint ugyanis egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére csak azok az egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek orvosilag szükségessé válnak. Azt, hogy a szolgáltatás orvosilag szükséges-e, a kezelőorvos bírálja el. Mégpedig az a kezelőorvos, aki olyan intézményben, egészségügyi szolgáltatónál dolgozik, ami Magyarország társadalombiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban áll. Az egészségügyi szolgáltatónak egyébként úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne teljes jogú biztosított. Ám az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, és emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – például mentés – esetén a kártyát nem fogadják el.

Az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minősül például a dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások. Ezekben az esetekben javasolt a külföldi szolgáltatóval még az utazás előtt felvenni a kapcsolatot és jelezni, hogy milyen problémával és mikor érkezünk. Fontos tudni, hogy az EEK nem használható fel, ha valaki kifejezetten valamilyen egészségügyi szolgáltatás igénybevételének céljából utazott másik tagállamba!

Jó tudni azt is, hogy Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban – és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is –, úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személynek kell megelőlegezni, a biztosító pedig utólag visszatéríti azt.

Az oly’ kedvelt Horvátországban pedig csak sürgősségi ellátás esetén használható a kártya.

Akkor is kell utasbiztosítás, ha kártya van

Jól látszik tehát, hogy utasbiztosítást még akkor is érdemes kötni, ha Európai Egészségbiztosítási Kártyával is rendelkezünk, és ezt egyébként még az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatójában is javasolják. Már csak azért is, mert a turisták által sűrűn látogatott üdülőhelyek környékén az orvosok döntően magánpraxisban működnek, márpedig a kártyát csak állami tulajdonú vagy az állammal szerződésben álló szolgáltató fogadja el.

Bizonyos országokban a magyarországinál szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett balesetkor a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás.

De melyiket válasszuk a piacon fellelhető számtalan utasbiztosítás közül? – Jelenleg több, mint egy tucat biztosító műveli az üzletágat hazánkban, s mindegyiknek van legalább 3-4 féle utasbiztosítási csomagja, amelyekhez egyenként több tucat kiegészítő szolgáltatást is hozzá lehet rendelni. Utasbiztosítás kötését pedig mindenkinek ajánljuk, aki nem munkavégzés céljából megy külföldre – kezdte Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője, aki hozzátette: az ügyfeleknek általában azt javasolják, három szempont megfontolása alapján válasszanak utasbiztosítást.

– A legfontosabb az úti cél, ami alapján dönteni kell. Mivel a tengeren túlon jóval magasabbak az egészségügyi ellátás költségei, mint Európában, oda utazás előtt javasolt egy magasabb szolgáltatási limitet tartalmazó biztosítást kötni. A második szempont az időtartam, vagyis, hogy mennyit leszünk a célországban. Minél többet, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valami az idő alatt történik. Harmadszorra érdemes mérlegelni azt is, hogy milyen céllal utazunk, ha például sportolni, búvárkodni, hegyet mászni szeretnénk, erre a tevékenységre többnyire kiegészítő biztosítást kell kötni – tanácsolta Gilyén Ágnes, aki hangsúlyozta, hogy a biztosítók csak megbetegedés és baleset, vagyis előre nem látható, véletlen történés esetén fizetnek.

– De akkor sem a betegnek, hanem a szolgáltatónak. Baj esetén - persze, ha nem életveszélyről van szó -, minden esetben a biztosítót vagy annak assistance cégét kell tárcsázni. A biztosítási kötvényen minden esetben szerepel egy telefonszám, amit 0-24 óráig lehet hívni. Az ottani diszpécser mondja meg, hogy a biztosítójuk melyik közeli szolgáltatóval áll szerződésben, vagy, hogy van-e az adott városban kihelyezett partnerirodája, ahol segíteni tudnak az ügyintézésben. – figyelmeztetett a szóvivő.

Amennyiben nincs egyetlen olyan közeli kórház sem, amellyel a biztosítónk szerződéses viszonyban állna, akkor sincs ok az aggodalomra: ugyanúgy be kell mutatni a biztosítási kötvényt, s a két szolgáltató általában egymás közt elintézi az anyagiakat. – Mindezekből is jól látszik, hogy a kötvénynek bizony nem a szállodai szobában, vagy a széfben van a helye, hanem lehetőleg minden esetben a pénztárcánkban, illetve a személyazonosító irataink mellett – mondta Gilyén Ágnes.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)