Több európai országot érintett a Salmonella-fertőzéshullám
megjelent:
A szalmonella-fertőzéseket – melyek a Salmonella enterica baktérium enterica alfajának egy új szerotípusához köthetőek – összesen 47 alkalommal mutattak ki 2016 márciusa és 2017 májusa között Csehországban, Németországban, Görögországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban.
Az alábbiakban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közös jelentését foglaljuk össze.
| Hogyan fertőz a szalmonella? |
| A szalmonella olyan kórokozó, amely valamilyen fertőzött táplálék elfogyasztásával kerül az emberi szervezetbe. Ez az apró baktérium évente több millió esetben okoz ételmérgezést, általában a nyári időszakban. Ennek az az oka, hogy a mikroba szaporodását elősegíti a meleg hőmérséklet. |
A járványtani és mikrobiológiai nyomozás alapján a megbetegedésekért részben egy görög készítésű tahinikrém okolható, melyhez Nigériából származó szezámmagot használtak. Mindamellett ugyanez a görög előállító jelentős mennyiségű, a feldolgozást követően Salmonella-pozitívnak bizonyuló szezámmagot vásárolt Szudánból.
A mostani járványkitöréshez köthető legutóbbi eseteket Németországból és Luxemburgból jelentették 2017 márciusában. Mióta az érintett tahinikrémet kivonták a forgalomból 2017 áprilisában, nem történt újabb megbetegedés.
A fertőzöttekről egy kivétellel személyes információt is tudunk: mindannyian 3-46 év közötti, EU-s állampolgárok, 26 nő és 20 férfi érintett a járványban. Négy német esetben közvetlen járványtani kapcsolat is kimutatható volt a szezámkrém előállítójával: vagy a megbetegedettek nyaraltak Görögországban, vagy őket látogatta meg görög rokon.
A fertőzést kiváltó esetek egyike sem bizonyult halálos kimenetelűnek, közülük 26 kórházi státusza ismert: 12 alkalommal volt szükség a beteg kórházi ellátására.
A fertőzéses esetek előfordulása időpont és helyszín szerint. Négy eset időpontja ismeretlen.
Amennyiben a szerotípushoz köthető új megbetegedéses esetekről szerezne tudomást, az Európai Gazdasági Térség (EEA) illetékes hatóságainak gyorsan informálódniuk kellene a fertőzésekről, hogy felmérjék a járvány kitettségét és lehetséges útját.
Összhangban az eddigi folyamatokkal, az új eseteket és a fontosabb fejleményeket két információs és gyorsriasztási rendszer, az EPIS-FWD (Epidemic Intelligence Information System for Food- and Waterborne Diseases and Zoonoses) és az EWRS (Early Warning and Response System) számára kell jelenteni – utóbbi egyben a határokon átívelő fenyegetések hivatalos csatornája is. Az élelmiszerrel kapcsolatos figyelmeztető felhívások a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) gyorsriasztási rendszeren érik el a nemzeti hatóságok képviselőit.
Az Európai Unió tagállamai különböző hálózatokon keresztül napi kapcsolatot tartanak egymással. Ezek segítségével nemzetközi jelentőségű ügyekben segítséget kérnek egymástól, vagy haladéktalanul értesítik egymást. Élelmiszerlánc-biztonsági kérdésekben a megtett intézkedésekről, és a kockázatos termékekről az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével tartják a kapcsolatot.
A RASFF működéséről, és az abban jelentett eseményekről részletes információk találhatók magyar nyelven a NÉBIH, angolul a Bizottság honlapján.
Hivatalunk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hazai Focal Pointján, Sali Juditon (NÉBIH, Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság) keresztül értesül az EFSA összefoglalóiról.
(Nébih)
