Diabéteszes ketoacidózis - Kómához is vezethet a cukorbaj

A diabétesz rettegett szövődménye a ketoacidózis, illetve ennek legsúlyosabb állapota, a ketoacidotikus kóma.

A ketoacidózis mindig az inzulin abszolút vagy relatív hiánya miatt következik be. Lehet a cukorbetegség első jelentkezése, de előfordulhat már ismert és kezelt diabéteszes betegnél szövődményként.

Milyen tünetek jelzik a ketoacidózist?

A diabéteszes ketoacidózis tüneteit részben a magas vércukorszint, részben a ketontestek felszaporodása okozza. A magas vércukorszint a vizet mintegy „kiszívja” a sejtekből így a szervezet kiszárad. A beteg sokat vizel, állandóan szomjúság gyötri, nyelve száraz, lepedékes, bőre könnyen ráncolódik, csökkent a bőrturgor, elmarad az izzadás. Nagyon gyengének érzi magát, vérnyomása alacsony, pulzusa szapora.

Az aceton felszaporodása jellegzetesen acetonszagú leheletet okoz. Ismétlődő hányások léphetnek fel, súlyosbítva az állapotot. A szervezet elsavasodása miatt, kompenzációs mechanizmusok következtében, a légzés szaporábbá és mélyebbé válik. A szervezet sóháztartása felborul.

A tünetekhez csatlakozhat a has fájdalma, főleg gyermekeken. Az arc egyre kipirultabb lesz, a szemek beesetté válnak. A beteg tekintete elrévedő, súlyos beteg benyomását kelti. A tudat egyre zavartabb, kezeletlen súlyos esetekben kóma, majd akár a halál is bekövetkezhet.

A ketoacidózis okai

Ilyen anyagcserezavar létrejöhet glükóz hiánya, illetve abszolút vagy relatív inzulinhiány miatt.

Inzulinhiányban a glükóz a vérpályában van, a sejtekbe nem jut be. Így magas a vércukorszint, a sejtekben pedig nincs elegendő glükóz.

Az inzulin hiánya többnyire a cukorbetegség első jelentkezésekor okoz drámai tüneteket. Adatok szerint kb. 25 százalékban ez az első manifesztáció.

Ilyenkor már olyan sok inzulintermelő béta-sejt pusztult el a hasnyálmirigyben, hogy nem tud a szervezet szükségleteihez képest elegendő inzulin termelődni.

Kezelt cukorbetegeknél az inzulinbeadás elmaradása, a diéta be nem tartása vezet ketoacidózishoz. Tipikusan nagy, zsírdús étkezések után alakul ki, ilyenkor a szervezetben felborul a szénhidrát és zsírégetés aránya. A tartós stresszel járó állapotokban az inzulin ellenében ható hormonok túlsúlya miatt következik be relatív inzulinhiány, és alakulhat ki súlyos állapot.

Lázas betegségek esetén a szervezet energiaigénye fokozódik. A normál állapotra beállított inzulin és cukorbevitel erre nem lesz elégséges. Ilyenkor fokozott zsírbontás jön létre, ismét csak relatív inzulinhiány mellett és kialakul a ketoacidózis.

A szervezet energiatermelése

Normális esetben szőlőcukorból (glükóz) nyeri a szervezetünk az energiát. A szőlőcukor molekulák az inzulin segítségével jutnak be a sejtbe, ott a mitokondriumokban (ezek a sejtek „erőművei”) szén-dioxiddá és vízzé égnek el, s e közben ATP-nek nevezett molekulák képződnek. Ezek szolgáltatják az energiát szervezetünk működéséhez.

Amennyiben ez nem lehetséges, mert a glükóz nem jut be a sejtekbe, a mitokondriumok a szőlőcukor helyett az úgynevezett szabad zsírsavakat kezdik el feldolgozni. Ez az alternatív, s glükóz hiányában nem tökéletes energianyerési útvonal, ketontestek felszaporodását eredményezi. Ezek a ketontestek döntően a májban keletkeznek.

Egy részük - ilyen a béta-hidroxivajsav és az acetecetsav - képes energiaforrásként szolgálni bizonyos szerveinkben (pl. az agyban), de az aceton már nem tud bekapcsolódni az anyagcsere-folyamatokba, így felhalmozódik a szervezetben. Ezt még súlyosbítja, hogy az inzulinnal ellentétes hatású hormonok szintje ilyen állapotban megemelkedik, emiatt fokozódik a fehérje és a zsírbontás, valamint a máj glükózképzése.

Ezek együtt még jobban megemelik a vércukorszintet, de magas lesz a szabad zsírsavak és fehérje lebontási termékek szintje is. Ezen folyamatok eredőjeként a szervezet súlyosan elsavasodik, és teljes anyagcsere-összeomlás következik be. Kezeletlen esetben ez halálos lehet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus