Tudnivalók a húgycsődaganatról

A húgycső rosszindulatú daganatai az európai országokban az összes rosszindulatú elváltozások 1 százalékát sem érik el. Magyarországi adatok alapján ez a betegség évente 50-nél kevesebb esetben kerül felismerésre. Férfiaknál gyakrabban fordul elő.

Megkülönböztethetjük egymástól a csak húgycsőben előforduló, illetve az úgynevezett „lecsöpögő” formát. Utóbbi esetben a húgyutak felső területéről – vesemedence, húgyhólyag – a rosszindulatú sejtek tovább haladnak, és megtapadnak a húgycsőben.

Mi okozhat húgycsődaganatot?

Abban az esetben, ha csak a húgycsőben alakul ki az elváltozás, oki tényezőként szerepel a gyakori fertőzés, vagy egy korábban alkalmazott helyi sugárkezelés, amely szintén növeli a húgycsődaganatok rizikóját. Gyakran telepszenek meg ezen a területen baktériumok vagy vírusok katéterezés vagy folyamatos katéter viselés során. Férfiaknál a humán papilloma vírus szerepét (HPV) is figyelembe kell venni. Nők esetén a húgycső rövidebb, és benne kis kitüremkedések (divertikulumok) találhatók, melyekben gyulladás alakulhat ki.

Figyelmeztető tünetek

Húgycsődaganat fennállására a gyakori vizelés vagy a vizeletürítés nehezítettsége, a vizelet sugarának változása, illetve vér megjelenése esetén kell gondolni. Kiterjedtebb esetekben helyi vagy kismedencei, az alhasra kisugárzó fájdalom, lágyéktáji nyirokcsomó-megnagyobbodás észlelhető.

Gyanú esetén a következő vizsgálatokra és terápiára számíthat

Fizikális vizsgálatot követően hasi- és kismedencei ultrahang, CT- és MR-vizsgálat, mellkasröntgen végzése javasolható. A pontos diagnózis felállításához a szövettani mintavétel elengedhetetlen. A szövettani kép több mint 50%-ban ugyanolyan, mint a többi húgyutakból kiinduló daganattípus esetén, ennél kisebb arányban fordul elő laphám-, illetve mirigyhámdaganat.

Fontos tudni, hogy a húgycső szövetei közé milyen mélyen terjedt az elváltozás. A kezelés megkezdése előtt tisztázandó a nyirokcsomók állapota: a húgycső felső szakaszában elhelyezkedő tumor férfiak esetében a kismedence felé terjedhet.

Abban az esetben, ha a daganat csak felületes, akkor a szövettani mintavétel után nemzetközi ajánlások alapján BCG, esetleg valamilyen citosztatikum adása javasolt. Nagyobb elváltozás esetén kiterjesztett műtét (az érintett húgycső szakasz, szükség esetén az egész húgycső eltávolítása a környező szövetekkel együtt) végzendő. Az operáció során lézersebészet is alkalmazható. Amennyiben lehetséges, a húgycső záróizmait meg kell kímélni, hogy ne alakuljon ki vizelettartási nehézség, vagyis inkontinencia. Tervezett kiterjesztett műtét előtt egyre inkább elterjed a beavatkozás előtt alkalmazott kemoterápia. Összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a betegek túlélése jobb abban az esetben, ha a műtét előtt alkalmazzák a kemoterápiát, mint ha csak operáció után kapnak a betegek citosztatikus kezelést. A kemoterápia fő alkotó eleme a ciszplatin, de emellett adható többek között gemcitabin, metotrexat és vinblasztin. Laphámkarcinoma esetén 5-fluorouracyl, mitomycin a javasolt készítmény.

Sugárkezelés főleg nők esetén jön szóba, de szükség esetén – főleg a nyirokcsomók vonatkozásában – férfiaknál is alkalmazható. A sugárterápia hatékonyságát növelni lehet egyidőben adott citosztatikummal.

Milyen életkilátásai vannak egy húgycsődaganatos betegnek?

A húgycsődaganatok esetén a betegek 5 éves túlélése 70% körül mozog.

Befolyásoló tényezők:

• a beteg életkora,
• fennálló egyéb betegség,
• a rosszindulatú elváltozás kiterjedése,
• a daganat nagysága és elhelyezkedése,
• a szövettani altípus.

Fontos tényező ezeken kívül az elvégzett műtét típusa, és az, hogy a húgyutak egyéb területén előfordul-e kimutatható daganat. A komplex kezelés eredménye rosszabb, hogyha a betegség kiújult formája észlelhető, mint az újonnan felfedezett rosszindulatú elváltozásé.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus