A kávéfogyasztás egészségügyi hatásai

A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, ám a történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon. Melyik áll közelebb a valósághoz?

A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról.

A kávé hatásáért felelős összetevők

A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A klorogénsavak laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns hatásúak, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve. A koffein az idegsejtekben az adenozinreceptorok gátlója – mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a gátlás gátlásával a koffein az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban befolyásolja, hogy az ital koffeintartalma a kávészemek minőségétől és az elkészítés módjától függően változó.

A szűretlen kávénak – elkészítéstől függően − jelentős lehet a kafesztol és kaveol tartalma. Ezek olyan diterpének, amelyek emelik a teljes és az LDL-koleszterin szintjét. A kafesztol és kaveol mennyisége lényegesen alacsonyabb a papírfilter használatával készült kávéitalokban és az instant kávékban. A svéd, francia vagy török módra készített kávéban a legmagasabb, a presszókávéban közepes a koncentrációja.

Mi történik a szervezetünkben, ha kávézunk?

Tudományos kutatások és eredmények a kávézás egészségügyi hatásairól:

Cukorbetegség

Több nagy tanulmányból az derült ki, hogy az intenzív kávéfogyasztás – legalább napi négy-hat csésze – kb. egyharmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása, de jóval gyengébb. Érdekes, hogy a rövid távú klinikai vizsgálatokban a koffein rontotta a glükóztoleranciát és csökkentette az inzulinérzékenységet, amit ellenkező irányú, diabetogén hatásnak kell tekintenünk.

Parkinson-kór

Más vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. A megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.

Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon – ma még tisztázatlan módon – megváltoztathatja a koffein hatását.

Tekintve, hogy a koffein és a cukorbetegség, illetve a Parkinson-kór kialakulása közti összefüggések nem kellően tisztázottak, a pozitív eredmények ellenére nem lenne helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani.

Vastagbéldaganat

A számos, nagy létszámú kutatás ellenére nem világos a koffein és a vastagbél-végbélrákok közti kapcsolat sem. Több tanulmányban úgy tűnt, a rendszeres kávéfogyasztás mintegy negyedével csökkenti e daganattípus kialakulásának veszélyét. Más, nagyobb bizonyító erejű vizsgálatokban azonban ezt a megfigyelést nem sikerült megerősíteni. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a két legjelentősebb tanulmányban viszont a koffeinmentes kávé ivása csökkentette a kolorektális rákok rizikóját. Az ígéretes eredmények ellenére tehát a kávé nem igazán látszik alkalmasnak a vastagbél-végbélrák megelőzésére.

Májgyulladás

A krónikus májgyulladás következménye lehet hosszabb távon a májzsugorodás, a cirrózis, amely a májsejtek folyamatos pusztulásával, a máj működésének romlásával és más szövődményekkel, nem ritkán a máj rosszindulatú daganatával jár együtt. A fejlett országokban a cirrózis leggyakoribb oka az alkoholizmus és a hepatitis B, illetve hepatitis C vírus. Jelentős számú, hosszú távú követéssel együtt járó vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.

Szív- és érrendszer

Bár a klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak találták, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét.

Csontritkulás

Napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett - csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.

A mennyiség is számít?

Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.

Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagymennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.

Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.

Kik kerüljék a kávéfogyasztást?

Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat. A két-három csésze kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást okozhat. Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik, nem javasolt napi három csészénél több – azaz 300 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak.

A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni.

A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a kávéban található további hatóanyagok jelentősen módosíthatják az önmagában, például tabletta formájában elfogyasztott koffein hatását. E hatóanyagok mennyiségét és arányát a kávé elkészítésének módja – presszó, filteres, törökös stb. − nagyban meghatározza, ezért sok vizsgálatban részben ezzel magyarázhatók az eltérő eredmények. Úgyszintén jelentősen különbözhet a kávé és a koffeintartalmú üdítők, energiaitalok szervezetre gyakorolt hatása is.

Forrás: WEBBeteg
Linus Pauling Institute Micronutrient Information Center: Coffee
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István