A szmog olyan, mint a dohányzás

Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

A szmog a tél velejárója, bár egyáltalán nem olyan természetes dolog, mint a hóesés. A hóval ellentétben pedig számos egészségügyi kockázattal is jár az, ha valaki tartósan szmogos területen él, a füstködben ugyanis ugyanolyan anyagok találhatóak, mint a dohányfüstben.

A hét elején Miskolcon kellett elrendelni a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, s több helyütt az országban szintén magas volt a levegőszennyezettség. A szmogjelenség télen alakul ki, s egy angol kifejezést takar. A szmog, mint szó két szó összetételéből – smoke (füst) és fog (köd), vagyis magyarul füstköd – alakult ki. A leggyakrabban október vége és március eleje között szenvedhetünk tőle – magyarázta dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.

Szmogriadó hazánkban évente 6-8 napig fordul elő, s az ekörüli, de a riasztási szintet el nem érő állapottól pedig még körülbelül egy hetet kell szenvednünk. A Kárpát-medencében oly gyakran változó időjárás azonban kedvez ebből a szempontból, ugyanis a szél általában 3-4 napon belül kifújja a sűrűn gomolygó, fojtogató füstöt.

A szmog nem csak a nagyvárosokra jellemző. A völgyekben ugyanis olyannyira megrekedhet a levegő, hogy az itt élők ugyanolyan légszennyezettségnek lehetnek kitéve, mint a nagyvárosok lakói.

Szmog és szálló por


2008. októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik. Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell.>>

Szmogszennyezettség esetén a levegőben elsősorban a szálló por mennyisége növekszik meg, ami a levegőben szálló szilárd részecskéknek az összessége, s közel sem azonos azzal a porral, amit egy poros úton járva lélegzünk be. A szálló por különböző méretű részecskékből áll (általában még az emberi hajszál átmérőjénél is kisebbek), s ez okoz komoly egészségügyi kockázatokat. A napi megengedett koncentráció, s egészségügyi határérték 50 mikrogramm/köbméter. Ha efölé emelkedik a légszennyezettség, az már kifogásoltnak tekinthető – folytatta a szakértő.

Ha a szállópor mennyisége eléri a 75 mikrogramm/köbmétert, és ez három egymást követő napon fennáll, akkor erről a lakosságot a harmadik napon és az ezt követő hasonlóan szennyezett napokon tájékoztatni kell. Ha a napi átlag koncentráció meghaladja a 100 mikrogramm/köbmétert két napon keresztül, akkor a harmadik naptól az időjárás előrejelzések figyelembevételével egy súlyosabb állapotot jelentenek be a hatóságok, mégpedig a szmogriadót. Az igazi intézkedések ettől a bizonyos harmadik naptól lépnek életbe, előtte csak tájékoztatási fokozatról beszélhetünk.

Az emfizéma


Az emfizéma a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyik típusa, mely az alsó légutak, léghólyagocskák visszafordíthatatlan tágulatával jár. A folyamat hátterében falpusztulás áll, melynek kiváltó oka számos lehet: első helyen a dohányzást kell megemlítenünk. A betegek száma egyre nő, de sokan csak későn kerülnek orvoshoz. Tüdőtágulat: az emfizéma és tünetei.>>

Le az autóval!

Ezek az intézkedések azért szükségesek, hogy csökkentsük a szállópor-koncentrációt, s javítsuk a levegőminőséget. A vörös vagy fekete környezeti minősítési emblémával ellátott autók például ilyenkor nem közlekedhetnek, és a nagyüzemek kibocsátása is korlátozható – mondta Páldy Anna.

De nem csak az autósok terhelik a környezetet, s okozzák a szmogot. A fa- vagy vegyestüzelésű kazánt használók ugyanúgy szennyezik a levegőt. – Erre a 3-4 napra ezért érdemes a vegyestüzelésű kazánokat használóknak visszaállni a gáztüzelésre, mert a gáz égésterméke sokkal tisztább, sokkal kevésbé szennyező, így jelentős mértékű javulás érhető el – tette hozzá a szakértő.

Tizenhatezer halott évente

A kibocsátást csökkenteni már csak azért is érdemes, mert a Levegő Munkacsoport egy korábbi tanulmánya szerint évente 16 ezer ember hal meg hazánkban a légszennyezettség miatt. Ezzel egyébként elsők vagyunk Európában a légszennyezettség okozta halálok számában.

{$hirdoboz1603}Az apró szemekben kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por (PM10), ólom, higany, és benzol is található, de ha ez nem volna elég, bizonyítottan rákkeltő hatású anyagok és vegyületek is jelen vannak a szennyezett levegőben (arzén, kadmium, nikkel, króm, berillium, vinil-klorid, stb.).

Ezek az apró porszemek pedig ugyanolyan hatással vannak a tüdőre, mint a dohányzás, így akár tüdőrákot is okozhatnak. A részecskék olyan aprók, hogy nem állnak meg az orrban, mint a nagyobb porszemek, hanem lejutnak a tüdőbe, és így bekerülnek az agyba és a véráramba is. Ha sokáig kénytelen szennyezett levegőben élni valaki, kialakulhat krónikus hörghurut, hörgtágulat is, az asztmásoknál pedig roham is.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján is közzéteszi az aktuális légszennyezettségi adatokat: http://oki.wesper.hu/.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Legutóbb frissült: 2013.01.07 09:41
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Hasmenés ellen
A hasmenésnek számtalan oka lehet. Ne hagyja figyelmen kívül, van megoldás! (x)
Tisztálkodás, ápolás és védelem – mindhárom elengedhetetlen.
A testnek és a léleknek is a tavaszi, majd a nyári napsütés, a napfény, a kellemes hőmérsékleten, szerencsés esetben, a tiszta, szabad levegőn való tartózkodás,...
Légzésünk anélkül működik, hogy gondolni kellene a lélegzetvételre, nem tudatosan irányítjuk. Egy felnőtt ember 12-15-ször vesz levegőt egy perc alatt,...
2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket,...