A légszennyezettség veszélyei, légszennyező anyagok

WEBBeteg összeállítás
frissítve:

Tiszta levegővel, főleg az emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. A szennyező anyagok szervezetünkre terhelően hatnak. Cikkünkből kiderül, mik a veszélyeik és mit tehetünk a káros hatásaik mérséklése érdekében.

Milyen egészségügyi problémákat okozhat a légszennyezettség?

Kutatások szerint a légszennyezettség miatt nőhet a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülés és az érelmeszesedés kockázata. A légszennyező anyagok az asztmás betegek jellemzően gyulladt légutait is irritálják, fokozva ezzel a tüneteiket. A légyszennyezettség megváltoztathatja az agyfunkciót és a magzat fejlődő agyának is árthat. Összefüggés lehet a növekvő légszennyezettség és a mélyvénás trombózis kialakulása közt, illetve a légszennyezettség közrejátszik a gyermekkori asztma kialakulásában.

Mikor és mitől nő a légszennyezettség?

Minden évszakban lehet magas a légszennyezettség.

Szmog és járműforgalomDe télen jellemzően a ködös, párás idő miatt, főleg gyenge légmozgás mellett, a szélvédett völgyekben, illetve különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mentén, erőművek, háztartási fűtés (vegyes tüzelésű, kályhával, kazánnal, fával, hulladékkal történő fűtés), dohányzás, járművek kipufugó gázai miatt elsősorban a felhalmozódó szennyező részecskék jelentenek gondot.

A nyári hőségben viszont jellemzően a talajközeli ózon koncentrációja dúsulhat fel, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Emellett persze a többi légszennyező anyag (közlekedésből, dohányzásból, ipari létesítményekből eredő) koncentrációja is megemelkedhet bármikor.

A meteorológiai viszonyok is meghatározó szerepet játszanak a légszennyezettség mértékében, ami az emberi légszennyező tevékenység nélkül önmagában nem okozna gondot, de minthogy ez sajnos fennáll, nem tekinthetünk el a meteorológiai viszonyoktól sem. Például a csapadék és a szél általában kimossa a légkörből a szennyező anyagokat, ellenben ha nem hullik csapadék és szélcsendes az idő, különösen magas páratartalom (pl. köd) mellett, a légszennyező anyagok tartósan megmaradnak a levegőben és feldúsulnak benne.

A leggyakoribb légszennyező anyagok és káros hatásaik

Nitrogén-dioxid

A nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből, valamint az energiatermelésből és a fűtésből származnak. A nitrogén-monoxid a légkörben jelen lévő oxidáló anyagok hatására a külső légtérben gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, ami egy irritáló hatású gáz. A nitrogén-oxidok magas koncentrációban hozzájárulnak a szív és a tüdő betegségeihez, valamint csökkentik a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

A nitrogén-dioxid és reakciótermékei növelik a különféle légzőszervi tünetek kockázatát, csökkent tüdőfunkciót okoznak. Az asztmások érzékenyebben reagálnak, de a rendkívül magas koncentráció már egészséges embereknél is a légutak összeszűküléséhez vezet.

Szén-monoxid (CO)

Tökéletlen égéskor keletkező gáz, mely súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, ezáltal károsítja az agyat, a tüdőt és a szívet. Tartós belélegzése akár halálhoz is vezethet, de gyakori, hogy időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. A szén-monoxid-mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző.

Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxid-mérgezés lehetősége.

Ózon

Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, főleg a hörghurutot és az asztmát. Hosszabb ideig tartó fizikai munka mellett egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is okozhatja. A magas ózonkoncentráció jelentősen súlyosbíthatja a pollenallergiás betegek tüneteit.

Az ózon hatásai - Kutatás
A légúti betegségek halálos kimenetelének valószínűsége 50 százalékkal nő akkor, ha valaki hosszú időn át nagy koncentrátumú földfelszíni ózonnak van kitéve. Korábbi kutatások csak azt mutatták ki, hogy az ózonkoncentráció megugrása után gyakoribbakká válnak a szívrohamok vagy az asztmás rohamok, és a sportolás sem ajánlott magas ózonszint esetén. A 2009-es tanulmány ezzel szemben a felszíni ózonnak való tartós kitettség hatásait vizsgálta. A következtetés az, hogy nemcsak az ózonszint csúcsértékeit kell csökkenteni, hanem a hosszú távú, halmozódó kitettséget is, jelentette ki George Thurston, a New York-i Egyetem orvostudományi karának kutatója. (Független Hírügynökség)

Kén-dioxid (SO2)

Elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén légúti görcs alakul ki. Az asztmásoknál súlyosabb reakció jelentkezik, mint egészségeseknél. A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgőösszehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

Szálló por

A szálló por káros hatással van a légzőrendszerre és kardiovaszkuláris megbetegedéseket okoz. A szállópor-részecskék gyorsítják az érelmeszesedés kialakulását, illetve súlyosbítják a már fennálló betegséget, növelik a tüdőrák kockázatát, valamint a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) okból bekövetkező halálesetek számát (0,1-2,5 mikrométer nagyságú részecskék), a tüdőgyulladás, a krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedések rizikóját (2,5-10 mikrométer átmérőjű részecskék), valamint az ischaemiás szívbetegségek, ritmuszavarok és szívelégtelenség miatti halálesetek számát (0,1-10 mikrométer átmérőjű részecskék).

A szmog típusai

A szmognak két típusa ismert:

  • A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező, redukáló hatású londoni típusú szmog, mely az asztmás betegek állapotát jelentősen rontja.
  • Az erős ultraibolya sugárzásnak, a közlekedési járművek által kibocsátott szennyezőanyagok nagy mennyiségének és a levegőmozgás hiányának következtében kialakuló, oxidáló hatású Los Angeles-i típusú szmog erőteljes nyálkahártya-izgató hatású, köhögést és könnyezést okoz.

Hogyan védekezhetünk?

  • A határértéket meghaladó mértékű légszennyezés esetén kerüljék a szabadban való tartózkodást és a szellőztetést! Figyeljék az erre vonatkozó előrejelzést, különösen a légúti betegségekben szenvedők!
  • Lehetőség szerint részesítsék előnyben a tömegközlekedést!
  • Tilos az avar és kerti hulladékok égetése!
  • A beltéri szennyező anyagok szintje csökkenthető a dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a vegyszerek használatának mellőzésével.

Tipp Kövesse nyomon a WEBBeteg orvosmeteorológiai jelentését!

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Dr. Kónya Judit, családorvos, Bak Marianna, biológus
Egyéb források: Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budai Allergiaközpont

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.