Nem érdeklődünk eléggé az egészségünk iránt

WebBeteg - Keveset tudunk az egészségünkről: a magyar lakosság nem ismeri a legfontosabb rizikófaktorokat, és hiányzik a tudatos prevenciós magatartás is - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb, 2008. márciusában végzett, ezerfős lakossági, reprezentatív mintán alapuló felméréséből.

A lakosság alacsony tájékozottsági szintje alapvetően az érdeklődés hiányára vezethető vissza, hiszen a felnőttek 34 százaléka egyáltalán nem keres egészségügyi vonatkozású információkat, további 7 százalékuk pedig teljesen érdektelen ilyen tekintetben. Csak közel minden ötödik lakos érdeklődik proaktívan és rendszeresen az egészségügyi témák iránt. 37 százalékuk alapvetően érdeklődő, és még az is előfordul, hogy utánanéz ilyen jellegű információknak.

A 25 és 70 év közöttiek körében 60-70 százalék között mozog az érdeklődőbb laikusok aránya, 25 év alatt viszont mindössze 41 százalék. Összefüggés van az érdeklődés szintje és az iskolai végzettség között is: az iskolázottság emelkedésével ugyanis nő az érdeklődők aránya.

A kutatás rámutat arra is, hogy az érdeklődési szint és az egészségügyi szűréseken való részvétel gyakorisága között szoros kapcsolat van: a szűréseken rendszeresen részt vevők aránya ugyanis lényegesen magasabb az egészségügyi témák iránt érdeklődő laikusok körében!

A preventív szemlélet egyelőre még hiányzik

Ahogyan a következő ábrán látható, a "legnépszerűbb" egészségügyi szűrés, a tüdőszűrés. Ennek említési aránya minden korosztályban az átlag (90 százalék) körül alakult, amely feltehetően többnyire a szűrés kötelező jellegével magyarázható.

A vérnyomásmérés, a laborvizsgálat vagy az EKG elsősorban idősebb korosztályban jellemzőbb, míg a fiatalok főleg fogászati szűrésre, illetve a hölgyek nőgyógyászati szűrésre járnak.

Egészségügyi szűrések részvételi arányai

A szűrés időpontját illetően egyébként a szív- és érrendszeri problémával küzdők közel 40 százalékának 1-2 héten belül, 30 százalékuknak 1-2 hónapon belül mérték vérnyomását, míg az anyagcsere problémával küzdők mintegy 50 százaléka volt 1-2 hónapon belül laborvizsgálaton.

Az egyes szűrési típusok (pl. vérnyomásmérés) említési aránya mindig a leginkább érintett krónikus betegek (pl. hipertóniások) körében a legmagasabb (90 százalék vagy afeletti), ami arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek elsősorban nem megelőző jelleggel vettek részt ezeken a vizsgálatokon. A prevenciós szemlélet "elsajátításához" a megfelelő informáltság is nagyban hozzájárulhatna, de sajnos a magyar lakosság egészségügyi témákkal kapcsolatos információigénye - mint azt láthattuk - egyelőre alacsony.

(Kiss Katalin, Szinapszis Kft.)