A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának okai, megelőzése

Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

A rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása világszerte növekszik. Leggyakrabban a hám eredetű basal sejtes (basalioma) és laphám sejtes (spinalioma), illetve a festéksejtekből kiinduló melanoma fordul elő. Kialakulásukban nagy szerepet játszanak a bőrfelszínt érintő különböző behatások. Ezek az évek, évtizedek során összegződnek, amíg rosszindulatú elváltozás alakul ki.

A bőrdaganatok téma cikkei
Bőrdaganatokról általában
Bőrdaganat típusok szerint

A rosszindulatú bőrdaganat esélyét növelő főbb tényezők

Bőrtípus - A rosszindulatú bőrdaganatok szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport az I-es és II-es típusú bőrtakaróval rendelkező egyének, akikre jellemző a világos színárnyalat, a szőke vagy vöröses haj, a vékony bőr. A sötét bőrű (VI-os típus) emberek védve vannak a napsugárzás ellen, így bennük festékes bőrdaganatok kialakulására kevésbé kell számítanunk.

Napozás - A napsugárzás káros hatásai elől a Földünket borító sztratoszféra véd. Ennek vékonyodása esetén ózonlyukak keletkezhetnek, amelyek a Nap ultraibolya (UV) A és B sugárzó egységeit is átengedik. Napjainkban Ausztrália lakosai vannak kitéve ezen káros sugárzásnak.

Fokozott a bőrdaganatok kialakulásának veszélye, ha gyermekkorban többször volt kitéve direkt napsugárzásnak, és ez gyulladásos tüneteket okozott (pl. világos bőrűek télen az Egyenlítő közelében tartózkodnak). A bőrrákok kialakulásának más a folyamata, ha időszakos (intermittáló), krónikus vagy több alkalommal, de nagyobb bőr károsodást okozó napsugárzásnak van kitéve a bőr.

Erős UV sugárzás mérhető a hófödte, napfényes helyeken, ezért a téli sportok művelésénél is fokozott fényvédelemre van szükség.

Szolárium - Egyértelműen bizonyított, hogy a mesterséges fényforrással rendelkező napozóágyak, szoláriumok káros UVA sugarakat bocsáthatnak ki. Amennyiben ezek ellenőrzése nem történik meg, úgy a szolárium használók körében is gyakoribbá válik a bőrdaganat. A fentiek alapján igazolódni látszik, hogy a jobb gazdasági körülmények között élőknél számítani lehet a bőr rosszindulatú elváltozásaira.

Foglalkozások - Közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve a szabadban dolgozók. Ruhájuk által nem fedett területeken (arc, nyak, felső végtagok) gyakrabban alakul ki a bőr rosszindulatú elváltozása. Évtizedekig repülőgépeken dolgozók, beleértve mind a polgári mind a katonai pilótákat és utaskísérőket, szintén fokozott ionizáló sugárzásnak vannak kitéve. Ezen egyének fokozott ellenőrzése szükséges esetleges bőrdaganatok kialakulása miatt.

A megelőzés a fent részletezett mindkét csoportban a bőr takarása, illetve fényvédők alkalmazása. Ennek a szakmai javaslatok alapján legalább 30-as faktorúnak kell lennie.

Sugárkezelés - Mind az UV-A mind az UV-B sugárzásnak igazolt a DNS-károsító hatása, továbbá egyéb ionizáló sugárzás is károsodást okozhat a bőr – viszonylag gyorsan osztódó – sejtjeiben. Először a gyulladásos anyagok szaporodnak fel, kisebb érkárosodások alakulhatnak ki, majd rosszindulatú elváltozások. Indokolt ennek alapján a terápiás céllal alkalmazott sugárkezelés után évekig, évtizedekig követni a beteg állapotát nemcsak a betegség kiújulása miatt, hanem esetleges másodlagos bőrdaganatok megjelenése miatt is. Szakirodalmi adatok prosztata, egyéb kismedencei, illetve emlődaganatok besugárzása után jelentkező bőrdaganatokról számolnak be.

Anyajegyek száma - Amennyiben a bőrtakarót több, mint 50 festékes képlet fedi, úgy nagyobb a rizikó arra, hogy nem típusos bőrelváltozások, ezen belül rosszindulatú daganatok – főleg melanoma – alakuljanak ki.

Családi hajlam - Családi öröklődő formában génkárosodást igazoltak, mely a bőr öregedését segíti elő. Esetleg genetikai szűrés eredménye alapján indokolt a fokozott óvatosság. Hasonló öröklődési eltérés igazolható azon egyéneknél, akiknél a bőr különböző területein és időben jelennek meg rosszindulatú elváltozások.

A szervezet védekezőképessége is szerepet játszik

Az utóbbi néhány évtizedben észlelték, hogy a szervezet védekezőképességének csökkenése esetén szintén megnő a bőrdaganatok száma. Ennek veleszületett formája is ismert. A szervtranszplantáltak körében gyakoribbá váltak a rosszindulatú bőrdaganatok (más malignus betegségek mellett). Hasonlóan a szervezet védekezőképességének csökkenése miatt alakul ki különböző fertőző betegségek következtében (pl. HIV). Egyéb vírusfertőzés tételezhető fel a bőr nyirokrendszeréből kiinduló bőr limfómák esetén.

Abban az esetben, ha a műtéti hegek elhúzódó jelleggel vagy ún. „vadhússal’, azaz keloiddal gyógyulnak, akkor ezek területén szintén daganatok alakulhatnak ki a hosszantartó gyulladás következtében.

Vegyi anyagok, gyógyszerek

Áttéteket okozó bőrdaganatok kezelése során néhány éve olyan gyógyszereket is alkalmaznak, melyek során egyes laphám eredetű daganatok száma növekedett. Ilyen esetekben mérlegelni kell, hogy a kiterjedt betegséget kezelik-e a bőr egyéb daganatainak minimális kockázata mellett. A bőr rendszeres vizsgálatával kis kiterjedésű, másodlagos bőrdaganatok is felismerhetőek és általában sebészi úton könnyen kezelhetőek.

Néhány egyéb gyógyszer szedésekor a beteg napfényen tartózkodása esetén fokozott bőrreakciók alakulnak ki (az anyagok fényérzékenyítő hatással rendelkeznek). Közlemény számol be1, hogy tetraciklin adása után a basalioma kialakulása kismértékben növekedett, míg ilyen összefüggést laphámsejtes karcinóma és melanoma megjelenésével nem tudtak igazolni.

Azokban az esetekben, amikor a bőrt közvetlenül hosszan tartó daganatkeltő anyag éri (pl. arzén, kátrány származékok, bőr kikészítés során felhasznált anyagok), akkor szintén lehet számítani bőrrák kialakulására. Az iparilag fejlett országokban, nemzetközi szinten is szabályozott szigorú feltételek mellett lehet forgalmazni új vegyi termékeket. A piacra kerülés előtt a bevezetésre kerülő vegyület karcinogén hatását is ki kell zárni. Nemzetközi szervezet (International Agency for Research on Cancer) összeállítása alapján a különböző vegyületeket csoportosították azok lehetséges daganatkeltő hatásának megfelelően.

A bőrdaganatok megelőzési lehetőségei

Önvizsgálat és szűrés - A rosszindulatú daganatok kialakulása többlépcsős folyamat, amelyben a legfontosabb az időben történő felismerés. A bőrfelszínen is felismerhetők – főleg a hám eredetű elváltozásoknál – olyan elváltozások, amelyek a későbbiek során rosszindulatúvá válhatnak. Abban az esetben, ha ezeket a daganat előtti, úgynevezett premalignus eltéréseket felismerjük és kezeljük, akkor tünet- és panaszmentes állapot érhető el. Javasolt rendszeresen, nyári hónapokban havonta, a többi időszakban kb. 3-4 havonta a bőr önvizsgálata. Bizonyított tény, hogy azok az egyének, akik rendszeresen részt vesznek szűrővizsgálatokon, a daganat megelőző állapotai is felfedezhetők, illetve a rosszindulatú elváltozások időben felismerhetők.

Újabb kutatások
Napjainkban az orvostudomány a szervezetben és a bőrfelszínt is borító mikroorganizmusok szerepét kutatja. Lehetséges, hogy bizonyos mikrobionok (baktériumok és vírusok) védőfunkciót töltenek be a nyálkahártyákon (száj, vastagbél stb) és a kültakarón. Megváltozott összetételük betegségek kialakulását okozhatják: a bőr gyulladásos folyamatait indíthatják el, melyek a későbbiek során rosszindulatú daganatok keletkezéséhez vezethet.

Fényvédelem - A felismerés és szűrés mellett életmódunkkal is tehetünk a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának megelőzéséért. A tumoros elváltozás fő oka az ultraibolya sugárzás (UB) A és B tartománya. Így a megelőzés első foka a fényvédelem. Hosszabb ideig napfény sugárzásnak kitett egyéneknél javasolt a bőrfelület fedése: hosszú ujjú ruházat, kalap, amely a nyakat, tarkót is védi, napszemüveg használata. Árnyékos helyen való tartózkodás javasolt. Érzékenyebb bőrűeknek – I-es és II-es típusúak – magasabb faktorú naptejek használata fontos, hogy a bőrtakaróban gyulladásos folyamatok ne induljanak el, amelyek később rosszindulatú daganatot okozhatnak. A szoláriumok használatával a bőrrákok, különösen a legveszélyesebb típusú, a melanoma malignum betegségek száma nagymértékben megnőtt.

Újabb megfigyelések alapján nagyon vékony rétegben alkalmazott nanopartikulumok megvédhetik a bőrt a káros hatások ellen. Szilicium, ezüst összetevőik alapján főleg az UV-B sugárzás okozta elváltozások mértékét csökkentik.

Egészséges táplálkozás - Friss gyümölcsök, zöldségfélék, csíráztatott magvak nagy mennyiségben tartalmaznak flavonoidokat, karotinoidokat és egyéb antioxidáns hatással bíró anyagokat. Ezek a szervezetben képződő daganatképződést elősegítő anyagokat semlegesíthetik, így feltételezhetően a bőrrákok megelőzében is szerepet játszhatnak.

Dr. Baki MártaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

Hivatkozások:
1 LIWQ, Drucker AM,Laden F és mts-ai: Tetracycline use and risk of incident skin cancer: a prospective study. Br.J.Cancer 118: 294-98. 2018.

Legutóbb frissült: 2018.12.29 15:33
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 A csípőízület kopása
Mi okozza? Milyen tünetekkel jár? Hogyan lehet megelőzni, kezelni?
A bőrdaganat összefoglaló elnevezés, amely eredetét, jellegét, kezelését és kilátásait tekintve különböző daganattípusokat foglal magába. A bőrben...
A Merkel-sejtes bőrdaganat a bőrben elhelyezkedő speciális sejtekből, a Merkel-sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat. A betegség ritka: évente...
Az aktinikus, vagyis napfény okozta keratózis akkor alakul ki, ha az ultraibolya sugárzás vagy szoláriumozás következtében a bőr súlyosan károsodik. A...