A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
szakorvosjelölt

A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?

Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte esszenciális a szervezet életképességének szempontjából.

A vérszegénység tünetei

A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.

Bővebben a vérszegénységről

A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehérjeszerkezetekhez kötődik, leginkább a haemoglobin és a myoglobin szerkezetének képezi szorosan integráns részét. A haemoglobin a vérben, a vörösvértestekben található óriásmolekula, amely az oxigén és a szén-dioxid szállítás túlnyomó részét végzi.

A vér színe végső soron a vas oxidációs állapotától függ, amely a vér oxigéntelítettségének következménye. Az oxigéndús vér világospiros, míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gazdag vér színe ennél jóval sötétebb árnyalatú. A myoglobin az izomsejtekben található, és a sejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban található még jelentős mennyiségű vas.

A vas esszenciális mikroelem, vagyis szervezetünk nem képes annak előállítására. Ezért a vasat a táplálkozással, kívülről kell pótolnunk. Mivel a vas felszívódása és biohasznosulása rendkívül rossz, a vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, hogy aztán eljusson azokra a helyekre, ahol szükség van rá.

Vasat tartalmazó élelmiszerek

A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe. Jelentős vasforrás a hús, a tej, a tojás. Ugyanakkor például a sóska és a spenót is nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben fordul elő, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.

A vashiány olyan állapot, amelynek oka, hogy a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Két okból alakulhat ki: vagy az elégtelen bevitel, vagy a fokozott vasvesztés állhat a háttérben.

Vitaminok, nyomelemek

Tudjon meg többet a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vitaminokról és ásványi anyagokról!

Adattár a WEBBetegen

Az elégtelen bevitel éhezés vagy rossz tápanyag-összetétel, egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű táplálékkal nem élők sem lesznek feltétlenül vashiányosak.

Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása mellett is kialakulhat a vashiány, ugyanis a bélrendszerből történő vasfelszívódást számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű vegyületek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban. A gabonákban megtalálható fitánsavak szintén rontják a felszívódást, csakúgy, mint a szója és az olajos magvak jelenléte.

Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. Ugyanakkor a vas könnyebben és nagyobb hatásfokkal szívódik fel a vérkeringésbe cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin jelenlétében.

Egyes felszívódási zavarok és anyagcsere-betegségek amiatt okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül be, az valami miatt mégsem képes a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.

Vashiányos vérszegénység

A vashiányos anaemiában szenvedők 80 százaléka nő, ugyanis esetükben fokozott a vasszükséglet, a menstruációs vérveszteség, a terhesség, illetve a szoptatási időszak miatt. Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban, sportolók és művese-kezeltek esetében is. Amennyiben a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy ha a gyomor-bélrendszerben felszívódási zavar van, szintén vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

A vashiány tünetei és kezelése

A vashiánynak jól meghatározott tünetei vannak, melyek a vashiány mértékétől függnek. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. A látens (lappangó) vashiány általános tünetei közé tartoznak a bőr és nyálkahártyák eltérései, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő afták megjelenése.

A bőrszín fakó, sápadt. A szájzug gyakran kiszárad és kireped, fájdalmas sebeket hozva ezzel létre. Mindezen tünetek mellé pszichés jelenségek is társulhatnak, főként indokolatlan fáradékonyság, a koncentrálóképesség csökkenése. Gyakori a fejfájás is. Manifeszt, vagyis klinikailag igazolható vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden tünetével.

Csecsemő- és gyermekkorban a kielégítő vasellátottság a szellemi és fizikai fejlődés alapvető feltétele, a későbbiekben pedig a fentiek mellett részt vesz az immunrendszer helyes működésében.

A vashiány könnyen kezelhető, szájon át szedendő vagy injekció formájában alkalmazandó készítményekkel. Várandósság és szoptatás időszakában általános vaspótlás javasolt.

Túl is adagolhatjuk

A vas túladagolása egy ritka anyagcsere-betegség kapcsán fordulhat elő, illetve vaskészítmények nagy mennyiségű fogyasztása után. Az akut mérgezés nagyon ritka, de főként kisgyermekek esetében gondolni kell rá, ha az otthonukban a vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra is hozzáférhető.

A vasmérgezés első fázisának tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, esetleg görcsök jelentkeznek. 8-24 órával a mérgezés után látszólagos javulás következik be, amelyet viszont vérnyomásesés, vérzés, sárgaság, vagyis a máj károsodása követ. A szervezetben hegesedést okozó mérgezés zajlik, amely hetek múlva a máj és a belek visszafordíthatatlan károsodásához vezet.

Krónikus vastúladagolás májzsugort, a máj állományának kötőszövetes átalakulását eredményezi. A vasmérgezés tünetei hánytatással, gyomormosással, illetve vasgátló készítmény (deferoxamin) beadásával javíthatók. Az esetleges károsodások kellő időben megkezdett kezeléssel kivédhetők.

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Módosítva: 2018.05.30 05:21, Megjelenés: 2017.05.30 14:55
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Bőrgomba
A bőrgomba diagnosztizálása, kezelése és megelőzése.
 Nem lát élesen?
Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)
Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének...
A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk...
A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet...
A Fanconi-anaemia ritka, öröklődő betegség. Az anaemia a csontvelő működésének egyre fokozódó defektusából adódik, emiatt ugyanis a vér sejtes összetevői...
A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés...
Sápadtság, fáradtság, csökkenő teljesítmény: a tünetek mögött vérszegénység is állhat. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vörösvértestek...