Lábszárfekély - Egyszerű betegségek szövődménye lehet

A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban visszeres keringési zavar áll. Rendszerint a rossz vérellátottságú bokakörnyéki területeken kezdődik, majd mérete folyamatosan növekszik.

A lábszárfekély (ulcus cruris) a visszér betegségek végstádiuma, amikor olyan nem gyógyuló seb alakul ki a láb bőrén, amelynél már több mint hat hete fennáll a bőr körülírt hiánya. A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban áll visszeres keringési zavar, a fennmaradó 30 százalékot verőeres szűkület, cukorbetegség, beidegzési zavar, speciális bőrbetegségek, súlyos ízületi panaszok, daganatok okozzák. Ezen kiváltó okok többnyire kombináltan vannak jelen.

A sebek leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken jelennek meg, rossz gyógyhajlamot mutatnak, méretük fokozatosan növekszik. A fekélyek igen változó méretűek, alakúak lehetnek. A vizenyő miatt általában nedvezőek, kezelés nélkül sárgás, esetleg zöldes, bűzös lepedékkel fedettek.

Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt. Fontos a kiváltó ok, a vénás keringési elégtelenség korábbiakban részletezett kezelése, a kompressziós kötések, keringésjavító gyógyszerek, az esetleges műtét alkalmazása.

Milyen kezelési lehetőségei vannak a lábszárfekélynek?

Sor kerülhet műtétre alkalmas esetekben a tágult visszér eltávolítására, de műtétre kerülhet maga fekély is. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, végeznek bőrátültetést a hámhiány fedésére. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környékén tömeges a hegképződés, ami miatt a sebhez nem jut elég oxigén és tápanyag.

A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel, szappannal meg kell mosni. A seb tisztítása végezhető fiziológiás sóoldattal, hidrogén-peroxiddal is. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. Ezt gyakorlott betegek egy idő után önmaguk végzik, rendszeres orvosi kontroll mellett.

A sebkezelés nagyon fontos részét képezi a sebkörnyéki bőr védelme, melyhez különböző jól tapadó kenőcsök, paszták állnak rendelkezésre. Ennek azért van különös jelentősége, mert a seb hámosítására használt ecsetelők, krémek ekcémát okozhatnak ezeken az ép területeken, vagy a visszértágulat miatt már egyébként is meglévő ekcémás tüneteket jelentősen ronthatják.

Magának a fekélyes sebnek a kezelésére rendelt ecsetelőt, kenőcsöt, esetleg hintőport, valamint a különböző speciális sebfedőket annak alapján választja ki a bőrgyógyász, hogy milyen a seb mérete, mélysége, a sebágy tisztasága, illetőleg lepedékessége, hámosodási foka.

A sebgyógyulás segítésére sok helyen alkalmaznak lágy lézereket, arra alkalmas fényterápiát is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos