Mitől illatos a babák feje?

A világon elsőként azonosították az újszülöttek fejillatának kémiai összetételét a Kobe Egyetem professzora, Mamiko Ozaki vezetésével - írta a Medicalxpress a Science Reports alapján. Az illatok kutatásától azt remélik, hogy az felhasználható lesz például a csecsemők elhanyagolásának és az anya-csecsemő közötti kötődési rendellenességeknek a megelőzésére.

Azt eddig is tudtuk, hogy az emberek (és az állatok) egymással való kommunikációjában a szagoknak fontos szerepük van, de ezt a területet eddig alig vizsgálták, leszámítva a parfümgyártó cégeket, de ők más szempontokat vesznek figyelembe. A babák fejszagmintáit a Hamamatsu Egyetemi Kórházban született csecsemőktől vették. Az illatok rögzítéséhez egy stresszmentes módszert választottak, amelyben monoszilika gyöngyöket alkalmaztak. A gyöngyöket egy sapka alakú hálókötésbe csomagolták, majd a babák fejeire helyezték.

37 illatkomponenst mutattak ki

A csecsemők az anyjukkal együtt voltak a 20 perces mintavételi időszak alatt és nem mutattak stressz jeleket. Az anyák magzatvízszagmintáinak rögzítését szintén monoszilika gyöngyök segítségével végezték el. (A magzatvíz megvédi a magzatot a külső mechanikai hatásoktól.)

A babák és az anyák szagmintáiban az elemzés összesen 37 illatkomponenst mutatott ki. Mind a 37-ben különböző aldehidek, szén-oxidok és szénhidrogének voltak. Az illatok összetételének vizsgálata nyomán kiderült, hogy a csecsemők fejeinek szagmintái jobban különböznek egymástól, mint a magzatvízből nyert minták (azaz: másképpen voltak illatosak).

Ezenkívül az 1. és 2. csecsemő szagprofiljai, amelyeket a születést követő egy órán belül gyűjtöttek, kevésbé hasonlítottak egymáshoz, mint a 3., 4. és 5. csecsemő szagprofiljai, amelyeket 2-3 nappal a születés után gyűjtöttek. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a csecsemők közvetlenül a születés után az illatukban erősebben különböznek egymástól, mint néhány nappal később.

Ezután a kutatók megkértek hatvankét, 18 és 24 év közötti hallgatót, (31 nőt és 31 férfit) hogy szagolják meg a mintákat. Ezek a minták a Hamamatsu Egyetemi Kórházban vett, a baba fejéről rögzített szagok és a magzatvíz mintái voltak. Tizenöt perccel később felkérték őket, hogy mutassák meg a négy tesztmintából, (három mesterséges szagkeverék és a kontroll oldószer) melyik azonos a korábban szagolt illattal.Vak próbák voltak; a résztvevők nem tudták, hogy mi van a mintákban.

A kutatásban részt vevő egyetemisták 70 százaléka helyesen azonosította a babák szagmintáit. Ezzel szemben a magzatvíz szagának azonosítási aránya csak 55% volt, de ezen belül a női hallgatók 73% -a helyesen azonosított, míg a férfiak csupán 36%-ban. Ezt a kutatást tovább lehet fejleszteni, ha sokkal nagyobb számú csecsemőfejen vett mintát elemeznek és figyelembe veszik a “tesztelők” családi állapotát vagy gyermekgondozási tapasztalatait is – írták a szerzők.

Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító; medicalxpress.com

Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos