Nem mindegy, hogy milyen inzulint választunk! - Humán inzulin vagy analóg inzulin?

Szerző: Dr. Fövényi József

Humán vagy inkább analóg inzulint használata ajánlott? A kérdés megválaszolásához célszerű végigmenni a különféle inzulin-adagolási rendszereken, hogy eldönthesse, az Ön számára melyik a legmegfelelőbb adagolás.

2-es típusú cukorbetegek esetében az inzulinkezelés első lépcsője a tablettás kezelés kiegészítéseként, lefekvés előtt alkalmazott közepes vagy hosszú hatástartamú inzulin. Ez a kezelés általában 6-8 E NPH inzulin adásával kezdődik, majd a beteg az adagot fokozatosan emeli – pl. 2-3 naponta 1-2 E-gel – mindaddig, amíg az éhomi vércukrok nem csökkennek a 4-6 mmol/l közötti tartományba. Az esetek 60-70 százalékában a kezelés első hónapjaiban, éveiben a humán NPH-inzulinok késő esti adása sikeres lehet, azaz biztosítja az egész nap folyamán a kívánatos vércukorszinteket.

Amennyiben azonban a reggeli normális vércukrot eredményező NPH-inzulin adag az éjszaka folyamán hipoglikémiát okoz vagy pedig a nap második felében a vércukor szintje 8-10 mmol/l fölé emelkedik, célszerű hosszú hatástartamú analóg inzulinra váltani.

Napi kétszeri-háromszori humán előkevert inzulin

A cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei


Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Ismerje meg a cukorbetegség fő tüneteit, első jeleit! A cukorbetegség első tünetei>>

A napi kétszeri-háromszori humán előkevert inzulinadás esetén gyakran előfordul, hogy az alkalmazott inzulinkeverék mellett a főétkezések után túl magasra emelkedik a vércukor szintje. Ez esetben megoldás lehet az analóg előkevert inzulin adására való átállás. Amennyiben valamelyik főétkezésnél a beteg szokása szerint nagyobb mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, a 25:75-ös vagy 30:70-es keverék helyett 50:50-es inzulinkeverék alkalmazása kívánatos.

Az előkevert analóg inzulinok napi háromszori adása célszerű aktív, mozgalmas életet élő 2-es típusú cukorbetegeknél, akik munkájuk mellett nehezen tudják 30 perccel étkezés előtt beadni az inzulininjekciót, és többnyire erre csupán közvetlenül – a nem mindig azonos időpontban megvalósítható – étkezés előtt van lehetőségük.

Gyorshatású étkezési inzulin és NPH-inzulin

A napi háromszori gyorshatású étkezési inzulin és a bázis inzulinként alkalmazott napi egyszeri vagy kétszeri NPH-inzulinkezelés leggyakoribb alternatívája – elsősorban 1-es típusú cukorbetegek esetében – az ultragyors hatású analóg inzulinok és hosszú hatástartamú analóg bázis inzulinok adása. Mikor válik ez szükségessé? Elsősorban az alábbi esetekben:

  • Ultragyors hatású analóg inzulin alkalmazása kívánatos, amikor a betegnek naponta maximum háromszori étkezésre van lehetősége és a kisétkezések beiktatására nincs módja, vagy nem kíván háromnál többször étkezni, továbbá
  • ha a beteg – zömmel fiatal vagy középkorú férfiak – napi 250-300 gramm vagy még nagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztását igényli, az étkezés utáni túlzott vércukor-emelkedés nem védhető ki humán gyorshatású inzulin adásával, vagy ha ezt kellően nagy adagban alkalmazza a beteg, az étkezés után 3 órával hipoglikémia jelentkezhet. A probléma ultragyors hatású inzulin adásával megoldható.
  • Ha valaki azonos étkezés esetében (pl. ebédre vagy vacsorára) napról-napra más és más mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, pontosan ismerve az esetében érvényes X E inzulin/10 g szénhidrát igényt – mely akár 0,6-2 E között is variálódhat – ultragyors hatású inzulinnal sokkal nagyobb valószínűséggel védheti ki mind az evés utáni túlzott vércukor emelkedést, mind pedig a későbbi hipoglikémiát.
  • A bázis inzulinként lefekvés előtt alkalmazott NPH-inzulin – elsősorban az 1-es típusú cukorbetegek túlnyomó hányada esetében, de ritkábban 2-es típusú diabéteszeseknél is – magas hatásmaximuma miatt hipoglikémiát okozhat éjjel, mely a Somogyi-hatás értelmében reggel 15 mmol/l körüli vagy afölötti vércukrokat eredményezhet. Más esetben – a szinte minden cukorbetegnél észlelhető hajnali jelenség miatt – az NPH-inzulin éjjeli hipoglikémia nélkül sem képes kivédeni a reggeli túlzott vércukorszint-emelkedést. Mindkét esetben a megoldás: NPH-inzulin helyett analóg inzulint adagolni, és az adagot pontosan kititrálni, meghatározni.

A fentiek értelmében tehát egyénenként és estenként kell eldöntenie a gondozóorvosnak, a beteggel történt részletes egyeztetés, a felmerülő problémák megbeszélését követően, milyen inzulinadagolási mód és ezen belül humán vagy analóg inzulin alkalmazása lenne a legcélszerűbb. Fentiek ismeretében maga a beteg is választhat az adagolási módok és az inzulinfajták között, esetenként vállalva az érvényes rendelkezések ételmében az esetleges többlet terheket.

(Dr. Fövényi József)

Legutóbb frissült: 2015.05.05 21:41
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 Rövidlátás
Milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó? Hogyan kezelhető e probléma?
 A migrén okai
Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.
A diabetes mellitus krónikus betegség, melyet az inzulin elégtelen mennyisége vagy funkciójának csökkenése okoz. A cukorbeteg páciensek esetében az anyagcsere...
A cukorbetegség nem egységes kórkép. Több okból alakulhat ki, ennek megfelelően lefolyása és kezelése is eltérő lehet.
Általában napi kétszeri előkevert-premix-inzulin adagolását jelenti. Idősebb, stabil életvitelű cukorbetegeknél, ahol a betegek életmódja, étrendje...
Az inzulin fontos szerepet játszik szervezetünk anyagcseréjében. Inzulin hiányában, vagy hatásának csökkenésekor elmarad a sejtek glükózfelvétele, a...
Jelenleg még nem teljesen tisztázott, hogy miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz) bizonyos embereknél, ám a fő rizikótényezők egyértelműek....
Az inzulinkezelés elkezdésének több módja lehetséges a 2-es típusú cukorbetegek esetében. El lehet kezdeni a meglévő tablettás kezelés mellett, az úgynevezett...
Diabétesz rizikó teszt

Diabétesz rizikó teszt