Nem egzotikus betegség a fertőző májgyulladás

Mintegy 1000 regisztrált beteg, 2 éttermi eredetű járvány, 1 haláleset: ez a Hepatitis A-fertőzések 2015-ös hazai mérlege. A WHO szerint a Hepatitis A vírus szempontjából Magyarország a közepesen fertőzött országok közé tartozik; Borsodban és Zalában fokozott a fertőzésveszély.

A leginkább a szennyezett élelmiszerrel, zöldségekkel, gyümölcsökkel és ivóvízzel terjedő betegségben érintettek száma az elmúlt években itthon is jelentősen megnövekedett – figyelmeztetnek a szakemberek a Hepatitis világnap előtt. 2015-ben – a betegség hazai történetében először – két alkalommal is étteremből kiinduló járványt jelentettek.

A Hepatitis-fertőzések közül a világon leggyakoribb, szexuális úton és a testnedvekkel terjedő B vírustörzs elleni vakcina 1999 óta már itthon is a kötelező oltási program része. Szakemberek szerint azoknak, akik megkapták a Hepatitis B elleni oltást, a Hepatitis A elleni védőoltás beadása javasolt. A többi korosztálynak – az életkori olthatóság figyelembevételével – a Hepatitis A és B ellen is védő kombinált vakcina ajánlott, ha megfelelő idő áll a rendelkezésre a védettség kialakulásához.

A fertőző májgyulladások kezdeti tünetei nagyon hasonlóak lehetnek, ezért a pontos diagnózis megszületéséig hepatitis infectiosa összefoglaló néven kerülnek bejelentésre. A fertőző májgyulladás egyik nagyon gyakori változata a hepatitis A, amelyre jellemző, hogy könnyen és gyorsan terjed.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 1,4 millió új Hepatitis A-fertőzés fordul elő évente . Magyarországon az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a Hepatitis A-megbetegedések száma, a WHO 2012 óta a közepesen fertőzött területek közé sorolja hazánkat. Míg 2011-ben 82 fertőzött beteget regisztráltak, addig 2014-ben már 1556 embert fertőzött meg a vírus. Az elmúlt évben ugyan csökkent a regisztrált esetek száma, de 2015-ben még mindig mintegy ezer esetet jelentettek .

Az elmúlt évekhez hasonlóan az összes Hepatitis vírus okozta fertőzésen belül is abszolút dominált a Hepatitis A aránya. A Hepatitis infectiosa-diagnózissal bejelentett megbetegedések 80,6 százalékáért a Hepatitis A vírus felelt. Hazánkban a megbetegedések országos eloszlása egyenetlen: a legtöbb fertőzést évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentik .

A Hepatitis világnapja előtt dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont járványügyi főorvosa elmondta: „Nem szükségesek ma egzotikus utazások vagy rossz higiénés körülmények a vírus robbanásszerű terjedéséhez. A hosszú és tünetmentes lappangási idő miatt bárhol, bármikor kialakulhatnak járványok. Sajnos a sokcsillagos szálloda sem feltétlen garancia a betegség elkerülésére. Bár az alapvető higiénés rendszabályok betartásával ugyan csökkenthetjük a Hepatitis A vírussal történő megfertőződés esélyét, azonban nagyfokú és hosszú távú védelmet csak védőoltással szerezhetünk”.

A Magyarországon is jellemző, sporadikus Hepatitis A-járványok gócpontjai lehetnek iskolák és az óvodák is, ahol a gyerekek közvetlenül érintkeznek egymással. A Hepatitis A vírus igen könnyen terjed, emiatt a közvetlen kapcsolat a fertőzött személyekkel betegségeket okozhat. A kórokozó szájon át mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, a part menti fertőzött vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem megfelelően elkészített ételekkel, szennyezett vízzel kerülhet a szervezetbe.

A Földközi-tenger kagylóinak bizonyos hányada is hordozza a Hepatitis A-fertőzést. Tavaly – a betegség hazai történetében először – két olyan Hepatitis A-járványt jelentettek, amelyekben a kórokozó valószínűsíthetően étel közvetítésével terjedt, és tömegesen azonos vendéglátóhelyen étkezőknél fordult elő.

A Hepatitis A nemcsak itthon jelent reális kockázatot, hanem a külföldi utazások, nyaralások kapcsán is. A magyarok közkedvelt úticéljai közül Egyiptom és Tunézia kiemelt, Törökország, Olaszország, Horvátország és Görögország pedig közepes kockázatú terület.

„Annak ellenére, hogy a Hepatitis A az utazók egyik leggyakoribb, védőoltással megelőzhető betegsége, kétharmaduk továbbra sem védekezik ellene ” – mutatott rá dr. Béres Zsuzsanna.
Dr. Béres Zsuzsanna elmondta: a betegségnek viszonylag hosszú a lappangási ideje, a tünetek – melyek közül a legszembetűnőbb a bőr sárga elszíneződése – azonban nem minden estben alakul ki –, általában 14-28 nappal a fertőzést követően jelentkezhet. A betegség tünete lehet még a fejfájás, a hányinger, hányás, az étvágytalanság, a fáradékonyság, a sötétebb színű vizelet is. A súlyosabb eseteket kórházban kezelik. A betegség komolyabb veszélyt jelenthet korábbi májérintettség esetén is.

„Kevesen tudják, de a betegség az egyik leginkább érintett korcsoportban, a 6 éves kor alattiaknál gyakran tünetmentes – tette hozzá dr. Béres Zsuzsanna –, de mivel a vírus feko-orális úton terjed, ezek a gyermekek hosszú ideig fertőzhetik a közvetlen környezetüket.”

A Hepatitis B akár májrákot is okozhat

A Hepatitis vírusok közül a Hepatitis B jelenti az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi problémát, hiszen jelenleg a tizedik vezető halálok a fertőző betegségek között. A WHO adatai szerint ez idáig a világ egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett már át a májat megtámadó akut vagy krónikus betegséget is okozó vírusos Hepatitis B-fertőzésen.

Közülük mintegy 240 millióan jelenleg is krónikus Hepatitis B-fertőzésben szenvednek, ez pedig nemcsak járványügyi veszélyforrás, de az érintettek számára komoly egészségügyi kockázat is. A krónikus Hepatitis B-fertőzés nyomán ugyanis májzsugor és májrák is kialakulhat.
Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a Hepatitis B vírus fertőzése következtében, holott a Hepatitis A-hoz hasonlóan ez a betegség is hatékonyan megelőzhető védőoltással.

Örvendetes tény ugyanakkor, hogy Magyarországon az akut B vírushepatitiszek száma jelentősen csökkent az előző évihez képest: 2015-ben 43 esetet regisztráltak, ami kétharmada a 2014-ben bejelentett megbetegedéseknek (67).

1999 óta a Hepatitis B elleni vakcina hazánkban is a kötelező védőoltási program része, jelenleg az általános iskolák 7. évfolyamát végző tanulók részesülnek az oltásban.

Az életkorukból adódóan a védőoltási programban még nem oltott, szexuálisan aktív korosztály jelentős része továbbra is védtelen, hiszen hazánkban a betegség főleg nemi úton terjed. Pedig a védekezés fontos, hiszen a fertőzés következtében krónikus májgyulladás, májzsugor és akár májdaganat is kialakulhat.

A Hepatitis B vírus leggyakrabban vérrel és különböző testnedvekkel terjedhet. Közvetítheti szexuális kapcsolat, de a betegség forrása lehet akár fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválótű, pedikűr és manikűr, közös fogkefe használata. A világ endémiás területein jellemző módon gyakran a már megfertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti azokat az utazókat is, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók.

Itt egy kisebb baleset miatt szükséges orvosi beavatkozás is jelentősen megnöveli a fertőződés valószínűségét.

„Ezekben az országokban semmiképp se készíttessenek tetoválást, illetve testékszereket se helyeztessenek el!” – figyelmeztetett dr. Béres Zsuzsanna.

A Hepatitis B előfordulása a szub-szaharai országokban a legmagasabb, ahol a felnőtt népesség 5-10 százaléka krónikusan fertőzött. Dél-Amerikában, az Amazonas vidékén szintén magas a fertőzöttek száma, de ugyanez igaz Kelet- és Közép-Európa déli régióira. A közel-keleti országok és az indiai szubkontinens lakosságának 2-5 százaléka krónikusan fertőzött.

További rizikócsoportot jelentenek a szabados szexuális életet élők, a Hepatitis B-betegek családtagjai és közeli hozzátartozói, a droghasználók, az egészségügyi dolgozók, a veszélyes munkát végzők (rendőrök, tűzoltók, katonák, laboratóriumi dolgozók stb.) és a májbetegek.
A Hepatitis B-fertőzés után a tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő 30–180 nap is lehet. A Hepatitis B vírus fertőzés tünetei a következők lehetnek: sárga bőr és szemfehérje, sötétebb vizelet, erős fáradtság és levertség, hasi fájdalom, láz.

Dr. Béres Zsuzsanna aláhúzta: „A Hepatitis B-fertőzés krónikussá is válhat bizonyos esetekben; tapasztalataink szerint a betegek mintegy 10 százalékánál májzsugorhoz és májrákhoz vezethet”.

Hepatitis elleni védekezés itthon és a világban

Jelenleg a világ több országában, például az USA-ban aktív immunizációs programmal küzdenek a Hepatitis A-fertőzések számának visszaszorításáért.

Hazánkban a Hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között, az egyén felelőssége tehát, hogy magát és környezetét megvédje ettől a potenciálisan súlyos következményekkel járó és ragályos betegségtől.

A betegségek megelőzésével kapcsolatban a főorvosnő kiemelte: „Abban az esetben, ha legalább 6 hét áll rendelkezésre a védettség kialakítására, és az egyén még nem részesült hepatitis ellen védőoltásba, a gyermekeknél és a felnőtteknél is előnyös lehet a kombinált oltóanyag alkalmazása, így kialakítható a védettség mind az A, mind a B vírustörzs ellen.” Azoknál, akik életkorukból adódóan már részesültek a Hepatitis B elleni kötelező védőoltásban, náluk igény esetén elegendő a Hepatitis A elleni oltás beadása.

„Ezek az oltások – utazástól függetlenül is – bárkinek fontosak lehetnek, hiszen egy relatíve gyakori, igen ragályos betegségről van szó, mely akkor is kiesést okoz a munkából, ha enyhe lefolyású. A Hepatitis B krónikus hordozói állapot mindenképpen komoly kockázatot jelent hosszútávon is. Míg egy Hepatitis A-fertőzés jó eséllyel csak átmeneti munkaképtelenséget okozhat, egy Hepatitis B-fertőzést követő krónikus hordozói állapot krónikus gyulladást, májzsugort, illetve májdaganat kialakulását is eredményezheti” – mutatott rá a szakember.

2016 májusában a Világ Egészségügyi Tanács (WHA) elfogadta „A Vírusos Hepatitis Elleni Globális Egészségügyi Iparági Stratégiát” a 2016–21 közötti időszakra. A stratégia célja a krónikus hepatitis fertőzés incidenciájának csökkentése a jelenlegi 6-10 millióról 0,9 millióra és az ebből adódó haláleseteknek pedig 65 százalékos csökkentése 2030-ra, illetve ezáltal a vírusos Hepatitis-fertőzések globális egészségügyi kockázatának radikális csökkentése. A stratégia országszintű konkrétumokat is tartalmaz a célkitűzések eléréséhez szükséges lépésekről.

(Pr-ego Kommunikációs Ügynökség)