A cselekvőképtelenség

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent, illetve hiányzik, és emiatt részleges (meghatározott ügycsoportra vonatkozó) vagy teljes körű gondnokság alá helyezése indokolt.

Kiskorúak korlátozott cselekvőképessége

Alapesetben korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, továbbá cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül

• a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
• b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl: napi bevásárlás);
• c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat (pl: nyári diákmunka keretében szerzett jövedelem);
• d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (tehát a szerződésből csak előnye származik a 14-18 év közötti gyermeknek); és
• e) ajándékozhat a szokásos mértékben (ennek mértéke minden esetben egyedi elbírálás alá esik).

Cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség

Cselekvőképtelennek számít azonban az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, és korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

Korlátozottan cselekvőképes személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. A Felek közötti vitás ügyben a gyámhatóság dönt. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

• a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
• b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl: napi bevásárlás);
• c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
• d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
• e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik és emiatt körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.

Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége jognyilatkozata megtételekor teljesen hiányzik. Cselekvőképtelen személy által tett nyilatkozat minden esetben – a végintézkedés kivételével – semmis, kivéve, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.