10 gyakori hiba a sebkezelésben

A mindennapos gyakorlatban komoly és aprónak tűnő hibák miatt is akadályozottá válhat a sebgyógyulás. Azonban ha ismerjük ezeket, könnyen változtathatunk, így a siker sem marad el.

Bizonyos alapvető szabályokat mindenképpen be kell tartanunk ahhoz, hogy egyrészt elkerüljük az állapotromlást és a szövődményeket, másrészt pedig biztosítsuk a krónikusan fennálló sebek gyógyulását. Cikkünkben a 10 leggyakrabban elkövetett hibát ismertetjük.

1. Elmarad az alapbetegség kezelése

Bizonyos betegségek eleve hajlamosíthatnak fekély- vagy sebképződésre (pl.: cukorbetegség, ágyhoz kötött állapotok, érszűkület, visszérbetegség stb.). Ilyen kórképek fennállása esetén fontos, hogy a beteg betartsa a terápiát, és az alapbetegségére felírt gyógyszereket az orvosi utasításoknak megfelelően szedje. A már meglévő sebeket pedig a megfelelő kötözési és sebfertőtlenítési módszerek elsajátítását követően szintén kezelni szükséges.

Ez is érdekelheti A sebkezelés feltételei - Mit tehet a beteg?

2. Ingadozik a vércukorszint

Cukorbetegség (diabetes mellitus) esetén elsődleges fontosságú a vércukorszint beállítása, hiszen az értékek ingadozása számos komoly egészségügyi problémát okozhat. Egyik legjelentősebb szövődménye az érfalak károsítása, melynek következtében a sebgyógyulás is sikertelen lesz. Sok esetben komoly visszaesés figyelhető meg a gyógyulásban, amikor a vércukorszint valamilyen oknál fogva ingadozik (pl. a gyógyszer vagy inzulin elhagyása vagy hiányos alkalmazása, nem megfelelő diéta, mozgáshiány).

3. Nem tisztítjuk meg a sebkörnyéket

A sebkezelés alapfeltétele, hogy a kötéscserék alkalmával le kell mosni a sebkörnyéket és szakembereknek a sebalapot is. Erre ma már nagyon jó oldatok, spray-k és gélek kaphatók. Fontos tudni azonban, hogy más készítmény való a sebkörnyékre és más a sebalapba, ezeket pedig nem szabad összekeverni! Ha nincs speciális sebtisztítószer, akkor a csapvíz is megfelelő a sebkörnyék lemosásához.

4. Nem megfelelő időközönként cserélünk kötést

A betegek általában félnek a kötéscserétől, illetve a sebbe esetlegesen beragadt, száraz kötszer levételétől, emiatt halogatják a kötések cseréjét. A hosszas áztatás miatt ekkor felázik a bőr és a váladékkal teli kötszerből a kórokozók a sebágyba és az a felázott sebkörnyékbe kerülnek. Ez a folyamat a seb nem kívánt megnagyobbodásához és fertőzésekhez vezethet, ami lassítja a gyógyulást és további szövődményeket is okozhat.

5. Korszerűtlen kötszert használunk

Sokan nem tudják, hogy nem ajánlott szálladzó, vágott mull-lapot alkalmazni sebfedésre. Jó megoldás lehet a korszerűtlen, száraz környezetet biztosító kötszerek helyett inkább olyan szigetkötszert használni, amely megfelelő sebfedő, és sok esetben rendelkezik hypoallergén, ragasztós széllel.

Bővebben Információk a kötszerekről

6. Felvágjuk a sebfedő párnákat

A nedvszívó vagy váladékfelszívó párnákat sok esetben felvágják a betegek. Ez azonban helytelen megoldás, mert így a váladékmegkötő anyagok nem tudnak érvényesülni, hiszen kiesnek a sebpárnából és komoly kárt okozhatnak a sebalapon. A sebek kezelésénél mindig a sebfelületnél 2-3 cm-rel szélesebb sebfedőt kell feltenni úgy, hogy az az ép sebszélen végződjön.

7. A kötszert nem jól rögzítjük

Oda kell figyelni arra, hogy minden kötszert rögzíteni szükséges: a rögzítés a teljes kötszer felszínen legyen, mert ezzel lehet elérni, hogy a kötszer és sebalap közé ne kerüljön be más anyag, kórokozó. Kerülendő a keresztben, csíkokkal történő ragasztás, mert a kórokozók könnyen bejuthatnak a kötszer alá, illetve a ragasztócsíkok között ki tud folyni a sebváladék.

8. Krémek használata mellett rossz kötszert alkalmazunk

A korszerű kötszerek közül sok típusra jellemző, hogy csak akkor fejti ki hatását, ha nem kerül alá semmilyen külső hatóanyag, pl. krémek vagy paszták. Amennyiben az orvos rendeli el a krém vagy paszta használatát, akkor nem mindegy, hogy milyen módon fedjük le a sebet! Ilyenkor sebpárnával vagy préselt technológiával készült sebfedő lapot helyezzünk a krém vagy paszta fölé és fixáljuk is azt (pl. öntapadó kötésrögzítővel).

9. Nem vagyunk őszinték a kezelő személyzettel

Hiba, ha a beteg nem mondja el a kezelő személyzetnek (orvos, sebkezelő nővér), hogy nem tartotta be a sebkezelésre vonatkozó utasításaikat. Állapotromlásnál ugyanis terápiát kell váltani, holott ilyen esetben nem a terápiás terv volt sikertelen, hanem a beteg negálta azt.

10. Bizonytalanok vagyunk a sebkezelés lépéseit illetően

Ha a beteg nem érti meg az orvos utasítását, akkor nem tudja betartani a gyógyulásához szükséges lépéseket sem. Mind a beteg, mind a kísérő hozzátartozó feladata, hogy addig kérdezzen, amíg meg nem érti a tennivalókat.

(Rising Károlyné, a Diabétesz-láb Szövetség alelnöke, www.sebapolas.hu)