A mozgás jó az emlékezetromlás ellen

Már heti két és fél órás sportolással is hatékonyan léphetünk fel a memóriavesztés ellen. A rendszeres testmozgás hatékonyabbnak bizonyult, mint a gyógyszeres kezelés.

A mozgás nem csak testileg tart formában, hanem arról is gondoskodik, hogy szellemileg is fittek maradjunk. Ausztrál kutatók nemrégiben arra kaptak tudományos bizonyítékot, hogy a kellő mennyiségű sportolással múltbéli emlékeinket is megóvhatjuk az enyészettől.

A Melbourne-i Egyetem tudósai, összesen 138 olyan, ötven évesnél idősebb tesztszemély részvételével folytatták le kísérleteiket, akik a vizsgálódások kezdetén memória-problémákkal küszködtek, ám orvosi szempontból még nem igényeltek beavatkozást. A kísérletek végére mindannyian javítottak emlékezési képességeiken.

Az ausztrál kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy fél évig minden héten, legalább háromszor sportoljanak – a sportolás alatt kis igénybevételt megkövetelő testmozgást értettek, és nem maratoni futásra való felkészülésre kérték a középkorú résztvevőket. Ennek megfelelően a legtöbben a sétálást választották, s a vizsgálódások után is megtartották ezt a szokásukat.

A Nicola Lautenschlager vezette kutatócsapat, egy 70 fokozatú Alzheimer skálán (úgynevezett Alzheimer’s Disease Assessement skálán) értékelte a résztvevők teljesítményét, amely az emlékezés-, a tájékozódás-, a koncetrálás-, megítélő-, beszédkészséget és gyakorlati képességeket takart.

Már féléves testi aktivitás előnyei is egyértelműen éreztették hatásukat: a rendszeresen mozgók átlagosan 1,3 ponttal jobb eredményt értek el, mint annak a kontrollcsoportnak a tagjai, akik nem végezték a rendszeres sétálást.

Jobb közérzet

A tizennyolc hónapig tartó kísérlet után a „sportos” csoport tagjai átlagosan 0,69 ponttal körözték le a mozgást kerülőket.

„Az elsőre alacsonynak tűnő érték azonban nem lebecsülendő” – hangsúlyozza Lautenschlager – „mivel az aktívabb csoport tagjait csak nagyon csekély testmozgásra kértük. A vizsgálatok sikere még így is jóval jelentősebb, mint a hagyományos gyógyszeres beavatkozással kezeltek esetében.

Az első tesztév után, amikor azt kértük a résztvevőktől, hogy hagyják abba a testmozgást, jóval látványosabb eredménypontokról beszélhettünk.” Ami a pontoknál is fontosabb: a csoport tagjai arról számoltak be, hogy közérzetük – hála a mértékletes sportolásnak – érzékelhetően javult, kevesebben szenvedtek depressziós tünetektől, mint vizsgálódásaink előtt, és emellett a szív- és érrendszeri vizsgálatok is kedvezőbb eredménnyel zárultak.

Világszerte közel 27 millió embert kezelnek alzheimer-kórral. A szám – a kutatók számítása szerint – 2050-ig elérheti a 106 milliót is, s ennek megfelelően szinte népbetegségnek számít. Ha a technológia lehetővé tenné a betegség 12 hónappal korábbi felismerését, 9,2 millió esettel kevesebb ilyen jellegű megbetegedés lenne a Földön – hangsúlyozzák a szakértők.

Forrás: fucus.de
K.J., fordító
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos