A hisztaminintolerancia

Szerző: WEBBeteg - Dr. Földi Ildikó

A hisztamin nevű anyag a szervezetben a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület. Ha a tároló sejtekből felszabadul az immunrendszer védelmi részeként, a gyulladás kialakításában van fontos szerepe.

A hisztamin felszabadulását azonban nem csak a kórokozók, illetve az általuk elindított gyulladásos reakció idézheti elő, hanem számos különböző, a test által potenciálisan veszélyesnek vagy károsnak érzékelt inger is, például allergének, fizikai vagy pszichés stressz, gyógyszerek, alkohol, bizonyos ételek, oxigénhiány stb.

A hisztamin számos sejtre hat és jelentősen hozzájárul a tipikus gyulladásos-allergiás tünetek kialakulásához, hiszen a simaizomból felépülő szervekben izomösszehúzódást vált ki:

  • légutakban: nehézlégzés, köhögés
  • gyomor-bélrendszerben: hasi fájdalom, görcsök, émelygés, hányinger, hasmenés, puffadás
  • méhben: fájdalmas menstruáció

A kis ereket kitágítja, az érfal áteresztőképességét fokozza: helyileg ödémás duzzanat, bőrpír, csalánkiütés, nyálkahártyákon fokozott váladékképződés (szem-orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés), súlyosabb esetben vérnyomásesés, szapora szívdobogás, szívritmuszavarok alakulhatnak ki. Az idegvégződések ingerlése miatt helyi fájdalmat, viszketést és fejfájást is kiválthat.

Mi a hisztaminintolerancia?

A felszabaduló és a keringésbe kerülő, illetve a táplálékkal bevitt hisztamin lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim felelős. Ha a bélfalban található enzim működése öröklötten, vagy valamilyen betegség (például a belek gyulladásos vagy daganatos betegségei, kemoterápia okozta károsodás), gyógyszer- vagy alkoholfogyasztás miatt szerzetten csökkent, vagy túlságosan nagy mennyiségű hisztamin jut be, amit nem képes lebontani, akkor különböző tüneteket okozhat, ezt nevezzük hisztaminintoleranciának. A szerzett hisztaminintolerancia lehet átmeneti és ebből adódóan visszafordítható, ha a kiváltó ok megszűnik.

Hogyan függ össze a hisztaminintolerancia a táplálkozással?

Sajt és bor: Kellemetlen tüneteket okozhat

Elsősorban a francia nemzet szokásai és tapasztalatai alapján ma már több országban is népszerű az egyes borok sajtokhoz való társítása. A bor legjobb barátjaként is definiált tejtermékek és az alkoholos ital azonban kellemetlen tüneteket is produkálhat az arra érzékenyeknél. Sajt és bor: Kellemetlen tüneteket okozhat

Nemcsak a szervezetünk által termelt saját hisztamin válthat ki biológiai hatásokat. Különböző táplálékok alkotórészeként a bélből is felszívódhat hisztamin. Egyes élelmiszereknek különösen magas lehet a hisztamintartalma, másoknak szinte jelentéktelen. Általánosságban elmondható, hogy minél inkább erjesztett vagy hosszabb ideig érlelt egy élelmiszer, annál magasabb lehet a hisztamintartalma. Ennek oka, hogy a hosszas érlelés, tárolás során szabad aminosavak szabadulhatnak fel az ételekből, amit bizonyos baktériumok, élesztőgombák hisztaminná alakítanak. Néhány jellegzetes példa:

Magas hisztamintartalmú élelmiszerek:

  • érett sajtok
  • savanyúságok (káposzta, uborka stb.)
  • borok
  • feldolgozott, füstölt húsok, halak, konzervek
  • nem megfelelő élelmiszeripari feldolgozás miatt baktériumokkal szennyezett ételek,

Alacsony hisztamintartalmú élelmiszerek:

  • friss tejtermékek
  • friss húsok, hal
  • friss zöldségek, gyümölcsök
  • fagyasztott zöldségek

Az alábbi ételek - bár önmagukban kevés hisztamint tartalmaznak - serkenthetik a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást:

  • citrusfélék, eper, paradicsom, spenót, mogyoró, dió
  • élelmiszer adalékanyagok, ízfokozók

Gyógyszerek is előidézhetnek hisztaminfelszabadulást vagy gátolhatják a DAO enzimet:

  • izomlazítók
  • fájdalomcsillapítók (pl. a nemszteroid gyulladásgátlók, acetyl-szalicilsav, morfium)
  • vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil)
  • antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav)
  • köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol)

Melyek a hisztaminintolerancia tünetei?

A vérben 0,3-1,0 ng/ml hisztaminkoncentráció tekinthető normál értéknek. Bár az egyéni tolerancia eltérő lehet, minél magasabb szintet ér el a vérben a hisztamin, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, pl. 1,0-2,0 ng/ml-es szint fokozott gyomorsav termelődést, 3-5 ng/ml szapora szívverést, kipirulást, bőrviszketést, csalánkiütést, fejfájást okozhat, ennél magasabb értékek vérnyomáseséssel, hörgőgörccsel járó súlyos allergiás reakciót is előidézhetnek.

Bár a tünetek hasonlók lehetnek az ételallergiához, viszont ott kis mennyiségű allergén bejutása is kiváltja a tüneteket, és egy más típusú ún. IgE-mediált immunreakció zajlik le, a hisztaminintoleranciában tünetek jelentkezése szempontjából azonban a saját és a szervezetbe bejutott hisztamin mennyisége a döntő.

Kb. 75 mg hisztamin szájon át történő elfogyasztása már minden második embernél tüneteket okozhat akkor is, ha korábban nem volt hisztaminintoleranciája.

Mikor gondoljunk hisztaminintoleranciára, és hogyan igazolható ez?

A hisztaminintolerancia gyanúja fennáll, ha

  • 2 vagy több jellegzetes, hisztamin okozta tünet észlelhető
  • a panaszok hisztaminmentes diéta hatására vagy antihisztamin hatású gyógyszerekre javulnak

Ekkor érdemes a vérben a DAO enzim aktivitását és a hisztaminszintet megmérni. 4 hét hisztaminmentes diéta után orvosi ellenőrzés mellett ún. hisztamin provokációs tesztet lehet végezni, mely a diagnózist megerősíti. Fontos megkeresni a hisztaminintolerancia okát, pl. a háttérben álló lehetséges betegségeket, gyógyszereket és kizárni az egyéb allergiás eredetet. Emellett nagyon hasznos lehet diétás napló vezetése is.

Hogyan kezelhető?

A kezelés alapja a szigorú, következetes hisztaminmentes diéta. Ez kiegészíthető a hisztamin hatását gátló ún. antihisztamin gyógyszerek adásával. DAO enzim már kapszula formában is pótolható. Célszerű kerülni a DAO enzimet gátló gyógyszerek alkalmazását, továbbá a beteg minden új típusú gyógyszer szedése előtt konzultáljon orvosával hisztaminintoleranciájával kapcsolatban. Ha a hisztaminintolerancia oka megszűnik (pl. a bél gyulladása), a tünetek spontán is javulhatnak.

Dr. Földi IldikóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Földi Ildikó
Felhasznált irodalom: Gergely János-Erdei Anna: Immunbiológia-egyetemi tankönyv,
Histamine and histamine intolerance; Laura Maintz, Natalija Novak: The American Journal of Clinical Nutriton 2007

Módosítva: 2018.06.02 16:04, Megjelenés: 2017.05.04 14:45
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

 A tenziós fejfájás
A munkavégző képességre és az életminőségre jelentős befolyással bír.
 Nem lát élesen?
Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)