A cirkadián ritmus jelentése

A szervezet cirkadián ritmusának (élettani napszaki ritmusának) nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Ezek a folyamatok általában egy nap köré rendeződnek, és minden egyes nap újrakezdődnek. Erre utal a cirkadián kifejezés is, mely a latin circa (körül, megközelítőleg) és a diem (nap) szavakból tevődik össze.

Napszaki ismétlődést mutat például a táplálékfelvétel vagy az alvás, de hasonló mintát követ egyes hormonok termelődése, a sejtek megújulása és a testhőmérséklet normál ingadozása is. Ezek a folyamatok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges energiát és teszik lehetővé a pihenés alatti feltöltődést. Lelki folyamataink is befolyása alatt állnak: normál esetben például a hangulatunk a nap első felében jobb, és ahogy fáradunk, estére kissé rosszabb lesz. Ugyanez jellemzi a gondolkodást, koncentrációt, energiaszintet, stressztűrő képességet stb.

Miért fontos, és mi szabályozza a cirkadián ritmust?

A fenti biológiai folyamatok közös jellemzője, hogy a ciklusok hossza és lefutása az adott élőlény veleszületett tulajdonsága. Külső tényezők hiányában a ciklusok mindig szabályosan, ugyanúgy ismétlődnek. Jól megfigyelhető ez egyes növényeken, melyek teljes sötétben tartva, fény hiányában is a napszaknak megfelelően mozgatják a leveleiket.

A cirkadián ritmust a sejtjeinkben megtalálható gének szabályozzák belülről, bizonyos külső hatások (világosság-sötétség, étkezés, munkavégzés, mozgás, társas kapcsolatok) pedig kívülről befolyásolják.

Ennek a meglehetősen bonyolult rendszernek a kialakításáért és fenntartásáért az agy alsó felületén található hipotalamusz egyik idegsejtcsoportja, a szuprakiazmatikus mag felelős. Ez az idegsejtcsoport rendezi össze (szinkronizálja) az egyes sejtjeink-szerveink belső ritmusát a külső behatások ritmusával. Többek között teszi ezt azáltal, hogy szabályozza a tobozmirigy melatonintermelését.

A melatonin sötétség hatására fokozódó felszabadulása jelzi a szervezetnek, hogy éjszaka van, és beindít egyes biológiai folyamatokat, illetve szinkronizálja azokat. Például az éjszaka aktív állatok esetében (denevér) növeli az aktivitást, a nappal aktívaknál pedig felkészít a pihenésre, regenerációra, növekedésre (gyerekek esetében a növekedési hormon éjszaka termelődik).

A melatonin sötétedéskor megemelkedő szintje biztosítja a pihentető mély alvást, a friss ébredést és az aktív, fáradtság nélküli nappalokat. A melatonin kiválasztása gyermekkorban van a tetőpontján, 20 éves kor után lelassul, 40 éves kortól jelentősen csökkenni kezd, míg időskorra teljesen megszűnik. Ezért, ahogy öregszünk, gyakran biológiai okokból is álmatlansággal vagy alvászavarral is szembe kell néznünk.

A melatonin szintjén kívül a maghőmérséklet és a vér kortizolszintje is utal a cirkadián ritmus változására.

Mi történik a ritmus felborulásakor?

A legújabb kutatási adatok azt mutatják, hogy a cirkadián ritmus felborulása, eltolódása komoly következményekkel jár (pl. depresszió, el- és átalvási nehézségek). Történhet ez belső elállítódás következtében (genetikai prediszpozíció, családi előfordulás) “magától” is, de fontos szerepet játszik benne az életmód, a környezeti hatások, a stressz, vagy természetes ritmusunk felborulása, pl. egyeseknél a váltott műszakos munka esetén.

A kampányszerű munka vagy tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a tévé mellett történő elalvás mind negatívan hathatnak cirkadián ritmusunkra. A számítógépek, a tévé, illetve a mobiltelefonok kékes fényei összezavarják szervezetünk melatonintermelését, mivel ennek a retinán keresztül érkező fényhatások befolyásolják a termelését. A melatoninszintünkre hatással van a táplálkozásunk és bélflóránk összetétele is. A túlzott cukor- és alkoholfogyasztás jelentősen csökkenti a melatonin szintjét.

Ez is érdekelheti Mit együnk, hogy megőrizzük bélflóránk egészségét?

Az arra hajlamos egyéneknél ezek a hatások felboríthatják az élettani napi ritmust, és betegségekhez vezethetnek. Persze, az erős behatások – munkahely elvesztése, gyász, válás, gyermekszületés –, amelyek alapvetően megváltoztatják életünket, szintén nagy jelentőséggel bírnak. Bebizonyosodott, hogy leginkább a krónikus alvászavar, a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás és néhány más betegség hátterében is azonosítható a felborult cirkadián ritmus.

Ez is érdekelheti Alvás napközben - Milyen a hatása?

Szerző: WEBBeteg
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos