Miért nélkülözhetetlen a kálium?
frissítve:
A kálium a makroelemek közé tartozik, vagyis olyan ásványi anyag, amelyre a szervezetnek naponta több száz milligrammos vagy grammos mennyiségben van szüksége. Milyen szerepe van a káliumnak szervezetünk működésében?
Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában.
A kálium sokrétű szerepe
Ahhoz, hogy a sejtek funkcióikat be tudják tölteni, az őket határoló membrán két oldalán elektromos töltéskülönbség fennállása szükséges, melynek mértéke nagyrészt a káliumionok megoszlásának függvénye (a kálium a szervezetben ionos formában van jelen).
Mindezekből következik, hogy a kálium kulcsfontosságú az olyan szövetek működésében, amelyekre a gyors elektromospotenciál-változás jellemző. Ilyen például az idegszövet és az izomszövet, de minden egyéb szövet működése is a káliumionok megfelelő eloszlásához kötött.
A kálium a sejtek belsejében halmozódik fel, csupán 2%-a található meg a sejten kívüli terekben. Szintjét a szervezet összehangolt működése szabályozza, elsősorban a mellékvesekéreg hormonjai vannak rá hatással. A felesleg a szervezetből a vizelettel és a széklettel távozik.
Nagyon fontos a sejtek életjelenségeihez szükséges anyagok sejtmembránon keresztüli szállításában. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a hidrogénionok szállítása is a kálium jelenlétéhez kötött, ezért a kálium a szervezet sav-bázis háztartásának egyensúlyában is esszenciális szerepet tölt be, mivel képes a pH változásait a szervezet számára kedvező irányba befolyásolni.
A káliumra szükség van a vércukorszint szabályozásában, illetve anyagcseréje szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához. Szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.
A káliumszükségletről
Irányadó káliumbeviteli értékek:
| Életkor, állapot | Káliumszükséglet |
| 0-6 hónap | 500 mg |
| 7-12 hónap | 500 mg |
| 1-3 év | 500 mg |
| 4-6 év | 1400 mg |
| 7-10 év | 1600 mg |
| 11-14 év | 3100 mg |
| 15 éves kortól | 3500 mg |
| Terhesség, szoptatás | 3500 mg |
| Nehéz fizikai munka | 4000 mg |
| Stressz | 3750 mg |
| Menopauza | 3500 mg |
| Alkoholfogyasztás | 3500 mg |
| Dohányzás | 3500 mg |
Káliumhiány és túladagolás
A táplálkozás során általában elegendő káliumot veszünk magunkhoz, ám számos kórállapot vezethet nagyfokú káliumvesztéshez, amelyek fennállásakor a káliumpótlásról gondoskodni kell.
Káliumhiány a mellékvesékre ható gyógyszerek vagy betegségek, illetve az emésztőrendszer csökkent felszívódást okozó kórállapotai esetén alakulhat ki. Ilyenek lehetnek: vizelethajtó gyógyszerek vagy mellékvesekéregre ható szerek alkalmazása, a mellékvesék illetve a vesék betegségei.
A hosszabb ideig fennálló hashajtószedés, a hasmenés és a hányás is káliumvesztést eredményez csakúgy, mint egyes felszívódási zavarok.
A káliumhiány tünetei:
- izomgyengeség,
- légzési problémák
- szívritmuszavarok
A kálium csökkent mennyiségének általános tünetei az étvágytalanság, émelygés, hányinger.
A kálium túladagolás kevésbé gyakori, és leginkább szívproblémákhoz vezet, amelyekhez a mérgezés általános tünetei csatlakoznak, úgymint émelygés, hányás, hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet.
Mivel táplálékaink többsége kellő mennyiségű káliumot tartalmaz, hiányállapottal egészséges körülmények között nem kell számolnunk. Felmerül viszont éhezés vagy alkoholizmus talaján kialakuló hiányállapot. Az orvosi javallat nélkül végzett káliumpótlás szükségtelen, és a mérgezés lehetősége miatt veszélyes is lehet.
Ez is érdekelheti Vízhajtó szedés és étrend - Mire kell odafigyelni?
Tovább A káliummegtartó vízhajtók előnyei és hátrányai
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
