A világossejtes veserák tünetei és kezelése

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

A felnőttkori rosszindulatú daganatok 3 százaléka vesedaganat, előfordulási gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan, évi 2-4 százalékkal emelkedik. Ennek 80 százaléka az úgynevezett világossejtes veserák.

A téma cikkei

3/1 Világossejtes veserák
3/2 Vesemedence-daganat
3/3 Wilms-tumor

A világossejtes veserák (hypernephroma, Grawitz-tumor, adenocarcinoma renis) a vizelet kiválasztásáért felelős vesecsatornácskákból kiinduló daganat.

Előfordulása férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőkben, rendszerint az élet 5-6. évtizedében jelentkezik.

A világossejtes veserák kialakulásában több, külső és belső tényezőnek is szerepet tulajdonítanak, de kialakulásának pontos oka ismeretlen. Bizonyos esetekben a családi halmozódás, genetikai faktorok, különböző immunológiai tényezők, betegségek, károsító anyagok (benzin, nehézfémsók) szerepe vetődik föl. A zsír és fehérjedús táplálékot fogyasztók körében nagyobb a megbetegedési arány, a dohányzással pedig 1,4-2,5-szörösére nő a megbetegedés veszélye.

A világossejtes veserák növekedése során ráterjedhet a szomszédos szervekre. Leggyakrabban a mellékvesét, a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet éri el. A véráram útján más szervekbe (tüdő, csontok, agy) is adhat áttéteket.

A világossejtes veserák tünetei

A veseparenchymából kiinduló daganat nagyon sokáig tünetmentes lehet, és csak más okból végzett vizsgálat, vagy szűrővizsgálat találja meg.

Tünetek leginkább előrehaladott állapotban jelennek meg. Ezek a késői tünetek a következők:

A veserák szokványos leginkább késői tünete a vérvizelés, a deréktáji fájdalom és a tapintható tumor. A vérvizelés különböző mértékű lehet. Lehet, hogy csupán a vizelet laboratóriumi vizsgálata során kerül felfedezésre az akkor még szabad szemmel nem látható vérvizelés.

Kissejtes veserák

Nagyobb mértékű vérzés már (különböző mértékben) szabad szemmel láthatóan is megfesti a vizelet színét. Fontos tudni azonban, hogy vérvizelés nemcsak vesetumor esetén fordulhat elő, húgyúti fertőzés, vesekövek és a vesét ért trauma is kiválthatja.

A deréktáji fájdalom lehet tompa állandó jellegű fájdalom, de lehet hasogató is. Előrehaladott esetben a daganatos vese a vesetájékon a bőrön át is tapinthatóvá válhat. Ritkán kialakulhat a here körüli vénák tágulata is, mely a herezacskóban tömlőszerű képlet formájában tapintható válik. Általános tünetként rossz közérzet, láz, súlyvesztés alakulhat ki.

Vizsgálatok világossejtes veserák esetén

A veserák diagnosztikájában napjainkban alapvető szerepe van a hasi ultrahangnak, illetve a hasi CT-vizsgálatnak. Az ultrahangvizsgálat során az 1-1,5 cm-es daganatok láthatóak. Kellő gyakorlattal a radiológus a tumort és a cisztát is el tudja különíteni. A pontosabb diagnózis felállításához, valamint a kiterjedés megítéléséhez elengedhetetlen a CT-vizsgálat elvégzése.

Veseangiográfia vagy angio-CT-vizsgálat végzésére akkor van szükség, amikor szervmegtartó műtétet terveznek. Ilyenkor a daganat még olyan méretű, hogy nincs szükség a vese teljes eltávolítására. A műtét előtt ezzel a vizsgálattal tudják felderíteni a vese vérellátását. Bizonyos esetekben az MR-vizsgálat segít tisztázni a diagnosztikus kérdéseket. Endoszkópos vizsgálattal a húgyutak valamennyi része vizsgálható, a daganatból történő mintavételre pedig az ultrahang vagy CT-vezérelt vékonytű aspirációs citológiai végzése biztosít lehetőséget. A nyirokcsomó, vagy távoli áttétek kialakulásának a megítélésében a CT-, illetve a PET-CT-vizsgálat, valamint a szcintigráfiás vizsgálat elvégzése lehet célravezető.

A világossejtes veserák kezelése

A veserák kezelésében elsődleges szerepe a sebészi kezelésnek van. Ennek lehetőségeit és eredményességét a daganat nagysága, szomszédos és távoli szervekre való ráterjedése határozza meg.

Veseeltávolítás. A tumor méretétől függően teljes vagy részleges veseeltávolítást végeznek. Részleges veseeltávolításra (szervmegtartó műtét) akkor van lehetőség, ha a daganat 3-4 cm-nél nem nagyobb.

A szervmegtartó műtét hátránya lehet, hogy az érintett vesében nagy a kiújulás veszélye. Ez az esetek 4-6 százalékban fordul elő. A korábban elterjedt nagy feltárás mellett ma már lehetőség van laparoszkópos műtétek elvégzésére is. Ha a tumor nem törte még át a vesetokot és nem tört be a vesemedencébe, kimutatható áttéteket sem képezett a műtét idején, a prognózis viszonylag jó, az 5 éves túlélés 85 százalékos.

Sugár- és kemoterápia. A veserák kezelésében a sugár- és kemoterápiának csak másodlagos szerepe van. A veserák sugárral és kemoterápiás szerekkel szemben ellenálló.

Az előrehaladott, áttétes veserákok kezelésében az úgynevezett célzott, daganatgátló kezelések új lehetőséget teremtettek. Mivel a vesedaganat dúsan erezett, ezért az úgynevezett érképződést gátló gyógyszerek alkalmazása - a daganatos sejtek tápanyag- és oxigénellátásának a redukciójával - hatékonyan csökkenti a daganat terjedését, előrehaladását.

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Előző oldal | 3/1 | 3/2 Vesemedence-daganat
Legutóbb frissült: 2018.09.19 18:28
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Sclerosis multiplex
Miért ritkább a férfiaknál? Ebben a tesztoszteronnak is szerepe lehet.
Nem kizárólag a nők problémája, gyakran előfordul a férfiaknál is.
"Miénk az első olyan kutatás, mely egyértelműen bizonyítja az összefüggést az akrilamid- bevitel és a veserák között"- mondja Janneke Hogervorst, a...