Rákmegelőző állapot a bőrön: aktinikus keratózis

Az aktinikus, vagyis napfény okozta keratózis akkor alakul ki, ha az ultraibolya sugárzás vagy szoláriumozás következtében a bőr súlyosan károsodik. A legtöbb esetben, ha valakinek van már aktinikus keratózisa (AK), újabbak is nagyobb eséllyel alakulnak ki, valamint az egyéb típusú bőrrákos megbetegedések kockázata is magasabb.

Az aktinikus keratózis rákmegelőző állapotnak minősül, ami kezeletlen esetben bőrrákká is alakulhat. Rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzéssel az AK időben kezelhető, még mielőtt rosszindulatú kórképpé alakulhatna.

Hogyan ismerhető fel a napfény okozta keratózis?

Az aktinikus keratózis nem okoz különösebb panaszokat, a betegek általában csak a bőrelváltozást veszik észre, mely leggyakrabban a napfénynek tartósan kitett bőrterületeken (pl. arc, kar, kézfej, orr, fül, ajak) jelentkezik. Ezek leggyakrabban a következők:

• érdes tapintású folt a bőrön, mely nem vagy alig látható
• érdes tapintású folt vagy kinövés, mely dörzsölés hatására fájdalmas, színe rózsaszín, vöröses vagy sárgás-barnás
• viszkető, égő jellegű érzés
• az ajkak folyamatos szárazság érzete
• időnként magától eltűnő, majd napfény hatására ismételten kiújuló bőrelváltozás, ami abban az esetben is hajlamos visszatérni, ha az érdes bőrréteget lekaparják, leszedik.

Érdes, vöröses, kiemelkedő dudorok, mint amiből több is van ennek a nőnek az arcán.

Megastagodott, elszíneződött, pikkelyes(en hámló) bőr, kinövésekkel.

Barna foltok, melyek a melanómához is hasonlóak lehetnek.

Fehéres elszíneződés az alsó ajakon. Amennyiben az ajkai érdesek, kirepedezettek, vagy folyamatosan száraznak érzi azokat, forduljon bőrgyógyászhoz!

Kezelés hiányában az aktinikus keratózis bőrrákká változhat.

Az aktinikus keratózis kockázati tényezői

Az alábbi tulajdonságokkal rendelkezők körében valószínűbb az AK kialakulása:

• világos bőrszín
• természetes szőke vagy vörös haj
• természetes kék, zöld vagy világosbarna szemszín
• szeplősödésre, napégésre való hajlam
• rendszeres szoláriumozás vagy napozás, illetve napégés
• 40 feletti életkor
• gyenge immunrendszer
• UV sugárzásra való érzékenységgel járó egészségügyi állapot
• tartós kültéri tartózkodással járó foglalkozás

Mi okozza a bőrelváltozásokat?

Az aktinikus keratózist az UV sugárzás okozza: amikor az UV sugarak a bőrrel érintkeznek, károsítják azt. Fiatal korban a szervezet valamilyen mértékben még képes ezen károsodások gyógyítására, ám az életkor előrehaladtával a felhalmozódó károsodással szemben a szervezet már tehetetlen.

Tovább Bőrrák: elengedhetetlen az önvizsgálat! - Mutatjuk, hogyan végezze

Hogyan diagnosztizálható?

Az aktinikus keratózist bőrvizsgálattal állapítja meg az orvos. Ha bőrrákhoz hasonló elváltozást talál, biopsziás mintavétel és szövettani vizsgálat történik a pontos diagnózis érdekében.

Az aktinikus keratózis kezelési módja

Az AK kezelésére több módszer is létezik, ezek némelyike a bőrgyógyásznál történik, de van, amit otthon is elvégezhet.

Krioterápia (fagyasztás) – A leggyakoribb kezelési eljárás, mely mindössze néhány percet vesz igénybe. Ennek során a látható AK-s elváltozásokat folyékony nitrogén segítségével fagyasztják. A kezelt bőrfelület gyakran felhólyagosodik és lehámlik, ez néhány naptól néhány hétig is eltarthat. A gyógyult bőrön egy pici fehér folt maradhat.

Kémiai hámlasztás – Egy speciális anyagot kennek a bőrre, mely lehámlasztja annak felső rétegét. Mellékhatásként a kezelt terület gyulladása és fájdalma jelentkezhet, ám egészséges, új bőr fogja helyettesíteni azt.

Kürettage és kauterizáció – A bőrgyógyász egy látható keratózist egy éles, kanálhoz hasonló eszközzel eltávolít, majd azt szövettani vizsgálatra küldi. A kürettage után történő elektrosebészeti (elektromos árammal történő) eljárás során még több sérült szövetet távolítanak el, mégpedig a keratózis leégetésével, mely után új, egészséges bőr képződik.

Photodinámiás terápia (PDT) – Egy speciális szert juttatnak a bőrre, melynek hatására az érzékenyebbé válik a fényre. Ezt követően néhány óra múlva látható fénynek, pl. kék- vagy lézerfénynek teszik ki a kezelt bőrfelületet. A fény aktiválja a szert, ami ily módon elpusztítja az keratózist. A bőr gyógyulásával új, egészséges bőr nő vissza.

Lézeres kezelés – A kémiai hámlasztáshoz hasonlóan a lézer a bőr felszíni rétegét távolítja el, mely eljárás így az keratózist is elpusztítja. Kezelés után a bőr fájdalmas, ám 1-2 héten belül meggyógyul, új egészséges bőr nő a helyére.

Tovább Bőrrák: rosszindulatú bőrdaganatok

Mi az, amit Önnek tennie szükséges?

A kezelések eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy betartsa az orvos utasításait, illetve részt vegyen a rendszeres kontrollvizsgálatokon! Emellett fontos, hogy:

• Védje a bőrét a napsugárzástól - Ezzel megelőzheti az újabb aktinikus keratózis kialakulását!
  
• Kerülje a napon való tartózkodást 10-14 óráig!
  
• Használjon fényvédő krémet a ruházat által nem fedett bőrfelületeken még a felhős napokon és télen is!
  
• Ne feledje a fényvédő ajakbalzsam használatát sem! Legalább 30-as faktorszámú UVA/UVB ellen is védő készítményt válasszon!
  
• Ne szoláriumozzon! A szoláriumok fénycsövei is UV sugarakat bocsátanak ki, ami újabb AK kialakulását okozhatja!
  
• Rendszeresen végezzen bőr önellenőrzést! Ne feledje, újabb és újabb keratózis megjelenésére lehet számítani azoknál, akiknek korábban már volt aktinikus keratózisa, ráadásul az egyéb típusú bőrrákok kockázata is fokozottabb! Korai felismerés és kezelés esetén a betegség jól gyógyítható!
  
• Amennyiben új kinövést talál, mely viszket vagy vérzik, láthatóan megvastagodott, vagy színben, méretben, alakban változik, keresse fel bőrgyógyászát!

Tovább A melanoma és tünetei, kezelése

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; aad.org
Lektorálta: Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász