Asztma és sport - A testmozgás javít az életminőségen

Az asztmás betegek, a rohamoktól való félelmükben gyakran inkább kerülik a testedzést. A rendszeres és szakértő vezetés mellett végzett mozgással azonban nemcsak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható.

Mozgás és életmódváltás

Az asztmás betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Közös vonásuk a légutak krónikus gyulladásával járó állapot, s emiatt több beteg tapasztal fizikai terhelésre jelentkező légzési nehezítettséget, mely gyakran a betegség első tünete is egyben – magyarázza dr. Smajda Zsuzsanna, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus főorvosa.

Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. Ehhez azonban a gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos az életmódbeli tényezők szerepe is: például a dohányzás elhagyása és a testmozgás. A betegek többsége azonban az asztma diagnózisa és a szükséges gyógyszeres kezelés megkezdését követően sem végez rendszeres testedzést annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó elhízás negatív hatását a gyakorlat és több vizsgálat is igazolja.

Jobb kontroll, kevesebb roham

Hazánkban közel 270 000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18 ezerrel nő. A mai terápiás lehetőségek mellett az asztmás betegek is sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak az életminőségük és munkaképességük megőrzéséért. Az elmaradt testmozgás és az elhízás ugyanis tovább rontja a betegek állapotát.

• kevesebb asztmás tünet jelentkezik,
• aktívabb életet élhetnek,
• a testmozgás hatására a betegek hangulata javul, kevésbé feszültek,
• az életminőségük javul.

Az Allergy folyóiratban korábban közölt kutatásban 4 500 férfi és nő részvételével vizsgálták az asztma és az elhízás kapcsolatát. A felnőttek egyharmadánál túlsúlyt, kétharmaduk esetében pedig elhízást állapítottak meg. Az elhízott résztvevők 12 százalékánál diagnosztizáltak asztmát, szemben a normál testsúlyú csoportban előforduló 6 százalékkal.

Azt is megfigyelték, hogy az asztma valószínűsége a testtömeg-index (BMI) emelkedésével egyenes arányban nőtt, a betegség kialakulásának esélye ez esetben háromszorosára emelkedett. A már diagnosztizált asztmás betegek állapotát is rontja a jelentős súlyfelesleg, az Egyesült Államokban elkészült National Asthma Survey felméréséből az is kiderül, hogy a túlsúlyos betegek jóval többször igényeltek asztmás roham miatt sürgősségi ellátást.

Mit és mennyit sportoljon a beteg?

Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkező rohamok lehetőségét és a por, parlagfű, egyéb allergének hatására fellépő nehézlégzés kockázatát. Megfelelő kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégző készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg.

A kezelőorvossal egyeztetve minden beteg összeállíthatja a saját „asztma akciótervét”. Egy részletes leírást arról, mely tartalmazza az állandó gyógyszereket, azokat a tüneteket, amikre az adott gyógyszert szedni kell, valamint az asztmás roham során követendő teendőket. Beszéljük át a sportolásra vonatkozó javaslatokat.

Orvosunk segítségünkre lehet a megfelelő sportág megválasztásában is. Az asztmás betegeknek a tüdőgyógyászati gondozás mellett javasolt egészségi és fittségi felmérésen részt venni. Az eredmények alapján ugyanis olyan komplex program állítható össze, amely magában foglalja az edzéstervet és az étkezési tanácsokat is. A megfelelő életmódprogram pedig egy olyan biztonsági hálót jelenthet a tünetek felerősödésétől, a fizikai terheléstől tartó beteg életében, melynek segítségével szakértő felügyelet mellett, bátran végezhet edzéseket.

(Budai Allergiaközpont - Dr. Smajda Zsuzsanna, tüdőgyógyász, allergológus)